Napi Gazdaság

Újra az emelkedésé volt a főszerep

A keddi csökkenés után nagyrészt erősödtek a nyugat-európai értéktőzsdék szerdán. Igaz, a londoni FTSE−100 minimális mértékben, 0,05 százalékkal az egy nappal korábbi érték alatt zárt, a frankfurti DAX−30 azonban 0,33, a párizsi CAC−40 pedig 0,73 százalékos pluszt produkált. Londonban szép, 2,94 százalékos bővülést ért el az Associated British Foods PLC élelmiszer-ipari gyártó. Szintén nagyot lépett felfelé a Barclays nagybank részvénye, amely 2,37 százalékkal lett drágább. Elhasalt viszont az Antofagasta PLC, Chile egyik legjelentősebb konglomerátuma, amely 3,66 százalékot gyengült szerdán.

Kivezetné a kormány a közszférából az Erzsébet utalványt

Orbán Viktor határozottan követeli az Erzsébet utalvány kivezetését a közszférából, ám sokan lobbiznak ez ellen, döntés csak a jövő héten születhet − értesült az Origo. A sajtóban már több helyen megjelent, hogy a kormány az utalvány megszüntetésén vagy gyökeres átalakításán gondolkodik. (Az Erzsébet utalvány tavaly vezették be, és eddig nagy sikerként könyvelték el működését.) Most még több lehetőség is az asztalon van: lehet, hogy készpénzesítik, lehet, hogy a Szép kártyához terelik át, de az is lehet, hogy megtartják az Erzsébet utalványos juttatást. Az Országos Kereskedelmi Szövetség és számos más érdek-képviseleti szervezet közleményben tiltakozott az utalvány kivezetése ellen, szerintük munkahelyek szűnnének meg, és a kiskereskedelmi forgalom is csökkenne. Az Erzsébet utalvány jelenleg a legnépszerűbb cafeteriaelem. Nyolcezer forintig adható kedvezményesen, és idén már nemcsak hideg, hanem meleg élelmiszerre is válthatók. Idén nagyjából a teljes kiskereskedelmi forgalom 1-2 százalékát tették ki az Erzsébet utalvánnyal történő fizetések.

Nem várnak meglepetést az OTP-től

Enyhén romló harmadik negyedéves eredményt vár az a 11 piaci elemző, akiknek első körös konszenzusát tegnap tette közzé az OTP Bank Nyrt. A szakértők átlagosan 38,93 milliárd forint adózott eredményt várnak a banktól, ami az előző negyedévtől 4, a tavalyi bázistól pedig 8 százalékkal maradhat el. A konszolidált eredmény esetében látványosabb az előző negyedévhez mért visszaesés, 39 milliárd forintot várnak, ami mintegy 25 százalékkal alacsonyabb a második negyedévinél. Az elemzők előrejelzésének bontásából kiderül ennek oka: egyfelől a társaságnak a várakozások szerint 4 százalékkal nagyobb lehetett a céltartalékolási igénye a harmadik negyedévben, mint az azt megelőzőben: 59 milliárd forinttal szemben 62 milliárd. Mindebből feltételezhető, hogy a piaci szereplők a csoportszintű − elsősorban az anyabanki − hitelportfólió minőségének további romlását várhatják. Fontosabb viszont, hogy a második negyedévi 5,9 milliárd forintos társaságiadó-fizetési kötelezettség a harmadik negyedévben − a forint mozgása miatt − 9,7 milliárdra ugorhatott, igaz, az így is jelentősen alulmúlhatja az egy évvel ezelőtti 12,6 milliárd forintot. A működési költségek esetében az előző negyedévivel szinte megegyező, 104,6 milliárd forintot jelez a konszenzus és a bevételi soron sem várnak látványos változást az elemzők: a nettó kamatbevétel esetében 161 milliárd forint az előrejelzés, míg a díjak, jutalékbevételek esetében 42,2 milliárd. Ez mindkét soron 1 százalékos romlást jelent a második negyedévhez képest.

Hozamcsökkenéssel dobhat piacra dollárkötvényt az állam

Kétmilliárd dollár értékben bocsáthat ki Magyarország dollárkötvényt, a hozamok némileg alacsonyabbak lehetnek a februári aukcióhoz képest. Javult ugyanis a hazai papírok piaci megítélése, amit azonban részben kiolt az amerikai kötvényhozamok emelkedése.

Öt hónapos mélypontra zuhant az olaj ára

Többhavi mélypontot állított be az energiahordozók árfolyama, és elemzők szerint itt nem ér véget a lejtmenet, mivel azt most nem átmeneti piaci hatások, sokkal inkább fundamentális folyamatok mozgatják. Az ECB mai döntésének erre nem, az arany jegyzésére viszont lehet kihatása.

Tovább araszol felfelé a tőzsde

Egynaposra sikerült a korrekció Európa tőzsdéin, szerdán ugyanis már ismét emelkedett az árfolyamok többsége. Így a magyar piac is növekedéssel zárta a napot, elsősorban az OTP emelkedésének köszönhetően. A bankrészvény 1,5 százalékkal, 4780 forintra drágult, ami ráadásul majdnem napi csúcsot is jelentett, hiszen napközben a maximumár 4790 forint volt. Az FHB részvénye is több mint 2 százalékkal emelkedett, 354 forintra.

Péntekre hoz izgalmat az MSCI-átsorolás

Ma döntenek az új MSCI-kosárról, azonban ennek eredménye magyar idő szerint csak este 11 órakor lesz nyilvános, így a pénteki kereskedésre lehet hatással. A döntés két magyar részvényt érint, de izgalom csak a Magyar Telekom esetében van, hiszen a Richter biztosan visszakerül az MSCI-indexbe, mivel teljesített minden kritériumot. A Telekom esetében viszont nem lehet megmondani teljes bizonyossággal, hogy kikerül-e ebből a régiós indexből, mivel a döntéskor szubjektív alapon is választhatnak. Az esély, hogy a Telekom indextag marad, nem túl nagy, mivel nem teljesíti a kapitalizációs követelményt. Az előírás szerint ugyanis 2,75 milliárd dollárt kellene elérni, amitől ugyan 33 százalékkal el lehet térni, de a Telekom számára ez is sok. A jelenlegi árfolyammal számolva dollárban mintegy 1,4 milliárd a cég kapitalizációja. Eddig is csak azért maradhatott tag, mert három alá csökkent volna a magyar részvények száma, ami az országindex megszűnését vonja maga után. Most viszont a Richter szinte biztosan visszakerül, így ez az akadály is elhárul. Az MSCI még szeptember elején közölte, hogy "globális standard" indexcsaládjában legszívesebben eltörölné a likviditási kritériumot, és a szeptember végéig a befektetői közösségtől érkező visszajelzésektől függően már az idén novemberi felülvizsgálatkor az új módszerrel számolná az indexeit. A Richter-papírok azonban e nélkül a könnyítés nélkül is könnyedén megugorják a lécet, a nyári részvénytizedelés óta ugyanis hatalmasat nőtt a gyógyszerrészvények napi tőzsdei forgalma. Így most már csak az a kérdés, hogy milyen súllyal fog szerepelni a Richter a számos részindexet (MSCI Hungary, MSCI Emerging Europe, MSCI EMEA, MSCI EM) felölelő családban. A piacon keringő számítások szerint 19−22 millió Richter-részvényt kell megvenniük még december előtt az indexkövető alapoknak, etf-eknek, ha pontosan le akarják követni az indexsúlyok változását. Ez hatalmas mennyiség, bár az aktívan kezelt alapok megtehetik, hogy már előbb bevásárolnak a várható változásra. Így azért némi izgalom a Richter esetében is lehet a pénteki napon.

Erőtlen maradt a forint árfolyama

A kedvező brüsszeli jelentés ellenére is gyengült a forint, ráadásul a magyar deviza teljesítménye kilóg a régióból. Míg a zloty erősödött az elmúlt egy hónapban, addig a hazai deviza közel hasonló mértékben gyengült. A nagyobb volatilitás sosem állt messze a forinttól, és általában a piaci hangulat változása is érzékenyebben érinti − teszi mindehhez hozzá magyarázatként Bámli Károly, a Commerzbank devizaszakértője. A szerda reggeli, várttól elmaradó, de még pozitív értéket mutató kiskereskedelmi forgalomnak nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása, a forint értékét ugyanis továbbra is a külső tényezők határozzák meg, az elmúlt napokban látott sávon belül. Így este 297 körül kellett adni egy euróért, míg egy dollár 219, egy frank 241 forintot ért.

Újabb Richter-kötvényeket bocsát ki az MNV

Új Richter-kötvényeket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerdán. Az előzetes terveknek megfelelően maximum 900 millió euró, vagyis 267 milliárd forint értékben akartak 2019-ben lejáró Richter-részvényekre vagy a részvények értéke alapján meghatározott készpénzre átcserélhető új kötvényeket eladni − közölte a Richter Gedeon Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A kibocsátásból származó bevétel a 833 millió euró értékű, 4,4 százalékos kamatozású, 2014-ben lejáró kötvény lesz, ami a Richter Gedeon-részvényekre átcserélhető kötvények visszavásárlását finanszírozza, a kibocsátással egyidejűleg történő készpénzes ajánlattételi és jóváhagyási felhívás szerint.