Napi Gazdaság

A kerékpárosok is célba vették a borházakat

Bár sok étteremmel és szálláshellyel is rendelkező borház arról számolt be lapunknak, hogy a vendégek száma idén nem nőtt, sőt a fogyasztás néhol csökkent, az ágazat minőségi szolgáltatásokat kínáló szereplőinek döntő többsége nem panaszkodik. Az időjárás miatt csapnivaló előszezont ellensúlyozta a nyár és főként az ősz. A borturizmus persze csak ott virágzik, ahol a nívós borházakon kívül az év nagy részében egy sor kapcsolódó program is van, illetve maga a térség is fejlődik. A villányi borvidéken például kevesen gondolták volna, hogy egy a közelmúltban átadott rövid kerékpárút is sok vendéget csábíthat. Márpedig a térség számos borházába egyre több kerékpáros turista érkezik, de hasonló a helyzet a soproni és a móri borvidéken is. Ugyanakkor még a dél-balatoni borúton is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek azok a kisebb vállalkozások, amelyek nem fejlesztenek, például nem tudják elfogadni a Szép kártyát vagy keveset költenek reklámra. (Idén csak ezen a vidéken tucatnyi vendégfogadással is foglalkozó borászat húzta le a rolót.) A badacsonyi Laposa Borászat tulajdonosa, Laposa Bence viszont azt mondta lapunknak, hogy az egyre több színvonalas borház egyre több vendéget csábít Badacsonyba és környékére − az is igaz azonban, hogy jelentős részük kevesebbet költ, mint korábban. A családi birtok vezetője szerint a térség borászatai is sokat köszönhetnek annak, hogy a Balatonnak ezen a részén is szaporodnak a közönségcsalogató rendezvények és a háttértelepüléseken, többek között a Káli-medencében is akadnak jó vendéglátóhelyek − a parti sávban viszont még mindig sok az alacsony színvonalú, olykor "egynyári" vállalkozás.

Idén alig változtak a szőlőfelvásárlási árak

Összességében jó év volt az idei, mind a minőséget, mind a mennyiséget tekintve − mondták a lapunk által megkérdezett szőlőtermesztők, borászok −, bár vidékenként, területenként, sőt fajtánként is jelentősek az eltérések. A szélsőséges időjárás miatt szinte már a szőlő virágzásától végigizgulták az évet a gazdák és emberemlékezet óta nem volt ilyen hosszú a szüret. A nyári kánikulában a szokottnál előbb értek be a korai fajták, a későiek szüretét viszont a szeptember elején beköszöntő hideg, csapadékos idő hátráltatta − a vénasszonyok nyara azonban sokakat kárpótolt. A tavalyi aszályos évinél jóval nagyobb, általában kétszer akkora termés nyomán a költségek emelkedése ellenére nem nőttek a felvásárlási árak, miközben a borárak nemcsak idehaza, hanem a külföldi piacokon is csökkennek. (A hazai borvidékek döntő többségén idén − fajtától és minőségtől függően − 100−150 forint között ingadoztak a kilónkénti felvásárlási árak a tavalyi jelentős emelkedés után.) A soproni borvidék a kivételek közé tartozik, itt a különösen szeszélyes időjárás miatt alig 8 ezer tonnás termést takarítottak be, csaknem 20 százalékkal kevesebbet a tavalyinál, itt a felvásárlási ár 100-ról 110 forintra nőtt. E vidék teljes termésének közel tíz százalékát osztrák pincészetekben dolgozzák fel.

A kiemelt adózók csalnának a legtöbbet?

Botrányszagú kijelentést tett egy rendezvényen egy NAV-alkalmazott: állítása szerint a kiemelt adózókat a hatóság engedi csalni, s ennek következtében éves szinten ezermilliárd forint adót nem fizetnek be a legnagyobb cégek. A szakreferens, aki főleg áfacsalások felderítésével foglalkozik, azt állította, több ízben kizárták egy-egy ügyből, nyilván azért, hogy a vizsgálat végeredményével a vállalat elégedett lehessen. Az alkalmazott az ügyészségen tett feljelentést. Az adóhatóság cáfolta a történetet: a NAV elkötelezetten harcol az adócsalók ellen, s a hatóság ellenőrzésre vonatkozó szabályai annyira szigorúak, hogy nem is igen lehetséges az, amit az alkalmazott állít.

Nem szeretném, ha múzeum lenne a hazai borászat

Az együttműködés a jól működő termékpálya kulcsa − vallja Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) újonnan megválasztott elnöke, aki a hazai szőlő-bor ágazat versenyképessé tételét tartja a legfontosabb feladatnak.

Likviditásgondok miatt is szaporodnak a primőr borok

Bár az időjárás a tavalyinál végül valamivel kegyesebb volt, a szüret végéhez közeledve mégsem lehetnek igazán elégedettek az ágazat szereplői. A végleges termésadatok összesítése november végén kezdődik (addig lehet leadni a hegybíróknál a származási igazolásokat), de a termelői visszajelzések alapján biztos, hogy az előzetesen becsült 2,5 millió hektolitertől elmarad az idei bormennyiség − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Becslések szerint hozzávetőleg 400 ezer tonna szőlőt szüreteltek: a fürtszám alapján még jó termést várhattak a gazdák, de sok lett a normálisnál apróbb szem, illetve a nem megfelelően kitelt fürt, majd a korai fajtáknál az aszály miatt kisebb volt a lékihozatal is. A felvásárlási árak a szüret kezdetén még kedvezőek voltak a szőlőtermelőknek − kismértékben nőttek az előző évekhez képest −, a végére azonban a tömegtermékek alapanyagai iránt megcsappant a kereslet, ami az árak mérséklődésében is megmutatkozott. (A szüret végi lanyhuló kereslet egyik oka lehetett az is, hogy a borvidékek közti szőlőforgalmat visszafogta az útdíj pluszköltsége.) A főtitkár szerint a kisebb termés miatt a magasabb ár idén csak az emelkedő költségeket kompenzálta, extra jövedelmet senkinek nem jelentett.

Tokaj újratöltve

Több fontos intézkedést is bejelentettek az elmúlt napokban, amelyek a tokaji borvidéket érintik, de még nem világos, milyen hatással járnak. A borvidék hegyközségi tanácsában az idei tisztújítással többségbe kerültek azok, akik már régóta szorgalmazzák, hogy kifejezetten a prémium borok készítése felé kell terelni a termelőket. Két hete a tanács nagy többséggel megszavazta az uniós eredetvédettséget biztosító borkészítés szabályait tartalmazó termékleírás módosítását. Ez újradefiniálja, mi számít aszúnak, egyértelműen a drágább minőséget preferálva. A jövőben 1 kilogrammnyi aszúszemből legfeljebb 2,2 liter aszúbor készíthető, de az új termékleírásból az is kiolvasható, hogy eltűnhet az üzletekből a 3, illetve 4 puttonyos aszú néven forgalmazott termék. Ez pedig komoly érdeksérelmeket okoz: több tokaji pincészet, illetve termelő is az olcsóbban előállítható, alacsonyabb fogyasztói árú 3 puttonyos borok előállításából szerzi a forgalma jó részét, köztük a legnagyobb piaci szereplőnek számító Tokaj Kereskedőház Zrt. is.

Lendületbe jött a magyar kivitel

A magyar külkereskedelem a július−­augusztusi javulás után a tavalyinál lényegesen nagyobb aktívumot produkált − derül ki a KSH előzetes adataiból. Az idei kilencedik hónapban az export forintértéke 13,9, az importé pedig 12,7 százalékkal nőtt a 2012-es bázishoz képest, míg az euróérték a kivitel esetében 7,3, a behozatalnál pedig 6,0 százalékkal lett nagyobb. Így az idei első három negyedévben euróalapon a forgalom mindkét irányban 1,6 százalékkal bővült. A mérleg havi többlete minden idők második legmagasabb értéke, 847 millió euró lett − szemben a 2012-es 715 millióval −, a kilenchavi aktívum pedig 5,41 milliárd eurónál tart, újra meghaladva a tavalyit (5,33 milliárd euró). Az ipar is nagyon jó hónapot produkált: az idei kilencedik hónapban év/év alapon − kiigazítatlanul számolva − 5,5 százalékkal nőtt a termelés, míg a munkanapokkal kiigazított mutató is 3,1 százalékos pluszt jelez.

Még nem döntöttek az idei kötvénykibocsátásról

A kormány még nem döntött arról, hogy az idén végrehajt-e kötvénykibocsátást, de gondolkozik azon, hogy érdemes lenne "bespájzolni" a 2014 első felében lejáró nagyobb összegek törlesztéséhez − mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton este. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság a konszolidáció után immár kifelé jön a recesszióból, jövőre pedig már az idei gazdasági növekedés duplája lesz a bővülés, így 2014 már könnyebb lehet a vállalatok és a háztartások számára is. Magyarországnak − gazdasági fejlettségéhez képest − jelentős elmaradása van a bérekben; a kormánynak az a célja, hogy a minimálbéreseket segítse és így próbálja feljebb tolni a béreket. Jelenleg is tartanak az egyeztetések a 2014-es minimálbérről, és ha a munkaadók és a munkavállalók nem jutnak egyezségre, akkor a kormány dönt; vagy így, vagy úgy, de várhatóan 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a kötelező legkisebb bér − fogalmazott Varga. Az élő és fél sertés áfájának csökkentésével kapcsolatban pedig az mondta: "hosszú a sor", több ágazat szeretne áfacsökkentést, de így 3 százalék fölé kerülne a költségvetési hiány és "mehetnénk vissza a túlzottdeficit-eljárás alá".

Nincs meghatározott határa a kamatcsökkentésnek

Nincs előre meghatározott alsó határa az MNB kamatcsökkentésének − mondta Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója (aki nem tagja a monetáris tanácsnak) pénteken. Véleménye szerint a 3 százalék körüli alapkamatszint összhangban lehet az árstabilitási célkitűzésekkel, ha nem változnak jelentősen a mostani pénzpiaci körülmények. Az MNB-szemle októberi számában megjelent egyik tanulmány szerint a gazdaság normális, ciklikus ingadozását feltételezve az adósságszabály követése egyes időszakokban prociklikus, vagyis a gazdaság kilengését enyhén erősítő fiskális (költségvetési) politikát eredményezhet, ezért érdemes lehet a szabály néhány elemét megreformálni. Az elemzés arra jutott, hogy az a költségvetési mutató, amely mentes a fiskális politikától független hatásoktól, az a ciklikusan igazított elsődleges egyenleg; ezzel szemben az adósságot számos tényező befolyásolja a költségvetés hiányán kívül is.