Több fontos intézkedést is bejelentettek az elmúlt napokban, amelyek a tokaji borvidéket érintik, de még nem világos, milyen hatással járnak. A borvidék hegyközségi tanácsában az idei tisztújítással többségbe kerültek azok, akik már régóta szorgalmazzák, hogy kifejezetten a prémium borok készítése felé kell terelni a termelőket. Két hete a tanács nagy többséggel megszavazta az uniós eredetvédettséget biztosító borkészítés szabályait tartalmazó termékleírás módosítását. Ez újradefiniálja, mi számít aszúnak, egyértelműen a drágább minőséget preferálva. A jövőben 1 kilogrammnyi aszúszemből legfeljebb 2,2 liter aszúbor készíthető, de az új termékleírásból az is kiolvasható, hogy eltűnhet az üzletekből a 3, illetve 4 puttonyos aszú néven forgalmazott termék. Ez pedig komoly érdeksérelmeket okoz: több tokaji pincészet, illetve termelő is az olcsóbban előállítható, alacsonyabb fogyasztói árú 3 puttonyos borok előállításából szerzi a forgalma jó részét, köztük a legnagyobb piaci szereplőnek számító Tokaj Kereskedőház Zrt. is.
A hegyközségi tanács határozata alapján az új termékleírás szerint adnának ki származási igazolást már az idei szőlőből, illetve aszúból elkészített borokra is − mivel az csak hároméves érlelést követően kerülhet forgalomba −, ez azonban akadályokba ütközhet. Az oltalom alatt lévő eredetvédett borkészítéshez az aszúszemek jogszabály szerinti minősítését követően ad mennyiségi kvótát az illetékes kormányhivatal, a változás pedig nem ért még ebbe a fázisba. Akár egy évnél is tovább tarthat, mire a magyar kormányon, illetve az uniós bürokrácián átfut a módosítás, túl azon, hogy a hegyközség közgyűlésének is jóvá kell hagynia a tervezett változást. További problémát okozhat, hogy egy keresett terméket hirtelen, alternatíva nélkül vezetnek ki a piacról − ez azzal járhat, hogy a fogyasztó más borvidékről választ hasonló árkategóriájú édes bort.
Nehéz felmérni annak a hatását is, hogy a Tokaj Kereskedőház is elsősorban a prémium borokra fokuszál majd. Tombor András, a cég felügyelőbizottsági elnöke az Inforádiónak arról beszélt, hogy megindult a kereskedőház termelői partnerei által használt területek minőségi felmérése − mintegy 1100 hektáron −, és már azonosították azokat, ahonnan nem vásárolnak a jövőben (a cég által integrált terület kisebb részét érinti a változás). Emellett javaslatot tesznek a kormánynak, hogy hozzon létre egy speciális tokaji földalapot, amely azokat a területeket kezelné, ahol prémium minőségű szőlőt lehet termelni − azt nem tudni, miként alakulna ezek tulajdonjoga.
Öt-tíz éves távlatban a mostani felmérések eredményeire alapozva lehetne növelni a tokaji borvidéken a termőültetvények területét. Ma a 11 ezer hektáros eredetvédett területen 5500 hektárnyi ilyen ültetvényt tartanak nyilván − megfelelő ráfordítás mellett ez középtávon elérhetné a 7500 hektárt.
Szerző: Kiss Melinda
