Papp Zoltán

Óvatosan derűlátók az autóipari vezetők

A világ autóipari vállalatainak vezetői szerint 2004 a nyereség szempontjából jobb lesz 2003-nál, de igazi fellendülést még nem hoz - derül ki abból a felmérésből, amelyet KPMG könyvvizsgáló cég végzett amerikai, európai és ázsiai autó- és autóalkatrész-gyártók körében. A múlt évet csak az ázsiai vállalatok tarthatják sikeresnek, európai és amerikai riválisaik küszködtek a gyenge kereslettel, kénytelenek voltak lenyomni költségeiket és tetemes ösztönzőket nyújtani a vevőknek. Idén a gyártók többsége arra számít, hogy javul a nyeresége, de az általános vélekedés szerint a jelenlegi cikluson belül 2006 lesz a legjobb év. Az egy évvel korábbi 48 százalék után most már csak a megkérdezettek 38 százaléka jósolja azt, hogy az ösztönzők növekedni fognak. A többség úgy véli, az amerikai autógyárak idén tovább fognak veszíteni globális és hazai piaci részesedésükből, mégpedig elsősorban az ázsiaiak javára. A tegnap megnyílt detroiti autószalonon mindenesetre még a három hazai nagy, a General Motors, a Ford és a DaimlerChrysler amerikai fele dominál negyven új vagy megújított járművel, míg a külföldiek 23 új modellt állítottak ki. Az általános tendencia az, hogy a gyártók egyre több piaci szegmensben megjelenve és az egyes modellek egyre több változatát kínálva próbálnak helyt állni a gyilkos versenyben. Az elmúlt 13 évben a vállalatok évente átlagosan 34 új modellt hoztak ki az amerikai piacon, ám elemzők szerint idén ez a szám már 52 lesz, 2006-ban pedig 70 fölé nő. Bár az amerikai vállalatok sok mindent ellestek a japánoktól a termelékenység és a minőség javítása terén, valószínűtlen, hogy meg tudnák állítani az utóbbiak nyomulását. A nyolcvanas évek közepe óta mostanáig a japánok 24-ről 40 százalékra emelték piaci részesedésüket az USA-ban, s a növekedési trend aligha szakad meg egyhamar.

Fellazul a stabilitási paktum

Ha az Európai Unió szintjén az alkotmányról való megállapodás elmaradása volt a fő kudarc 2003-ban, akkor az euróövezetben alighanem a növekedési és stabilitási paktum befuccsolása a legkínosabb fejlemény. Az 1997-ben a maastrichti szerződéshez csatolt egyezmény értelmében a valutauniós országoknak a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt kellene tartaniuk államháztartási hiányukat, máskülönben végső esetben szankciók várnak rájuk. Németország és Franciaország hiánya az idén várhatóan már a harmadik éve lesz magasabb ennél, ám a pénzügyminiszterek tanácsának novemberi ülésén - a német és a francia, valamint a belga és az ír szavazattal - elutasították azt a javaslatot, hogy indítsanak eljárást a két renitens ország ellen, s egy év haladékot adtak nekik a limit betartására (NAPI Gazdaság, 2003. november 26., 2. oldal). Ez a döntés a gyakorlatban a paktum érvénytelenítését jelenti, jóllehet formálisan még él a megállapodás. A pénzügyminiszterek tanácsának azonban a novemberi döntés után már semmilyen alapja sincs arra, hogy más országokat esetleg felelősségre vonjon a túlzott deficit miatt, sőt a brüsszeli bizottság is abba a helyzetbe került - amint ezt Pedro Solbes gazdasági és pénzügyekért felelős tag keserűen megjegyezte -, hogy nem részesítheti hivatalos figyelmeztetésben a tagokat, amikor azoknál a fiskális fegyelem felrúgásának első jelei mutatkoznak. Ilyen helyzetben, ha nem akarják teljesen likvidálni a paktumot, nyilvánvalóan a szabályok módosítására van szükség. A minap maga Romano Prodi, a bizottság elnöke is úgy nyilatkozott, hogy 2004 az egyezmény újraírásának éve lesz. Hivatalos javaslatok ugyan még nincsenek, de mind Brüsszelben, mind európai gazdasági intézményeknél dolgoznak a lehetséges variációkon. Annyi már most szinte biztosra vehető, hogy az új paktum lazább lesz az eredetinél, azaz engedni fogja, hogy gazdasági visszaesés idején a tagországok az abból származó hatások erejéig túllépjék a 3 százalékos limitet. Ugyanakkor a ciklikussági elvet követve nagy súlyt vetne arra, hogy a konjunktúra időszakaiban minél jobban csökkentsék a deficitet. Felvetődött olyan elképzelés is, hogy ne elsősorban az aktuális egyenlegre figyeljenek, hanem az adott ország teljes adóssághelyzetére. Szó van végül arról is, hogy a fiskális fegyelem ellenőrzése kerüljön át valamely független testülethez, az eljárásokról pedig az európai bíróság döntsön.

Kínai játékok dán karácsonyfák alatt

A karácsony és a szilveszter a játékok, a fenyőfák, a parfümök, a pezsgő és a pulyka ünnepe, legalábbis kereskedelmi szempontból, úgyhogy az Európai Unió statisztikai hivatala külön jelentés készített arról, hogyan alakul ezek forgalma. Az EU a játékok terén nettó importőr – a tizenötök 1995-ben még 5,82 milliárd, tavaly viszont már 11,53 milliárd euró értékben hoztak be játékokat külső országokból. A teljes importon belül 2002-ben magasan Kína vezetett 57 százalékos részesedéssel, utána következett Japán és az USA 14, illetve 7 százalékkal, majd a negyedik Tajvan mögé Magyarország jött fel az ötödik helyre – szinte kizárólag a videojátékoknak köszönhetően. A parfümök piacán fordított a helyzet, az EU itt nettó exportőr, akárcsak pezsgőfronton. Parfümöket tavaly 2,76 milliárd, pezsgőt és habzóbort 917 millió euró értékben adott el külső országokba, míg importja csak 360, illetve 45 millió euró volt. Mindkét termék kivitelében Franciaország vezet, ahonnan 2002-ben a parfümök 75, a pezsgők 56 százaléka származott. Az előbbi kategóriában Németország a második, 19 százalékkal, az utóbbiban Olaszország, 12 százalékkal. A karácsonyfák és a pulykák kereskedelme nagyrészt az EU-n belül zajlik. Fenyőfákat 54,7 millió euró értékben adtak el tavaly a belső piacon, többségük Dániából származott, amely 45 millió euróért szállított a tizennégy másik tagországnak. A legnagyobb felvevő Németország volt, 22 millió euróval, a britek 14, a franciák 9 millió euróért vettek fenyőfát az EU-n belülről. A friss és a fagyasztott pulykák belső piacának forgalma 58 millió euró volt tavaly, a legtöbb szárnyast a németek fogyasztották, 20 millió euróért, a második helyen Spanyolország áll 9, a harmadikon Írország 6 millió euróval.

Nagyszerű év elé néz az USA gazdasága

Erős és kiegyensúlyozott növekedés várható jövőre az Egyesült Államokban a Business Week által megkérdezett közgazdászok szerint, de 2004 az eurózónában is fellendülést hoz.

A Lehman Brothers-é a Le Meridien

A Reuters értesülése szerint napokon belül létrejöhet a megállapodás arról, hogy az amerikai Lehman Brothers befektetési bank 700 millió fontért (1,24 milliárd dollárért) megveszi a brit Le Meridien Hotels szállodalánc külföldi vagyonát. A Lehman egyik fő konkurenséhez, a Goldman Sachshoz tartozó Whitehall Street ingatlanbefektetési cég két héttel ezelőtt ugyanekkora összegű ajánlatot tett a Le Meridienre, de a Lehmannak a legnagyobb hitelező jogán olyan opciója van, hogy ő szerezheti meg a szállodaláncot, ha az általa felkínált vételár legalább megegyezik a legjobb rivális ajánlattal. A Le Meridien ez év elején került bajba, miután nem tudta kiheverni a nemzetközi idegenforgalomnak a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után bekövetkezett visszaesését. Többször elmulasztotta adósságtörlesztési kötelezettségeinek teljesítését, míg végül a hitelezők - 750 millió fonttal tartozik - megfenyegették, hogy csődgondnokság alá helyeztetik, ha nem talál új finanszírozási forrást. A mostani felvásárlással a Lehman 125 külföldi szállodához jut hozzá, a Le Meridien egyesült királyságbeli 11 ingatlanja ugyanis már korábban a Bank of Scotland tulajdonába került. A bankház a Sheraton szállodaláncot fenntartó amerikai Starwood Hotelsszel szövetkezett, az fogja üzemeltetni a Le Meridien szállókat. A budapesti Erzsébet téren található Le Meridien Budapestnek a Le Meridien nem tulajdonosa.

Expanzióba kezd a Bertelsmann

Az elmúlt időszak takarékoskodása után a következő három esztendőben már kétmilliárd eurót szán új projektekre, köztük felvásárlásokra a német Bertelsmann AG - hangoztatta Gunter Thielen vezérigazgató a társaság hatszáz menedzserének küldött leiratában. A Reuters által idézett dokumentum szerint Európa legnagyobb médiacsoportjánál véget ért a vagyoneladások és költségcsökkentés jellemezte konszolidáció, s jövőre a vállalat újra növekedési fázisba léphet. Thielen tavaly vette át a Bertelsmann irányítását Thomas Middelhofftól, akinek éppen azért kellett távoznia, mert a fő tulajdonos Mohn család elégedetlen volt expanziós stratégiájával. Thielen irányítása alatt az adósság a divesztíciók nyomán szeptember végéig 1,45 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 2,7 milliárdról. A tervezett akvizíciókkal kapcsolatban a vezérigazgató csak annyit közölt, hogy nem törekszenek stratégiai felvásárlásokra. Az már eldőlt, hogy a növekedés egyik főszereplője a Bertelsmann tulajdonában lévő RTL Group lesz. Európa legnagyobb - Magyarországon az RTL Klub révén jelen lévő - tévétársasága részint bővíteni akarja kínálatát a home shoppinggal, részint új műsorszolgáltatási engedélyeket akar szerezni Kelet-Európában.

Tarolt A gyűrűk ura harmadik része

Hatalmas kasszasikert hozott a bemutatását követő első öt napon A gyűrűk ura trilógia harmadik darabja. A király visszatér című filmet szerdán mutatták be az Egyesült Államokban, Kanadában és a világ 28 másik országában, s vasárnapig a teljes jegybevétel 246 millió dollár volt (ebből Észak-Amerikára 125,1 millió jutott). A produkció - az első két részhez hasonlóan - a Time Warner Inc.-hez tartozó New Line Cinema stúdiónál készült Peter Jackson rendezésében, százmillió dolláros költségvetéssel, ami nagyjából megegyezik A gyűrű szövetsége és A két torony büdzséjével. A harmadik rész azonban - a folytatásos filmeknél szokatlan módon - az előzőeknél sokkal jobban teljesített az első hétvégén. Észak-Amerikában 73,6 millió dollár értékben adtak el rá jegyet péntektől vasárnapig, míg a 2001 decemberében bemutatott A gyűrű szövetsége csak 47,2 millió, az egy évvel későbbi A két torony pedig 62 millió dollárt hozott az első hétvégén. E mérce szerint A király visszatér az idei harmadik legjobb bemutató Észak-Amerikában a Mátrix újratöltve és az X-men második része után, amelyek az első három napon 91,8, illetve 85,6 millió dolláros bevételt produkáltak. Rolf Mittweg, a New Line nemzetközi forgalmazásért felelős elnöke szerint teljesülni fog a cél, hogy e hét végéig a trilógia záró darabjából világszerte 470 millió dollár jegybevétel származzék; a későbbiekben sok múlhat az esetleges Oscar-nevezésen. A gyűrű szövetsége összesen 862 millió, A két torony pedig 921 millió dollár bevételt hozott.

Nem az idei lesz az évszázad karácsonya

A karácsony előtti utolsó hétvégén Európában és az Egyesült Államokban tömegek ostromolták az áruházakat, de a szezon összességében nem ígérkezik kiemelkedőnek a kiskereskedelmi cégek számára. Az USA-ban néhány hete még azt jósolták, hogy az eladások éves viszonylatban 5–7 százalékkal nőnek, de az America’s Research Group legújabb adata már csak 4,2 százalékos emelkedésről szól. A piac két végén a luxusboltoknak és a diszkontkereskedőknek jól megy, a köztes részbe tartozó kiskereskedők azonban a vártnál kisebb forgalomról számolnak be. Az elemzésekből az tűnik ki, hogy az emberek bőven vásárolnak ugyan ajándékot másoknak, de a jobb évekkel ellentétben most csak ritkán lepik meg magukat is valamivel. A legnagyobb amerikai áruházlánc, a Wal-Mart Stores Inc. tegnap azt közölte, hogy bár az elmúlt hétvégén erősödtek az eladások, a megelőző hetek gyengébb forgalma miatt a legalább egy éve működő áruházak decemberi éves bevételnövekedése a 3–5 százalékos célsáv alsó szélén lesz. Németországban a hónap első felében még igen nyomott volt a hangulat a kiskereskedelmi vállalatoknál, a hétvége azonban javulást hozott, igaz, ehhez kellettek a rendkívüli árengedmények is. A vásárlók számának növekedése általános vélekedés szerint annak is köszönhető, hogy pénteken a parlament mindkét háza megszavazta a személyi jövedelemadók 2004-es csökkentését, de sokan bírálják is a törvényhozást, mondván, ha a döntés előbb születik meg, az nagyobb lökést adott volna a karácsonyi forgalomnak. A legújabb adatok alapján legalább arra lehet számítani, hogy az idei szezon a bevételt tekintve nem marad el a tavalyitól, amely viszont 4 százalékkal kisebb volt a 2001-esnél.

Nagyobb lehet Ausztriában a kamionforgalom

Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei által tegnap megszavazott javaslat életbelépése nyomán megnőhet a nehézteherautó-forgalom az osztrák utakon. Ausztria még az 1995-ös EU-csatlakozás előtt kiharcolta magának a jogot, hogy az áruk szabad mozgásának elvével ellentétben környezetvédelmi alapon korlátozhassa a kamiontranzitot – évi 1,7 millió jármű mehet keresztül az országon –, ám ez a derogáció most lejár, s a helyébe lépő rendszerben a járművek tényleges károsanyag-kibocsátása lesz a mérvadó. A legalacsonyabb kibocsátású kamionok korlátozás nélkül közlekedhetnek, a legszennyezőbbeket viszont teljesen kitiltják az utakról. A két véglet között az úgynevezett ökopontok rendszerét alkalmazzák: ebben az összes olyan ország, amelynek kamionjai áthaladnak Ausztrián, bizonyos mennyiségű pontot kap, s a járművek minden egyes tranzit esetén elhasználnak valamennyit e kvótából a nitrogénoxid-kibocsátástól függően. A miniszterek mostani szavazása azt a megállapodást véglegesíti, amely még novemberben jött létre az Európai Parlament és a kormányok közti egyezkedés eredményeként. Ausztria kezdettől fogva ellenzi az új szabályozást, Hubert Gorbach osztrák környezetvédelmi miniszter tegnap is nemmel szavazott, de hiába. Álláspontja szerint a rendszer nem szolgál rá az öko minősítésre, mert nem vezet a tranzitforgalom csökkenéséhez és nem ösztönzi a fuvarozókat, hogy a közút helyett a vasutat válasszák. Emellett a változtatás nehezen kivitelezhető és sokba is kerül. Ausztria az egyik legfontosabb tranzitország Európában, mind kelet–nyugat irányban, mind Olaszország és Németország között.