Többheti egyeztetés után a hétfő hajnalban zárult utolsó, kilencórás tárgyalási fordulón kompromisszum született a német kormánypártok és az ellenzék között a jövő évi adó- és munkaügyi törvényekről. A megállapodásra, amelynek kialakításában részt vett Gerhard Schröder kancellár és Angela Merkel, a kereszténydemokraták vezetője is, azért volt szükség, mert előzőleg az ellenzéki többségű felsőház leszavazta az alsóházon átment javaslatokat. A kompromisszum fő eleme az, hogy a személyi jövedelemadók eredetileg 2005-re tervezett csökkentését a kormány szándékával ellentétben csak felerészben hozzák előre 2004-re, így 15,6 milliárd helyett csak 7,8 milliárd euróval több pénz marad az adófizetőknél; habár egy korábban megszavazott csökkentés már eleve hétmilliárd eurós könnyítést jelent, így a teljes összeg közel 15 milliárd euró. A legmagasabb, 48,5 százalékos adókulcs a kormány javasolta 42 helyett 45, a legalacsonyabb 19,9 százalékról 15 helyett 16 százalékra mérséklődik. A 15,6 milliárdos könnyítés elemzők szerint 0,2-0,3 százalékkal járult volna hozzá a gazdasági növekedéshez jövőre, így a karcsúsított változatnak szinte semmi hatása nem lesz. Mind a német üzleti világ, mind a külföldi befektetők számára pozitív jelzés viszont, hogy a német döntéshozók képesek egyezségre jutni a reform ügyében.
Az ellenzék azért tiltakozott a nagyobb adócsökkentés ellen, mert elfogadhatatlannak tartotta az azzal keletkező költségvetési hiányt. A 7,8 milliárd eurós bevételkiesésből a kormány eredeti, kétmilliárdos javaslatától eltérően 5,3 milliárdot finanszíroznak a Deutsche Telekom AG-ben, a Deutsche Post AG-ben és más vállalatokban meglévő állami tulajdonhányad részleges eladásából. A tervezettnél kevésbé csökkentik viszont az ingázóknak és az új lakást vásárlóknak járó támogatást.
Az uniós pártok nyomására bekerült a megállapodásba, hogy a dolgozók elbocsátását megkönnyítő jogszabályi változtatásokat, amelyek eredetileg csak a legfeljebb öt főt foglalkoztató cégekre vonatkoztak volna, kiterjesztik tízfős határig. Azt viszont nem sikerült elérnie az ellenzéknek, hogy fellazítsák az ágazati béralkuk rendszerét - a szociáldemokraták egyik fő vívmányát -, azaz hogy lehetővé tegyék a gondban lévő vállalatok számára a külön- megállapodások megkötését alkalmazottaikkal. A parlament két háza e héten szavaz az új csomagról.
Papp Zoltán