Az alacsony kamatmarzsok és a gyenge vállalati hitelkereslet mellett valóságos kincsesbányát jelentett az idén a kelet-közép-európai országok bankjai számára a jelzálog-hitelezés. Az üzletben még a legrosszabb szereplők is két számjegyű növekedést értek el, a pénzintézetek és az elemzők pedig egyaránt kedvezően ítélik meg a régió 18 milliárd dolláros piacának további kilátásait - derül ki a Reuters körképéből.
Csehországban a rendkívül alacsony kamatszint mellett - az irányadó ráta mindössze két százalék - különösen nagy kereslet mutatkozott a jelzálogkölcsönök iránt. Szeptember végéig a hitelállomány 41 százalékkal, 148 milliárd koronára (5,6 milliárd dollárra) bővült. A Ceskomoravska Hypotecni jelzálogbank, a KBC bankhoz tartozó CSOB leányvállalata 22,7 milliárd korona hitelt tart nyilván, ami éves viszonylatban 38 százalékos emelkedést jelent, a Komercní Banka pedig 41 százalékkal, 23,7 milliárd koronára növelte hitelállományát.
Hasonló dinamikát mutat a lengyel piac, igaz, itt a gazdaság méretéhez képest még kisebb a jelzálogüzlet, mint Csehországban. Az első kilenc hónapban a hitelállomány 45 százalékkal, 27,4 milliárd zlotyra (7,2 milliárd dollárra) nőtt. A piac vezetője, az állami tulajdonú PKO 29 százalékkal, 10,6 milliárd zlotyra növelte kihelyezéseit, a csúcsteljesítményt viszont a Bank Austriához tartozó BPH-PBK nyújtotta 67 százalékos javulással, ami 15,7 százalékos piaci részesedést eredményezett. Alulbecsülte viszont a lehetőségeket az olasz Unicredito által ellenőrzött Pekao, amely ezért csak 10 százalékkal tudta növelni jelzáloghiteleit.
Az Európai Unióval való összehasonlítás arra enged következtetni, hogy még jelentős tere van a jelzálogpiac bővülésének, ugyanis a jelenlegi tagokban a kint lévő hitelek összege a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva hatszor-nyolcszor nagyobb, mint a jövőre csatlakozó kelet-közép-európai országokban. A térségben jelentős pozíciókkal rendelkező osztrák Erste Bank arra számít, hogy a kelet-közép-európai piac jövőre 40-50 százalékkal, majd 2005-ben újabb 30-40 százalékkal nő, miközben Ausztriában csak egy számjegyű lesz az emelkedés. Elemzők szerint a jelzálog-hitelezés a kamatok csökkenése ellenére is vonzó marad a bankok számára, mert a futamidő alatt új termékekkel bombázhatják ügyfeleiket.
A piac a befektetési alapok figyelmét is magára irányítja, hiszen a bankok jórészt kötvények kibocsátásával teremtik elő a folyósítandó hiteleket. A német bankszövetség 2002-re vonatkozó kimutatása szerint a cseh bankok 935 millió euró összértékben bocsátottak ki jelzálogkötvényeket, Magyarországon ez az összeg 382 millió, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt 68-68 millió euró volt. Elemzők úgy vélik, hogy a várt masszív növekedés nem jelent veszélyt a hozamokra nézve, mert a kereslet - különösen a nyugdíj- és biztosítási alapok részéről - lépést fog tart tartani a kötvénykínálattal.
Papp Zoltán