Partnerséget és nyitott szakmai együttműködést ígért Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján. Az államtitkár itt szólalt meg először azóta, hogy kinevezték.
Tégláról téglára építik fel az új Egészségügyi Minisztériumot, amely kiemelten kezeli a gyógyszerügyeket, de még egy kis türelmet kérnek – mondta a tárca államtitkára.
Lesz önálló gyógyszerügyi hatóság, vagyis újra létrejön az Országos Gyógyszerészeti Intézet. Az új egészségügyi irányítás számára fontos egy olyan gyógyszerbefogadási rendszer kialakítása, amely fenntartható, kiszámítható, és a betegek számára a lehető legjobb hozzáférést biztosítja az innovatív terápiákhoz.
Az államtitkár a gyógyszerhiány kezelését, a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázását, az elektronikus betegtájékoztatás kiterjesztését, az ellátási lánc újraszabályozását és a betegbiztonság erősítését ígérte oly módon, hogy a gyógyszerellátás továbbra is biztosított legyen a magyar betegek számára.
Jelenleg egy időutazással ér fel ma belépni a magyar egészségügy bármely területére. Nemcsak az épületek miatt, hanem a kommunikáció és a szolgáltatások szintje is sokszor elmarad az elvárhatótól
– mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az AIPM konferenciáján.
Hozzátette: vannak olyan szakterületek, ahol nincs aktuális, érvényes irányelv, és nemcsak két kórház között, hanem akár egyazon intézmény két telephelye között is eltérő gyakorlatok működnek.
Az egészségügyi kormányzattól azt várják, hogy legyen egy mesterterv. Az elmúlt időszak legnagyobb hibája az volt, hogy az egészségügyi irányítás teljesen elzárta magát a valós visszajelzésektől – fogalmazott a MOK elnöke.
A korábbi vezetés ellenségesnek minősítette a Magyar Orvosi Kamara szakmai visszajelzéseit, pedig a kamarának mint köztestületnek az egyik legfontosabb feladata éppen a visszajelzés.
A MOK által hangsúlyozott, az egészségügy számára szükséges 500 milliárd forintos többletforrás megragadt a politika szintjén, és ez már szerepelt a Tisza Párt egészségügyi programjában is.
Átfogó egészségpolitikai szemléletváltásra van szükség. A finanszírozást okosan kell elkölteni, fontos, hogy jusson elegendő forrás humánerőforrásra, és szükség van az egészségbiztosítási paletta felülvizsgálatára is. A struktúra fejlesztését az alapellátás megerősítésével kell kezdeni. Alapvető lenne a megelőzés, a szűrővizsgálatok és az egészségnevelés erősítése is – hangsúlyozta Álmos Péter.
Baj van az orvosok közérzetével
A kamara elnöke ismét arról beszélt, hogy egyes kórházakat be kell zárni. Ennyi ügyeleti pont nem tartható fenn ilyen kevés orvossal. Sok helyen alacsony a minőség, az orvosokat elhasználja a rendszer, degradálódik a szakma, ezért az aktív osztályokat át kell alakítani.
A kamara orvosok hangulatát vizsgáló felmérésének adatai szerint a gyógyítók háromnegyedénél klinikai szintű hangulati problémák vannak jelen. A motivációval, a kommunikációval és az orvosok közérzetével is problémák vannak, a fix bértábla pedig elvette az orvosok motivációját.
Álmos Péter szerint a korábban a magánellátásba távozó orvosok csak egy világos jövőkép esetén térnének vissza a közfinanszírozott ellátásba.
Nem mindegy hol élünk....
„A magyar egészségügy krónikusan alulfinanszírozott, a lakcímkártyánk határozza meg, meddig fogunk élni” – mondta az AIPM konferenciáján Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója.
Az intézet fő célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra sikeresebb és élhetőbb országgá váljon. Egy magyar átlagosan öt évvel rövidebb ideig él, mint az Európai Unió átlagpolgára. Magyarországon halnak meg a második legtöbben megelőzhető halálokok miatt, míg kezelhető halálokok miatt az ötödik legrosszabb a helyzet az EU-ban.
Évente mintegy tízezer magyar hal meg a légszennyezettség miatt, miközben az ország az öngyilkossági statisztikákban is a legrosszabbak között szerepel – sorolta a negatív mutatókat a szakember. Felidézte azt is, hogy GDP-arányosan Magyarországon költi a lakosság az egyik legtöbbet saját zsebből egészségügyre, ami jelentős egyenlőtlenségeket okoz az ellátásban.
Magyarország a mentális egészségre a GDP 3,1 százalékát fordítja, ugyanakkor nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy ez jelentős befektetés: a pszichológiai problémák kezelésére fordított minden forint kétszeresen vagy akár háromszorosan is megtérül, hiszen minden egészségben eltöltött plusz munkanap vagy életév a magyar gazdaság teljesítményét erősíti.
Ez a 22-es csapdája
Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója szerint, ha valóban lesz 500 milliárd forintnyi többletforrás az egészségügyben, azt tudatosan, szakpolitikai szempontok alapján kell elosztani. Szerinte, ha magasabb lenne az állam GDP-arányos egészségügyi költése és a gyógyszeripari ráfordítás, az csökkentené a kezelhető halálozást is.
A jelenlegi rossz egészségügyi eredmények felemésztik a gazdaságot, miközben egy egészségesebb társadalom többet tudna termelni – ez jelenti a „22-es csapdáját”.
Példaként említette, hogy a régióban az egy főre jutó gyógyszeripari ráfordítás átlagosan 218 euró körül alakul, míg Magyarországon ez mindössze 96 euró. Az EU-átlag 487 euró, a régió éltanulója pedig Szlovákia, ahol az egy főre jutó gyógyszerköltés közel 500 euró.
Úgy fogalmazott: aki Spanyolországban lesz beteg, annak jóval szélesebb terápiás paletta áll rendelkezésére. A közép-kelet-európai régióban a betegek számára a spanyolországi terápiák körülbelül egyharmada érhető el.
A klinikai kutatások megrekedtek
A hazai gyógyszeripar 1400 milliárd forintos hozzájárulást generál a központi költségvetés számára, ebből 600 milliárd forint nettó bérekre, 200 milliárd beruházásokra, 27 milliárd pedig klinikai kutatásokra jut – mondta Szilágyi Dávid, az IQVIA vezetője az AIPM konferenciáján.
Magyarországon mintegy 60 ezren dolgoznak a gyógyszeriparban, ebből 40 ezren közvetlenül, további 20 ezren pedig közvetetten, például patikákban vagy a gyógyszer-nagykereskedelemben.
A hazai klinikai kutatásokkal kapcsolatban elmondta: a megkezdett kutatások számában némi stagnálás látható. Tavaly 200 kutatás indult, idén eddig 50 klinikai kutatás startolt, év végére pedig ismét 200 körüli számot várnak.