Tavaly 34 százalékkal, 818,9 milliárd dolláros rekordszintre emelkedtek a kínai devizatartalékok a jegybank közleménye szerint. Ennél egyedül Japán rendelkezik több tartalékkal – 847 milliárd dollárral –, de a jelenlegi tendencia mellett Kína néhány hónapon belül az élre kerül, s tartalékainak összege az év végére várhatóan meghaladja az ezermilliárd dollárt. Egy héttel korábban a kormány azt jelentette, hogy tavaly a kínai külkereskedelmi többlet 104 milliárd dollárra duzzadt a 2004-es 32 milliárdról (NAPI Gazdaság, 2006. január 10., 6. oldal). A tartalékok növekedését az magyarázza, hogy a jegybank felvásárolja az export és a külföldi befektetések által keletkező devizamennyiség java részét, ami egyrészről segít ugyan az infláció féken tartásában, másrészről mesterségesen lent tartja a jüan árfolyamát. Elemzők arra számítanak, hogy a külkereskedelmi és a tartalékadat láttán Washington és Brüsszel nagyobb nyomást fog gyakorolni Pekingre, hogy engedje felértékelődni a fizetőeszközt, azaz szüntesse meg a kínai exportőrök tisztességtelen külpiaci versenyelőnyét.
Az országgal szembeni másfajta ellenérzést igyekszik tompítani a pekingi kereskedelmi minisztérium azzal, hogy felszólította a kínai vállalatokat: ne csapjanak nagy felhajtást, ha külföldi felvásárlást terveznek. Az ajánlott stratégia szerint a cégeknek ilyen esetekben nem szabad túl hamar magukra irányítaniuk a média figyelmét, továbbá ha az ügylet már készülőben van, a kölcsönös előnyökre kell rámutatniuk, elkerülendő a gyanakvást és az ellenséges viszonyulást.
A tárca szerint különösen az energetikai és a technológiai szektorban van szükség visszafogottságra. A CNOOC kínai olajtársaság tavaly megpróbálta 18,5 milliárd dollárért megszerezni az amerikai Unocalt, de akkora politikai ellenállásba ütközött az USA-ban, hogy végül elállt tervétől, szabad utat engedve a Chevronnak. A legnagyobb kínai háztartásigép-gyártó, a Haier hasonló okból mondott le az amerikai Maytagről, amely így a Whirlpool tulajdonába kerülhetett. Az IBM ugyan el tudta adni pc-üzletágát a kínai Lenovónak, de az ügyletet erősen bírálták az USA-ban. A CNOOC a múlt héten egy nigériai olajlelőhely megvásárlásával kárpótolta magát, egy másik nagy olajcég, a CNPC pedig tavaly megvette a PetroKazakhstant.
Papp Zoltán