Napi Gazdaság

Megvenné a Vodafone-t az AT&T

Az AT&T amerikai távközlési konszern a legnagyobb európai mobilszolgáltató, a Vodafone megvásárlásának stratégiáján dolgozik − írta az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva a Bloomberg hírügynökség. A felvásárlással a világ legnagyobb távközlési társasága jönne létre, amelynek piaci értéke meghaladná a 250 milliárd dollárt. Az együttesen több mint 500 millió mobil-előfizetővel a társaság előnyös tárgyalási pozíciót élvezne a Google-lel és az Apple-lel a készülékárakról és a mobil hirdetési tarifákról folytatott tárgyalásokon. Az üzlet azonban függ attól, hogy mikor zárul le a Vodafone 45 százalékos Verizon Wireless-részesedésének 130 milliárd dolláros eladása a szintén amerikai Verizonnak.

Romlanak Spanyolország kilátásai

Ahogy véget ért a nyári turistaszezon Spanyolországban, a regisztrált munkanélküliek száma ismét megemelkedett, szertefoszlatva a kormány reményeit, hogy a beindulni látszó növekedés a foglalkoztatásban is meglátszik majd. Októberben 87 ezer ember vesztette el az állását, 4,81 millióra emelve a munkanélküliek számát; a spanyol munkaügyi minisztérium keddi közleményéből nem derül ki, hogy ez százalékos formában mit jelent (szeptemberben 26 százalékos volt a ráta). A kormányzat a harmadik negyedév végén lelkesen jelentette be a kétéves recesszió végét, bár közgazdászok már akkor is figyelmeztettek, hogy a fiskális egyensúlytalanság és a hatalmas munkanélküliség miatt csak visszafogott kilábalásról van szó. Ráadásul tegnap az Európai Bizottság rontotta a spanyol növekedéssel kapcsolatos kilátásait, 0,9 helyett már csak 0,5 százalékos bővülésre számít 2014-ben. A bizottság szerint a tetemes, idén 6,8 százalékos költségvetési hiány és gyenge növekedés miatt a bruttó államadósság a GDP 100 százaléka fölé emelkedhet.

Újra tárgyalóasztalhoz ült Törökország

Több mint három év után tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben az Európai Unió és Törökország delegációi. A két fél a regionális politikáról tárgyalt. Ankara 1999-ben kapta meg a hivatalos tagjelölt státust, de az érdemi csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek meg − együtt Horvátországgal − és azóta meglehetősen döcögve halad a folyamat. (Horvátország idén júliusban lett az EU 28. tagállama.) A hároméves kényszerszünet a tagállamok vonakodásával magyarázható, főként Berlin, Bécs és Hága ragad meg minden alkalmat a tárgyalások halasztására, bár a fő problémaforrás Ciprus. Ankara a szigetország és a török közösség státusának rendezetlensége miatt nem ismeri el Nicosiát. Így a késedelemben némileg Törökország is ludas, mert az EU soros ciprusi elnöksége idején − 2012 második felében − maga is befagyasztotta a kapcsolatokat Brüsszellel.

Exportjuk miatt fenyegetik a németeket

Komoly figyelmeztetést küldött tegnap az Európai Bizottság (EB) jelentése mellé Olli Rehn pénzügyi biztos az unió két legnagyobb gazdaságának. Franciaország azért kapott intést, mert a miniszterek tanácsának nyári ajánlása ellenére nem haladtak előre a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer megreformálásával. A német kormányt pedig bizottsági vizsgálattal fenyegette meg Rehn, ha nem változtat exportvezérelt modelljén. A bizottság és a tanács mellett az USA pénzügyminisztériuma, valamint David Lipton, az IMF alelnöke is figyelmeztette már a németeket − emlékeztetett a Der Spiegel. Az EB az uniós belső piac egyensúlyi problémái miatt nemcsak a folyó fizetési, illetve külkereskedelmi hiányokra, hanem az akut többletre is szankcionálható küszöbértékeket szab meg az euróországoknak. Ha egy ország külkereskedelmi többlete tartósan meghaladja a GDP 6 százalékát, akkor a GDP legfeljebb 0,1 százalékára rúgó büntetést is kaphat. Németország 2007 óta lépi túl a küszöböt, és a prognózis szerint ez a következő években is így maradhat. Az EB azt javasolja, hogy Németország költsön többet infrastruktúra-fejlesztésre, illetve az alacsony bérek emelésére.

Felemásan teljesítenek a régió országai

Biztató, hogy az "új" tagállamok közül a térség legnagyobb gazdaságában, Lengyelországban a fogyasztás növekedésével lehet számolni, miután bővül a foglalkoztatás és emelkednek a bérek − állapítja meg az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzése. Növekszik a befektetési kedv, és a fellendülő hazai kereslet nyomán már nem az export a gazdasági növekedés fő forrása. Idén a lengyel GDP 1,3 százalékkal bővül, ezt jövőre 2,5, 2015-ben pedig 2,9 százalékos gyarapodás követi. A 2012-es mélypont után ismét növekedésnek indult a lakossági megtakarítás, emelkedtek a reálbérek, ami kedvezően befolyásolta a fogyasztást.

Egyre nagyobb a baj Ukrajnában

Tízéves mélypontra zuhant novemberre az ukrán kormány kiadásainak fedezésére felhasználható kincstári keret a büdzsé folyamatos pénzhiánya miatt. A Kommerszant-Ukraina értesülése szerint mindössze 410 millió hrivnya (10,1 milliárd forint) maradt, ennél rosszabb helyzet utoljára 2003 augusztusában volt, amikor csupán 341 millió hrivnya állt a kormány rendelkezésére. Októberben 4,2 milliárd hrivnyával maradtak el az adóbevételek a várttól, ezért az állam az adóbeszedés gyorsításáról rendelkezett. A lap szerint a nemzeti banktól sem várhat sokat a kabinet: a tervezett 22,8 milliárd hrivnyából ugyanis október 1-jéig már átutalt a jegybank 19,75 milliárdot, azaz az utolsó negyedévre mindössze 3 milliárd hrivnya maradt. A kincstár hétfőn ugyanakkor azt közölte, hogy január és október között az állami költségvetés bevétele 4,7 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, és elérte a 241,4 milliárd hrivnyát. Ebből októberben 24,7 milliárd hrivnya folyt be az államkincstárba, 11,7 százalékkal több a tavaly októberinél.

Változást sürget az Európai Számvevőszék

Az Európai Unió költségvetésére vonatkozó jogszabályok újragondolására és egyszerűsítésére van szükség az Európai Számvevőszék (ECA) szerint, mert 2012-ben az előző évhez képest nőtt a kifizetések során elkövetett hibák száma. Az ECA legfrissebb jelentésében megállapította, hogy tavaly az uniós kiadások 4,8 százalékát érintették a komplex jogszabályi környezetre visszavezethető hibák vagy hiányosságok, miközben 2011-ben ez az érték nem haladta meg a 4 százalékot. Ezek nem sikkasztást vagy pazarlást jelentenek, hanem a közösségi jogszabályok nem megfelelő használatát vagy az azoktól történő eltérést. Többször előfordult, hogy olyan kedvezményezettek jutottak uniós forráshoz, akik nem voltak jogosultak. Jellemző probléma az is, hogy a kedvezményezettek a közbeszerzési szabályokat figyelmen kívül hagyva vásároltak termékeket vagy szolgáltatásokat.

Drasztikus megszorításokat követel Bukaresttől az IMF

Románia idén és jövőre is 0,2 százalékos GDP-arányos engedményt kapott az IMF-től az államháztartási hiánycélt illetően, mivel a költségvetés bevételei a várakozások alatt maradtak. Az egyensúly megtartása érdekében tervezett új adókat néhány kedvezőbb intézkedéssel igyekszik leplezni a kormány.

Robusztus növekedést várnak Európától

Hat egymást követő negyedév stagnálása vagy hanyatlása után az Európai Unió 2013 második negyedévében első ízben mutatott növekedést. A legfrissebb brüsszeli előrejelzés szerint jövőre ez folytatódik, ám a derűlátás ellenére 0,1 százalékkal csökkentették az eurózóna kilátását 2014-re, azaz 1,1 százalékos GDP-bővülést várnak, 2015-re pedig 1,7 százalékot. Még korai volna azt mondani, hogy a válság mögöttünk van − hangsúlyozta az Európai Bizottság (EB) jelentése. Az elmúlt hónapokban a világgazdasági növekedés szerkezete megváltozott, az EU külső környezete nagyobb kihívást jelentett. Néhány kulcsfontosságú feltörekvő ország gazdasága lelassult, részben a Fed monetáris politikájának változásával kapcsolatos várakozások nyomán, amit nagyobb pénzpiaci kilengések kísértek, a feltörekvők sebezhetőbbé váltak.