Papp Zoltán

Szénreneszánsz az erőművekben

Az elkövetkező években a földgáz várhatóan visszaszorul az áramtermelésben a szén javára – állítja a legnagyobb turbinagyártókra hivatkozva a Financial Times. A német Siemensnél és a francia Alstomnál a következő tíz évre vonatkozó turbinamegrendeléseken belül 40 százalék a szén- és csak 25-30 százalék a gázüzemű berendezések aránya. Az iparágban világelső amerikai General Electric ennél kiegyensúlyozottabb megoszlásra számít, de szintén úgy látja, hogy a gáz szerepe csökkenni fog. A múlt évtized végén az új erőművek 60-70 százalékát építették gázüzeműre, a széntüzelésesek aránya csak 20-30 százalék volt. A mostani trendforduló mögött több tényező áll: a kőolajjal együtt a földgáz is drágul, az ellátásban fennakadások támadhatnak – amint azt az egész Európát érintő orosz–ukrán gázháború is példázta –, emellett az új technológiák révén csökkenthető a széntüzeléssel járó légszennyezés. Londonban tegnap 90 centtel, 63 dollár fölé emelkedett a kőolaj hordónkénti ára (New Yorkban kereskedési szünet volt), amit a nigériai és iráni fejlemények magyaráznak. A Mozgalom a Niger-delta Felszabadításáért nevű szervezet közölte, hogy ötezer fegyveresével meg fogja bénítani a kitermelést a világ nyolcadik legnagyobb olajexportőr országában. Előzőleg lázadók újabb támadást intéztek a Shell egyik offshore kútja ellen. Napvilágot láttak olyan hírek, hogy a Shell teljesen kivonul a Niger-deltából, de a vállalat cáfolta ezt. Iránban Mahmud Ahmedinedzsád államfő meglebegtette, hogy leállítják az olajexportot, ha az országot az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idézik atomprogramja miatt. Ezzel napi 2,4 millió hordó esne ki a globális kínálatból.

Inhalálós inzulint dob piacra a Pfizer

Pár éven belül milliárdos bevételt hozhat a Pfizer gyógyszergyárnak az újfajta, inhalálás útján a szervezetbe juttatható inzulin.

További drágulást várnak az olajpiacon

Elsősorban az Iránnal kapcsolatos bizonytalanság miatt előreláthatólag ezen a héten is emelkedni fog az olaj ára.

Japán fölény a detroiti autószalonon

Ez az év is rosszul kezdődött az egyesült államokbeli autógyárak számára: a detroiti autókiállításon mind a személy-, mind a kisteherautó kategóriában a Honda Motor Co. modellje hódította el az év autója címet. A 49 amerikai és kanadai szakújságíró szavazása alapján a japán cég az új Civickel, illetve a Ridgeline pickuppal került az első helyre. Előbbi a Ford Fusiont és a General Motors Corp. (GM) által gyártott Pontiac Solstice-t utasította maga mögé, utóbbi a Nissan Xtrerránál és a Ford Explorernél bizonyult jobbnak. A versengés kimenetele jól tükrözi az észak-amerikai trendet. Tavaly a GM, a Ford Motor Co. és a német DaimlerChrysler AG-hez tartozó Chrysler Group együttes piaci részesedése 1,7 százalékponttal, 57 százalékra csökkent, miközben az ázsiai vállalatok 1,9 százalékponttal, 36,5 százalékra növelték a magukét. A Toyota Motor Corp. idén akár a világelsőséget is elhódíthatja a GM-től: tervei szerint 9,06 millió autót fog gyártani világszerte, s bár a GM 9,15 millióra készül, nem biztos, hogy ez megvalósul. A múlt év első három negyedében közel négymilliárd dollár veszteséget produkáló GM már korábban közölte, hogy idén bezárja 12 észak-amerikai gyárát és megszüntet 30 ezer munkahelyet. Detroitban Rick Wagoner vezérigazgató kizárta annak eshetőségét, hogy a társaság fizetésképtelenséget jelentsen. Mint a kiállítási kínálatból is látszik, a GM továbbra is fontos szerepet szán a nagyméretű terepjáróknak, holott sok elemző szerint az üzemanyag drágulása miatt ez a szegmens zsugorodni fog. Az ugyancsak gyengélkedő Ford inkább a kisebb terepjárókkal – köztük a most bemutatott Edge-dzsel –, valamint a középkategóriás szedánokkal igyekszik megállítani a piacvesztést, ami nem ígérkezik könnyűnek, hiszen az utóbbi területen olyan népszerű modellekkel kell versenyeznie, mint a Toyota Camry vagy a Honda Accord. Az amerikai gyártók közül a legjobban szereplő Chrysler a Toyota Corolla és a Honda Civic alternatíváját kínálja az új Dodge Caliberrel, a felső kategóriában pedig a Chrysler Imperial óriásszedán lehet az új sztár, igaz, e modell gyártása a kiállítási fogadtatástól függ.

Izlandi kézbe kerülhet az EasyJet

Napon belül 6 százalékkal drágultak tegnap a brit EasyJet Plc részvényei annak a hírnek a hatására, hogy az izlandi FL Group meg akarja szerezni az ellenőrzést Európa második legnagyobb fapados légitársasága felett. A Sunday Times értesülése szerint az EasyJet pénzügyi tanácsadással bízta meg a Goldman Sachs befektetési bankot, amit sokan úgy értelmeznek, hogy a cég a Goldman segítségével kívánja elhárítani az izlandiak esetleges ellenséges felvásárlási ajánlatát. A különböző légitársaságokban és idegenforgalmi cégekben érdekeltségekkel rendelkező FL már most birtokolja az EasyJet 16,2 százalékát. Ezzel a második legnagyobb tulajdonos a légitársaságot alapító Stelios Haji-Ioannou után, aki személyesen 16,5, családtagjaival együtt 40,5 százaléknyi részvénnyel rendelkezik. Haji-Ioannou nem zárja ki kategorikusan a pakett eladását, de egyelőre nem tudja, hogy az FL-nél jó kezekben lenne-e az EasyJet márka, továbbá úgy véli, hogy a részvényben még van növekedési potenciál. A légitársaság egyébként tegnap közölte, hogy tavaly a szállított utasok száma 25,7-ről 30 millióra, az árbevétel pedig 1,1-ről 1,3 milliárd fontra nőtt.

Háromszorosára nőtt a kínai többlet

A kínai külkereskedelmi többlet tavaly áttörte a százmilliárd dolláros határt, a tegnap nyilvánosságra hozott mérleg egész pontosan 104 milliárd dollárnyi szufficitet mutat, ami több mint háromszorosa a 2004-es 32 milliárdnak. Decemberben rekordnagyságú, 13 milliárd dolláros havi többlet keletkezett. Az év egészében az export 763 milliárd, az import 659 milliárd dollárt tett ki. Csúcstechnológiai termékekből Kína 218 milliárd dollárnyit exportált, ez 32 százalékkal több az egy évvel korábbinál és közel 29 százalékos részesedést jelent a teljes kivitelen belül. Ugyanezen kategóriában az import értéke 198 milliárd dollár volt. A mérleg idei alakulását illetően erősen megoszlik a Reuters által idézett elemzők véleménye, némelyek szerint a szufficit mintegy 10 százalékkal csökkenni fog, mások arra számítanak, hogy 140 milliárd dollárra is duzzadhat. A kínai statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint a kínai gazdaság az elmúlt években kevésbé függött az exporttól, mint azt eddig gondolták. A hivatal 1993-ig visszamenőleg fölfelé módosította a bruttó hazai termék (GDP) növekedési adatait – egyedül az 1998-as szám maradt változatlan –, s a módosításokból az derül ki, hogy folyamatosan alulkalkulálták a szolgáltatási szektor és ezáltal a belföldi fogyasztás bővülését. Így például 2004-ben a szolgáltatások az eredetileg számított 8,1 helyett 10 százalékkal nőttek, s emiatt kellett a teljes GDP-gyarapodást 9,5-ről 10,1 százalékra javítani. Az éves korrekciók mértéke 0,2 és 1 százalék között szóródik.

Az Intel betörne a szórakoztatóiparba

A szórakoztatásban használható számítógépes technológiák fejlesztésében látja jövőjét a világ legnagyobb chipgyártója, az egyesült államokbeli Intel Corp. A vállalat a Las Vegas-i fogyasztói elektronikai kiállításon mutatta be új, Viiv (ejtsd: "fájv") nevű processzorát, amelynek segítségével az otthoni PC gyakorlatilag digitális tartalmak letöltésére és lejátszására alkalmas – távirányítóval kezelhető – televízióvá válik. Paul Otellini, a társaság vezérigazgatója prezentációjában elmondta, hogy 110-nél több PC-gyártó fog Viiv processzoros masinákat előállítani, melyekhez a Microsoft Corp. szállítja a Windows XP-n futó Media Center Edition lejátszó programot. A hardver és a szoftver persze önmagában nem elég, ezért az Intel megállapodást kötött számos tartalomszolgáltatóval. A partnerek között van a General Electric Co.-hoz tartozó NBC tévécsatorna, amely először a téli olimpiáról fog viivos gépekkel nézhető összefoglalókat sugározni, a DirecTV Group Inc. kábelszolgáltató, az MTV zenecsatorna, a Walt Disney Co. által működtetett ESPN sportadó, az AOL, valamint a kínai Sanghai Media. Egy másik megállapodás értelmében a Google Inc. új technológiát kínál a viivos gépek használóinak internetes videók kereséséhez. A Google is Las Vegasra időzítette bejelentését, hogy online videoüzletet és számítógép-kezelői szolgáltatást indít. Az előbbi az NBA mérkőzései és a CBS 300 klasszikus műsora (köztük a Star Trek), valamint az adón egy nappal korábban sugárzottak letöltését teszi lehetővé 1,99 dollárért. Természetesen nem volt hiány a legkorszerűbb szórakoztatóelektronikai készülékekben sem. Az eddig memóriakártyáiról ismert Snadisk például az Apple iPodjához hasonló, igen karcsú, hat gigabájtos e200-as zene- és videolejátszóval állt elő. Számtalan kiegészítőt kínáltak a gyártók az iPodhoz, amiből 2001 óta legalább 30 milliót adtak el az Egyesült Államokban, mintegy 70 százalékos piaci részesedéshez juttatva az Apple-t. Az amerikaiak tavaly 3 milliárdot költöttek miniatűr zenelejátszókra, és idén 4,5 milliárdra nő az MP3-asok piaca.

Folytatódik a Ford vesszőfutása

A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet ismét lerontotta a Ford Motor Co. kockázati besorolását. Az Egyesült Államok második legnagyobb autógyárának minősítését az S&P tavaly májusban süllyesztette a bóvlikategóriát jelentő BB pluszra, most ezt szállította lejjebb még két fokozattal, BB mínuszra. Ugyanígy változott a 142 milliárd dollár adósságot maga előtt görgető Ford pénzügyi részlegének, a Ford Creditnek a besorolása. A kilátás ráadásul negatív, ami további visszaminősítést vetít előre. Az S&P részint a Ford piacvesztésével indokolta a rontást, részint azzal, hogy kétséges, vajon a vállalat képes lesz-e egyenesbe hozni észak-amerikai tevékenységét. A Ford tavaly 4,7 százalékkal kevesebb autót adott el Észak-Amerikában, mint 2004-ben, s az idén is kisebbfajta csoda kellene a piaci részesedés csökkenésének megállításához. A kötvénypiacot nem érte váratlanul az újabb visszaminősítés.

Spórol a nyugdíjakon az IBM

Az egyesült államokbeli IBM Corp. számítástechnikai óriáscég bejelentette, hogy 2008-tól befagyasztja azt a nyugdíjprogramját, amelyben az amerikai alkalmazottak a munkában töltött évek számától függően kapnak meghatározott összegű juttatást a vállalattól a nyugdíjba vonulás után. A befagyasztás annyit jelent, hogy az IBM nem pumpál több pénzt a kifizetések finanszírozását szolgáló – jelenleg 48 milliárd dolláros – nyugdíjalapba, ugyanakkor az alkalmazottak felmondás vagy nyugdíjazás esetén természetesen megkapják az addigi szolgálati idő után járó juttatást. A változtatás után csak az úgynevezett 401(k) rendszer marad érvényben, amelynek lényege, hogy a munkáltató is fizet pénzt a munkavállalók előtakarékossági számláira, ám a befektetésért egyedül az utóbbiak a felelősek. A hagyományos nyugdíjprogram felszámolásával párhuzamosan az IBM növelni kívánja hozzájárulását a 401(k)-megtakarításokhoz: ma az alkalmazottak által félretett minden egy dollárhoz 50 centet ad hozzá, ezt 2008-tól felemeli egy dollárra, de maximum az éves fizetés 6 százalékára. Az utóbbi időben a technológiai szektor egyre több szereplője szünteti be a fix összegű nyugdíjjuttatást, és az IBM most azzal indokolja lépését, hogy a túl drága program miatt hátrányba kerül riválisaival szemben. A váltás számviteli okokból már az idén csökkenti a vállalat terheit, s a világszerte tervezett egyéb intézkedésekkel együtt 2006-ban közel félmilliárd, az évtized végéig pedig 2,5-3 milliárd dollár megtakarítást eredményezhet. Az USA-ban jelenleg 117 ezer embert foglalkoztató IBM szerint a nyugdíjprogram leállítása nyomán az alkalmazottak 19 százalékának lesz a vártnál kisebb a nyugdíja, mégpedig átlagosan 12 százalékkal.