Napi Gazdaság

Szélesedik a cégek finanszírozási forrástérképe

Még a növekedési hitelprogram jövő decemberig tartó időszaka alatt össze kellene futtatni a program elemeit az új uniós költségvetési ciklus alatt elérhető EU-pályázati pénzekkel − vélekedik Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vállalati és önkormányzati vezérigazgató-helyettese. A szakember pozitívnak tartja, hogy a jegybank nyitott volt a javaslatokra, s ennek alapján már módosult az nhp2 feltételrendszere.

Garanciával lehetne sikeresebb a növekedési hitelprogram

A garanciatermékek kiszélesítése hozhatja meg a növekedési hitelprogram igazi sikerét − vallja a Citi vállalati üzletágát vezető Szabó István. A szakember szerint csak a hosszú távú, például zöldenergia-programok esetén döntő a piaci és a növekedési hitelprogram kamatszintje közötti különbség, a cégek zöme csak akkor vág bele a fejlesztésbe, ha ezt megtérülni látja.

Módosul januártól a tankönyvkiadás

Ma szavazhat a parlament a tankönyvpiac állami kézbe vételéről szóló törvényjavaslatról, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtott be még vasárnap este. A kivételes sürgős eljárásban beadott dokumentum értelmében a kormány lényegében a tankönyvek előállítását és terjesztését is állami hatáskörbe vonná. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen hatással lesz a január elsejétől életbe lépő új szabályozás az éves szinten 14 milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar tankkönnypiacra, ugyanis a törvényjavaslat homályosan fogalmaz: a szöveg több helyen feltételes módban íródott. Az indoklás szerint jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás és megvalósul az állam "teljes körű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési tankönyvfejlesztés és -ellátás". Idén már átvette az állami Könyvtárellátó-Nonprofit Kft., a Kello a tankönyvkiadást és -ellátást, a gyártáshoz ugyanakkor nem nyúlt. Nagy kérdés, hogy a jövőben mi lesz annak a két tucat nyomdának a sorsa, amelyek eddig fontos szerepet töltöttek be a nyomdaipari munkákban.

Olcsóbb és kényelmesebb az internetbank

A hazai hitelintézetek mindegyike kínál valamilyen internetbanki szolgáltatást. Ezek fokozódó népszerűsége nem csupán a digitális technika fejlődésének és kényelmi szempontoknak köszönhető, hanem az online bankolás − a bankfiókihoz viszonyított − jelentősen alacsonyabb tranzakciós költségeivel is magyarázható.

Legalább az amortizációpótlás megvolt

Az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) során elsősorban amortizációpótlásra, illetve gépberuházásra használták fel a hazai kis- és középvállalatok az nhp-forrást − mondta el Hodina Péter, a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője. A szakember szerint az új hitelek felvételében döntően a mezőgazdasági és a feldolgozóipari cégek voltak aktívak, míg a legtöbb refinanszírozást az ingatlanszektorban dolgozó vállalkozások vették igénybe. A bank tapasztalata szerint az nhp igénybevételével kevesebb teher nehezedik a vállalatokra: a törlesztőrészlet nagyjából harmada marad a cégeknél.

Év végén újraindultak a mozgóboltok

A korábbi − a jelek szerint − átmeneti visszaesést követően ismét egyre több mozgóbolt indult el Magyarországon. Az elmúlt hónapokban csupán a Dél-Dunántúlon nyolc új „járat” kezdte meg működését, továbbá az ország nyugati felében és a Dél-Alföldön is szaporodik a kerekeken guruló üzletek száma.

Pénz áll a MÁV-hoz

Még karácsony előtt fejenként nettó 33 700 forint többletjuttatást kap 30 ezer vasúti dolgozó, amivel maradéktalanul teljesül a kormány korábbi vállalása; a vasutasok helytállását és az ágazat kiemelt fontosságát három év alatt összesen bruttó ötmilliárd forinttal ismerik el − tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a MÁV közös közleményben hétfőn az MTI-t. A kormány és a VDSZSZ Szolidaritás között 2011-ben megkötött kétoldalú megállapodás értelmében az idén összesen kétmilliárd forint pénzügyi ösztönzésben részesül mintegy 30 ezer vasutas. A kifizetésről Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Ungvári Csaba, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója és Gaskó István, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke írt alá megállapodást hétfőn. A pénzügyi ösztönzés fedezetét a költségvetésben elkülönített forrás biztosítja. A közlemény szerint a munkájukkal kiérdemelt összegeket a vállalati átszervezések vagy vonalátadások miatt a MÁV-csoport más vállalataihoz vagy a GYSEV-hez került vasutasok is megkapják. A forrásból a vezető beosztású munkatársak nem részesülnek.

Egyedülálló személyi kölcsön az MKB Banknál

Nemrégiben új, rulírozó jellegű személyi kölcsönnel lépett piacra az MKB Bank, amelynek igénybevételével a folyósítástól számítva három hónap áll az ügyfelek rendelkezésére, hogy meghatározzák, mennyit kívánnak költeni a jóváhagyott hitelkeretből. Törleszteni csak a negyedik hónaptól kell.  A kölcsön bármilyen célra, így készpénzfelvételre, vásárlásra és átutalási megbízások teljesítésére is tetszés szerint felhasználható a folyósítástól számított három hónapos költési időszakban. Ezen időszak alatt az ügyfelek mérlegelhetik, hogy hitelkeretük mekkora hányadát költsék el, pontosan mikor és mire, illetve időt nyernek a törlesztésre, hiszen az első 3 hónapban törlesztési kötelezettség sincs. A kölcsönt egy külön hitelszámlára folyósítják, ahol az első három hónap során folyószámlahitelként érhető el. A számlára érkező jóváírás azonnal a fennálló kölcsöntartozás törlesztésére fordítódik, ezáltal a hitelkeret feltöltődik és újból elkölthetővé válik. A költési időszak utolsó napját követő napon a bank megállapítja, hogy az ügyfél ténylegesen mekkora összeget vett igénybe és kiszámítja annak kamatait. A negyedik hónaptól ezt az összeget kell törleszteni a futamidő végéig, havi részletekben. A kölcsön összege minimum 250 ezer, de legfeljebb 1 millió forint lehet, az adósminősítés és jövedelemvizsgálat eredményétől függően. A fentiek mellett az ügyfél és családja biztonsága érdekében az MKB Keretnövelő Személyi Kölcsönhöz csoportos hitelfedezeti életbiztosítás kapcsolódik, amelynek díját az MKB Bank állja.

Döntött a Kúria: ügyfélteher az árfolyamkockázat

Öt kérdésben egyértelműsítette a Kúria jogegységi döntése a "devizahiteles" perekben folytatott bírói gyakorlatot, egyben pedig megvárja az Európai Bíróság állásfoglalását. A legtöbb vitát várhatóan a hetedik, a jogalkotói beavatkozásról szóló kérdésre adott válasz válthatja ki.