Nem szeretném, ha múzeum lenne a hazai borászat
Az együttműködés a jól működő termékpálya kulcsa − vallja Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) újonnan megválasztott elnöke, aki a hazai szőlő-bor ágazat versenyképessé tételét tartja a legfontosabb feladatnak.
Likviditásgondok miatt is szaporodnak a primőr borok
Bár az időjárás a tavalyinál végül valamivel kegyesebb volt, a szüret végéhez közeledve mégsem lehetnek igazán elégedettek az ágazat szereplői. A végleges termésadatok összesítése november végén kezdődik (addig lehet leadni a hegybíróknál a származási igazolásokat), de a termelői visszajelzések alapján biztos, hogy az előzetesen becsült 2,5 millió hektolitertől elmarad az idei bormennyiség − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Becslések szerint hozzávetőleg 400 ezer tonna szőlőt szüreteltek: a fürtszám alapján még jó termést várhattak a gazdák, de sok lett a normálisnál apróbb szem, illetve a nem megfelelően kitelt fürt, majd a korai fajtáknál az aszály miatt kisebb volt a lékihozatal is. A felvásárlási árak a szüret kezdetén még kedvezőek voltak a szőlőtermelőknek − kismértékben nőttek az előző évekhez képest −, a végére azonban a tömegtermékek alapanyagai iránt megcsappant a kereslet, ami az árak mérséklődésében is megmutatkozott. (A szüret végi lanyhuló kereslet egyik oka lehetett az is, hogy a borvidékek közti szőlőforgalmat visszafogta az útdíj pluszköltsége.) A főtitkár szerint a kisebb termés miatt a magasabb ár idén csak az emelkedő költségeket kompenzálta, extra jövedelmet senkinek nem jelentett.
Tokaj újratöltve
Több fontos intézkedést is bejelentettek az elmúlt napokban, amelyek a tokaji borvidéket érintik, de még nem világos, milyen hatással járnak. A borvidék hegyközségi tanácsában az idei tisztújítással többségbe kerültek azok, akik már régóta szorgalmazzák, hogy kifejezetten a prémium borok készítése felé kell terelni a termelőket. Két hete a tanács nagy többséggel megszavazta az uniós eredetvédettséget biztosító borkészítés szabályait tartalmazó termékleírás módosítását. Ez újradefiniálja, mi számít aszúnak, egyértelműen a drágább minőséget preferálva. A jövőben 1 kilogrammnyi aszúszemből legfeljebb 2,2 liter aszúbor készíthető, de az új termékleírásból az is kiolvasható, hogy eltűnhet az üzletekből a 3, illetve 4 puttonyos aszú néven forgalmazott termék. Ez pedig komoly érdeksérelmeket okoz: több tokaji pincészet, illetve termelő is az olcsóbban előállítható, alacsonyabb fogyasztói árú 3 puttonyos borok előállításából szerzi a forgalma jó részét, köztük a legnagyobb piaci szereplőnek számító Tokaj Kereskedőház Zrt. is.
Lendületbe jött a magyar kivitel
A magyar külkereskedelem a július−augusztusi javulás után a tavalyinál lényegesen nagyobb aktívumot produkált − derül ki a KSH előzetes adataiból. Az idei kilencedik hónapban az export forintértéke 13,9, az importé pedig 12,7 százalékkal nőtt a 2012-es bázishoz képest, míg az euróérték a kivitel esetében 7,3, a behozatalnál pedig 6,0 százalékkal lett nagyobb. Így az idei első három negyedévben euróalapon a forgalom mindkét irányban 1,6 százalékkal bővült. A mérleg havi többlete minden idők második legmagasabb értéke, 847 millió euró lett − szemben a 2012-es 715 millióval −, a kilenchavi aktívum pedig 5,41 milliárd eurónál tart, újra meghaladva a tavalyit (5,33 milliárd euró). Az ipar is nagyon jó hónapot produkált: az idei kilencedik hónapban év/év alapon − kiigazítatlanul számolva − 5,5 százalékkal nőtt a termelés, míg a munkanapokkal kiigazított mutató is 3,1 százalékos pluszt jelez.
Még nem döntöttek az idei kötvénykibocsátásról
A kormány még nem döntött arról, hogy az idén végrehajt-e kötvénykibocsátást, de gondolkozik azon, hogy érdemes lenne "bespájzolni" a 2014 első felében lejáró nagyobb összegek törlesztéséhez − mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton este. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság a konszolidáció után immár kifelé jön a recesszióból, jövőre pedig már az idei gazdasági növekedés duplája lesz a bővülés, így 2014 már könnyebb lehet a vállalatok és a háztartások számára is. Magyarországnak − gazdasági fejlettségéhez képest − jelentős elmaradása van a bérekben; a kormánynak az a célja, hogy a minimálbéreseket segítse és így próbálja feljebb tolni a béreket. Jelenleg is tartanak az egyeztetések a 2014-es minimálbérről, és ha a munkaadók és a munkavállalók nem jutnak egyezségre, akkor a kormány dönt; vagy így, vagy úgy, de várhatóan 100 ezer forint fölé emelkedik jövőre a kötelező legkisebb bér − fogalmazott Varga. Az élő és fél sertés áfájának csökkentésével kapcsolatban pedig az mondta: "hosszú a sor", több ágazat szeretne áfacsökkentést, de így 3 százalék fölé kerülne a költségvetési hiány és "mehetnénk vissza a túlzottdeficit-eljárás alá".
Nincs meghatározott határa a kamatcsökkentésnek
Nincs előre meghatározott alsó határa az MNB kamatcsökkentésének − mondta Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója (aki nem tagja a monetáris tanácsnak) pénteken. Véleménye szerint a 3 százalék körüli alapkamatszint összhangban lehet az árstabilitási célkitűzésekkel, ha nem változnak jelentősen a mostani pénzpiaci körülmények. Az MNB-szemle októberi számában megjelent egyik tanulmány szerint a gazdaság normális, ciklikus ingadozását feltételezve az adósságszabály követése egyes időszakokban prociklikus, vagyis a gazdaság kilengését enyhén erősítő fiskális (költségvetési) politikát eredményezhet, ezért érdemes lehet a szabály néhány elemét megreformálni. Az elemzés arra jutott, hogy az a költségvetési mutató, amely mentes a fiskális politikától független hatásoktól, az a ciklikusan igazított elsődleges egyenleg; ezzel szemben az adósságot számos tényező befolyásolja a költségvetés hiányán kívül is.
Külső-belső összhangra törekszik a Nestlé
A Nestlénél úgy gondoljuk, hogy a leghitelesebb munkáltatói márka a dolgozóink véleménye, ezért fontos, hogy összhangban legyen az, amit "kifelé" kommunikálunk magunkról, és az, amit "befelé" teszünk − véli Verő Barbara, a Nestlé Hungária Kft. hr-igazgatója. A társaság ennek érdekében kétévente az úgynevezett Nestlé & I felmérésen vizsgálja dolgozói elégedettségét és elkötelezettségét. A hr-igazgató szerint a legutóbbi felmérésen a korábbi eredményekhez képest legalább 20 százalékos javulást ért el a vállalat minden dimenzióban. A Nestlénél a felmérés eredményei alapján, illetve dolgozói fókuszcsoportok további segítségét igénybe véve határoznak meg akciótervet, amelynek végrehajtását is a dolgozók bevonásával valósítják meg.
Újabb vízműcégek kaptak engedélyt
Tizenöt víziközmű-társaság működési engedélyét adta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken. Másik 14 szolgáltató októberben kapta meg engedélyét, így eddig összesen 29 társaságnak van már működési jogosítványa. A MEKH szerint a tovább működéshez szükséges dokumentumot az év végéig várhatóan minden olyan szolgáltató megkapja, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak (a nyár eleji határidőig 84 szolgáltató nyújtott be kérelmet a hivatalhoz). Szakmai vélemények szerint egyelőre tarthatónak látszik, hogy január elsejétől 40-45-re csökken a szolgáltatók száma − a mostani mennyiség nagyjából tizedére − a szektorban. A kiadott engedélyeket az MEKH háromévente vizsgálja felül, de a köztes időben is ellenőrzi az engedélyben foglalt feltételek megvalósulását, illetve az elfogadott színvonal fenntartását. A korábbi közlések szerint a beérkezett pályázatok 95 százalékban fedték le az ország területét, így 133 település kimaradt a jelentkezésekből − ilyen helyeken az MEKH közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki az engedélyt kapott cégek közül.
A bankok támogatják az árfolyamgát kiszélesítését
A bankszektor meglepődött Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető csütörtöki szavain − legalábbis ez derül ki a Magyar Bankszövetség által kiadott közleményből. Mint ismert, a politikus úgy nyilatkozott, hogy több megkeresés is érkezett hozzájuk a múlt héten arról, hogy a bankok tömegesen mondják fel a 90 napnál régebben tartozók hiteleit, hogy az ügyfeleket ne engedjék be a kiszélesített árfolyamgát védelme alá. A Bankszövetség emlékeztet: a hétfőn beterjesztett, kedden elfogadott és szombaton már életbe is lépett módosítás óta eltelt idő aligha lett volna alkalmas arra, hogy bármely hitelintézet tömeges vagy előrehozott felmondásokkal éljen. A közlemény ráadásul arra is felhívja a figyelmet, hogy a szektor üzleti érdeke, hogy egy fennálló − fizetőképessé tehető − szerződés esetén az ügyfél visszatérjen a "normál mederbe", a havi rendes hiteltörlesztéshez, hiszen a nem teljesítő jelzáloghiteles ügyek kezelése, a végrehajtás sokéves, költséges, minden érintettnek veszteséget okozó folyamat. A bankok emiatt eddig is támogatták a szakmailag megfelelőnek tartott árfolyamgát-megoldást, amit eddig már 170 ezer ügyfél vett igénybe.
Online kassza: rendelet jön az átállásról
A Nemzetgazdasági Minisztérium november 5-i, a kormány honlapján közzétett közleménye szerint olyan jogszabály-módosítást kezdeményeznek, melynek alapján akár az üzlethelyiségének bezárására is számíthat az az adózó, amely nem rendelkezik az előírt határidőre új online pénztárgéppel. Ez a határidő a számítógép alapú nagykasszáknál 2013. december 31. A hagyományos, a kisebb üzletekben használt pénztárgépeknél az átállási határidő 2014. augusztus 31. Az Országos Kereskedelmi Szövetség eddig minden alkalommal jelezte, hogy a kitűzött határidők nem tarthatók. Az üzletbezárás előírása azt jelenti, hogy online pénztárgép híján a kereskedők, vendéglátósok mellett a gyógyszertárak, szállodák is felfüggeszthetik tevékenységüket január 1-jétől, a vendégek akár az utcán éjszakázhatnak − írta közleményében a kereskedelmi szövetség, amely értetlenül áll a minisztérium döntése előtt. Az NGM szerint napokon belül megjelenik egy rendelet, amely meggyorsítja az átállást. Az igénylésben közreműködő szakszervizeknek a pénztárgépmegrendeléseket nyolc napon belül továbbítaniuk kell a forgalmazóknak, akiknek hét napjuk marad, hogy a NAV-nál bejelentsék a rendelési adatokat.
