Pénteken a Bundestag és a Bundesrat is megszavazta a kormány Agenda 2010 nevű programjának 2004-re vonatkozó elemeit, amelyek együttesen az állami újraelosztási rendszer legnagyobb átalakítását jelentik a második világháború óta. Korábban az alsóház egyszer már elfogadta, az ellenzéki többségű felsőház azonban visszadobta a tervezetet, majd kompromisszumos megállapodás született (NAPI Gazdaság, 2003. december 16., 2. oldal): mint közölték, a kormány 15,6 milliárd eurós személyi jövedelemadó-csökkentési elképzelése csak felerészben valósulhat meg, a legújabb adat szerint viszont 8,9 milliárd euró marad az adófizetőknél. A legmagasabb adókulcs 48,5-ről 45, a legalacsonyabb 19,9-ről 16 százalékra mérséklődik.
A bevételkiesést részint az ingázók és az első lakást vásárlók adókedvezményének csökkentéséből és az 5,3 milliárd euró értékű állami vagyon - többek közt Deutsche Telekom-részvények - eladásából finanszírozzák. A csomag része, hogy a régóta munka nélkül levőket a segélyek kurtításával és átalakításával a munkába állásra ösztönzik, továbbá az alkalmazottak elbocsátásának megkönnyítését célzó szabályozást, mely eddig a maximum ötfős cégekre vonatkozott, most kiterjesztik tízfős határig. A Bundesrat azért annyival megkeserítette a kormány életét, hogy leszavazta a 2004-es költségvetést. Ezzel nem tudja ugyan végleg blokkolni azt, de a kormánynak újra be kell terjesztenie a büdzsé tervezetét, így a hatályba lépés két hónapot csúszhat.
Az Ifo gazdaságkutató intézet prognózisa szerint Németország bruttó hazai terméke (GDP) az idei stagnálás után jövőre 1,8 százalékkal bővül, amihez a most elfogadott reformcsomag 0,2 százalékponttal járul hozzá. Az intézet 1,25 dollár/eurós árfolyammal számolva 5,7 százalékos exportnövekedést vár. Egy fokkal konzervatívabb az IWH intézet előrejelzése, amely csak 1,6 százalékos GDP-gyarapodást valószínűsít 2004-re. Úgy tűnik azonban, hogy a fellendülésnek még nem lesz jótékony hatása a foglalkoztatásra. Egy, az Ifo által a Wirtschaftswoche című lap számára készített felmérés tanúsága szerint a vállalatok 24 százaléka tervez jövőre létszámcsökkentést, bővítésre viszont csak 16,5 százalék készül. Beruházásra azonban a cégek 43,5 százaléka szán az ideinél több pénzt.
