Papp Zoltán

Nevetnek is, sírnak is a technológiai befektetők

Felemásan indult a gyorsjelentési szezon az Egyesült Államok technológiai szektorában: az IBM felülmúlta a konszenzust, az Intel és a Yahoo eredménye viszont elmarad a várttól.

Az UniCredit tárgyalna Varsóval a HVB-ről

Az olasz UniCredit S.p.A. bank kész tárgyalni a lengyel kormánnyal, hogy rendezzék a német HVB Group felvásárlása nyomán támadt nézeteltérést – értesült a Financial Times. Az UniCredit tavaly 15 milliárd euróért bekebelezte a német HVB Groupot, s az európai pénzügyi szektor eddigi legnagyobb nemzetközi fúziója azt jelenti, hogy egyesülni kellene két lengyel banknak is, az UniCredit által ellenőrzött Pekaónak és a HVB-hez tartozó BPH-nak. Az UniCredit még az előző lengyel kormánnyal megállapodott az összevonásról, az ősszel hivatalba lépett kabinet viszont ellenzi azt, mondván, az egyesítés a piaci verseny gyengüléséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezetne (a Pekao a második, a BPH a harmadik legnagyobb lengyel bank). Az UniCredit három év alatt 9 százalékos létszámcsökkentést tervez európai érdekeltségeinél. Az ügybe már az Európai Bizottság is beavatkozott, amely a minap levélben kért magyarázatot a lengyel álláspontra az ország kincstárügyi minisztériumától. Varsó arra hivatkozva ellenzi a Pekao és a BPH összevonását, hogy az UniCredit 1999-ben, amikor megvette az addig állami kézben lévő Pekaót, beleegyezett, hogy nem szerez több bankot az országban. Brüsszel azonban arra figyelmeztet, hogy Lengyelország hét éve még nem volt EU-tag, és kérdés, hogy az akkori megállapodás összefér-e az uniós joggal.

Zűrös az uniós pénzek elosztása Csehországban

Kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Uniótól származó pénzek csehországi elosztásával kapcsolatban a Transparency International (TI). A korrupcióellenes szervezet egy, az EU-források felhasználásának hatékonyságát vizsgáló nemzetközi projekt keretei között arra a megállapításra jutott, hogy a közpénzek allokációja nagyon bonyolult, zavaros, nem mindig átlátható rendszerben megy végbe. Az uniós pénzeket öt különböző alapon keresztül osztják el, ezek mindegyike más-más minisztériumhoz tartozik. A pályázók gyakran nehezen jutnak hozzá az információkhoz, amelyek ráadásul olykor már elavultak. A TI nehezményezi azt is, hogy a tárcák a pályázatok elbírálásánál nagyobb hangsúlyt helyeznek a formai helyességre, mint a tartalomra, és időnként felszólítják a készítőket a hibák korrigálására, máskor viszont nem. A cseh hatóságok emellett nehezen adják ki a szelekciós folyamat eredményére vonatkozó információkat. Csehország 700 milliárd korona (24,3 milliárd euró) támogatást kap a különböző EU-alapokból 2007 és 2013 között öt nagyobb programra, mégpedig egy ipari és vállalkozói, egy infrastrukturális, egy humánerőforrás-, egy vidékfejlesztési és egy regionális programra. A TI szerint azonban más országokban, így Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában hasonló problémák vannak az alapok elosztásánál.

IBM-ADATOK

(milliárd dollár) 2004. IV. n.év 2005. IV. n.év Árbevétel 27,67 24,43 Adózott eredmény 2,83 3,19 EPS (dollár) 1,67 1,99 Forrás: Dow Jones

Moldova is megállapodott a Gazprommal

Moldova, amely január 1. óta nem kapott gázt, miután nem fogadta el a Gazprom 160 dolláros árajánlatát, tegnap ideiglenes megállapodásra jutott az orosz földgázvállalattal. Eszerint az eddigi 80 helyett 110 dollárt fizet ezer köbméter földgázért az év első negyedében, a továbbiakról újabb tárgyalásokon fognak dönteni. Az ország a napi szükségletének mintegy felét e két hétben Ukrajnából fedezte. A megállapodás részeként a Gazprom további 13,4 százalékos részesedést szerezhet a Moldovagazban, az országos gázelosztó hálózatban, amelynek 51 százaléka volt eddig a tulajdonában. A Gazprom számítása szerint az utóbbi években importált gázért Moldova összesen 780 millió dollárral tartozik a kamatokat nem számítva. Az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást és közölte, hogy szakértőket küld a helyszínre a helyzet tanulmányozására.

Az új EU-tagok a termelékenység bajnokai

A termelékenység tavaly erőteljesen nőtt a feltörekvő országok jelentős részében, köztük a tíz új uniós tagállamban, miközben a fejlett világban, ezen belül is elsősorban Nyugat-Európában lassuló tendenciát mutatott – állapítja meg jelentésében a Conference Board amerikai gazdaságkutató. A közép- és kelet-európai országokban átlagosan 6,2 százalékkal emelkedett a termelékenység az egy évvel korábbi 4,1 százalék után, az élen Lengyelország áll 7,7 százalékkal. A 15 régi EU-tagállamban eközben 1,4-ről 0,5 százalékra lassult az átlagos növekedés, Olaszországban és Spanyolországban pedig egyenesen csökkent a termelékenység. Az USA még mindig jó helyen áll ebben az országcsoportban, de itt is 1,8 százalékra esett vissza tavaly a termelékenység növekedése az egy évvel korábbi 3,0 százalékról. A fejlett világ egészében 1,5–2,0 százalékos volt az arány. Kínában eközben 2004-ben 8,4 százalékkal fokozódott a termelékenység (a múlt évről nincs adat), Indiában pedig 4,4 százalékkal. Az adatok arra utalnak, hogy a feltörekvő gazdaságok mind nagyobb kihívás elé állítják a fejlett országokat, amelyek előbb-utóbb kénytelenek lesznek szerkezeti reformokat végrehajtani versenyképességük javítása érdekében. A kulcs a munkaerő- és egyéb piacok rugalmasságának növelése, ami megkönnyíti, hogy az erőforrások a termelékenyebb szektorokba áramoljanak.

Egyre nő a tét az acélcsatában

Két napon belül kétszer is emelték a rivalizáló felek a kanadai Dofasco Inc. acélgyártó csoportra tett felvásárlási ajánlatukat. Szombaton a német ThyssenKrupp AG közölte, hogy kész részvényenként 68 kanadai dollárt (48,2 eurót) fizetni a korábban ajánlott 63 helyett, mire tegnap a luxemburgi székhelyű Arcelor SA – a világ második legnagyobb acélgyártója – 71 kanadai dollárt kínált az addigi ugyancsak 63 helyett. Az Arcelor ajánlata 5,5 milliárd kanadai dollárra értékeli a Dofascót, amely főként az Észak-Amerikában tevékenykedő autógyárak beszállítójaként jelent vonzó felvásárlási célpontot. A Dofasco igazgatótanácsa előzőleg még a ThyssenKrupp ajánlatát támogatta, ám tegnap úgy nyilatkozott, hogy immár az Arcelorét tekinti jobbnak. A német csoport még nem döntött arról, kívánja-e tovább emelni a tétet. Ha lemond a Dofascóról, 215 millió kanadai dollár bánatpénzt kap, néhány elemző mégis úgy véli, hogy az ajánlatháborúnak még nincs vége. Az S&P hitelminősítő mindenesetre már közölte: eggyel lejjebb, vagyis már bóvlikategóriába sorolja a ThyssenKrupp kötvényeit, ha a vállalat újabb ajánlattal folytatja a felvásárlási háborút.

Zsugorodik az európai újautó-piac

Tavaly összesen 15,2 millió új személygépkocsi talált gazdára Európában, 0,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének jelentéséből. Az év vége különösen rosszul sikerült, decemberben éves összehasonlításban 3,9 százalékkal, 1,07 millióra esett az értékesítés. Az EU 23 tagjára, valamint Norvégiára, Svájcra és Izlandra kiterjedő statisztika szerint az eladások 2005-ös visszaeséséhez hozzájárult, hogy Közép-Európában a korábbinál több használt autót vásároltak. Az ázsiai gyártók többsége így is számottevően fokozni tudta újautó-értékesítését, a legjobban a dél-koreai Kia Motor és a japán Suzuki szerepelt, 39,1, illetve 14,7 százalékos növekménnyel, a legnagyobbak közül a Toyota 3,9, a Honda 9,7 százalékos javulást ért el. Az európai mezőnyben az olasz FIAT eladásainak 12,4 százalékos gyengülése a legrosszabb teljesítmény, de rontott a két francia vállalat, a PSA Peugeot-Citroën és a Renault is. A másik véglet a német BMW értékesítésének 9,8 százalékos emelkedése, és a Volkswagen-csoport ugyancsak felülmúlta a piaci átlagot eladásainak 3,2 százalékos növekedésével. A Német Autógyártók Szövetsége előzőleg arról számolt be, hogy Nyugat-Európában tavaly 0,1 százalékkal, 14,512 millióra csökkent az eladott új autók száma (NAPI Gazdaság, 2006. január 16., 6. oldal).

Hegyekben áll a dollár a kínai jegybankban

Új muníciót adhat a jüan felértékelését szorgalmazóknak az a hír, hogy tavaly a harmadával nőtt Kína devizatartaléka.