Napi Gazdaság

Döntött a Kúria: ügyfélteher az árfolyamkockázat

Öt kérdésben egyértelműsítette a Kúria jogegységi döntése a "devizahiteles" perekben folytatott bírói gyakorlatot, egyben pedig megvárja az Európai Bíróság állásfoglalását. A legtöbb vitát várhatóan a hetedik, a jogalkotói beavatkozásról szóló kérdésre adott válasz válthatja ki.

Nincs forrásvesztés az uniós fejlesztési pénzekből

Magyarország nem veszít el egyetlen forint európai uniós fejlesztési forrást sem a 2013-ban záruló költségvetési időszakban − jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn. Kijelentette: mind a 14 operatív programban zajlik a kifizetés, eddig összesen 1507 milliárd forint európai uniós támogatást folyósítottak, a kifizetések összege az év végéig várhatóan megközelíti az 1600 milliárd forintot. Ezzel az uniós intézményrendszer Magyarországon "az elmúlt évekre nem jellemző" sikert ért el − mondta. A magyar költségvetésbe Brüsszelből december végéig 3 milliárd euró, nagyjából 900 milliárd forint folyik be − tette hozzá. Lázár János közlése szerint a munka felgyorsításával célul tűzték ki, hogy 2014-ben a 2007−2013 közötti pénzek lehívása érdekében 2000 milliárd forint kifizetése történjen meg, ennek teljesítéséért a Miniszterelnökséget és a tárcákat közös felelősség terheli. Hangsúlyozta: augusztus elsején − amikor a fejlesztéspolitika felügyeletét kormánybiztosként átvette − 14 operatív programból 13 fel volt függesztve. "A Brüsszellel való kapcsolatunkat 3 milliárd eurónyi vita jellemezte ", és az a veszély fenyegetett, hogy a jelenlegi hétéves fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 8200 milliárd forintból 570 milliárd forint támogatást elveszít az ország, és a kifizetések is lelassultak.

Béremelést követelnek az Amazonnál

Több száz dolgozó fogott sztrájkba a németországi Amazonnál tegnap, miután csúcsszintre ugrottak az eladások, a fizetésemelések ügyében azonban hónapok óta nincs előrelépés. Németország a vállalat második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, az eladások itt 21 százalékkal nőttek 2012-ben és elérték a 8,7 milliárd dolláros szintet. A társaság összesen 9000 főnek biztosít munkát a szóban forgó országban, s további 14 ezer munkást foglalkoztat alkalmilag kilenc elosztó központjában. A cég közleménye szerint mindössze 640-en tagadták meg a munkát (a sztájkolók nagyobb számokról beszéltek), így a szállításokban nem voltak fennakadások. Ügyfeleinket biztosítani tudjuk arról, hogy időben eljuttatjuk hozzájuk a karácsonyi ajándékokat − közölte a Reuters.com szerint a cég szóvivője.

Állami megrendelések fűtik az építőipart

Meglódult az építőipar teljesítménye, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint októberben 10,7 százalékkal nőtt a szektor termelése a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, túlszárnyalva a szeptemberi 9,3 százalékos emelkedést is. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés 0,8 százalékkal alacsonyabb volt az előző havinál, az év első tíz hónapjában pedig 8,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsősorban az uniós forrásokból megvalósuló beruházásoknak köszönhető. Miután a hétéves uniós költségvetési ciklus utolsó évében a még rendelkezésre álló forrásokat nagy ütemben hívja le a kormány a különböző fejlesztésekre, így az építési célú megrendelések is bővültek.

Kisebb lesz a teher az állami végkielégítéseken

A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról − a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta, az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek folynak. "Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen" − fogalmazott. Megjegyezte azt is, hogy a 98 százalékos adót "édes gyermekének" is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a "pofátlan végkielégítések" megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben. Az állami vezetők év végi jutalmával kapcsolatban szólt arról is, hogy a pénzek visszafizetéséről még nincsen információja, de "érdeklődéssel követi", hogy az év végéig az megtörténik-e. A kormánnyal együttműködésben gondolkodó állami vezetők nem tehetik meg, hogy nem fizetik vissza − mondta Lázár János.

Brüsszel döntésére vár a cukoripar

Még nincs végleges döntés a cukor fordított adózásáról, az Európai Bizottság még csak a sürgősségi eljárás kérdésében döntött, és nem a fordított adózás kiterjesztéséről − közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miután a brüsszeli testület formai okból elutasította Magyarországnak azt a kérelmét, hogy Brüsszel gyorsított eljárás keretében engedélyezze a magyar cukorkereskedelemben a fordított áfa alkalmazását. A bizottság indoklása szerint az elindítás fő feltétele, hogy a "vélelmezett csalás kiterjedtsége mellett az is kell, hogy egy tagországban hirtelen, váratlanul bukkanjanak visszaélésre". Az NGM közleménye hangsúlyozta: a bizottság döntése azt jelenti, hogy meg kell várni a benyújtott kérelem normál elbírálását. Az Európai Unió tanácsa az áfacsalások elleni hatékony küzdelem érdekében idén nyáron teremtett lehetőséget a tagállamok részére, hogy gyorsított eljárásban is kérhető legyen a fordított adózás bevezetése azokban a szektorokban, ahol súlyos áfacsalásokat fedeznek fel.

Az adóhatóságot figyeli a számvevőszék

Az elmúlt tíz évben huszonhárom ellenőrzés érintette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tevékenységét, ebből hét olyan ellenőrzés volt, amely az adóhatóság adóztatási tevékenységét vizsgálta − közölte tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet a jövő év első felében is sort kerít az adóhatóság tevékenységének értékelésére. Az ÁSZ eközben átadta az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának és a honlapján elérhetővé tette az állami adóhatóságot érintő, az elmúlt tíz évben nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentések megállapításait tartalmazó tanulmányt. Ebből kiderül: az ÁSZ többször megállapította, hogy az áfabefizetések és -visszaigénylések között óriási különbségek vannak a belföldi és külföldi adóhatóságok adatai alapján. Sőt a 2008-as évet vizsgáló jelentés többmilliárdos eltérést tapasztalt a kimutatások hetven százalékában. A tavalyelőtti évről szóló jelentésben a számvevőszék azt is szóvá teszi, hogy a NAV az áfaellenőrzésektől rendkívül gyakran eltekint.

Ma az árfolyamgát jelentheti a megoldást

A Kúria jogegységi döntése után egyetlen pontban ért egyet a politika és a bankrendszer, ez pedig az, hogy a devizahiteles banki ügyfelek számára bizonyíthatóan az jelenthet érdemi segítséget − a jövőbeli lépésektől függetlenül −, ha minél többen és minél hamarabb bejelentkeznek az árfolyamgát védelme alá. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkárának nyilatkozata szerint a szövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett. A Kúria mai döntésével megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást folytatott. A bíróság a főtitkár szerint egyértelműsítette: a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, melyeket teljesíteni kell. A bankok továbbra is szerepet vállalnak a lakáshitelezés társadalmi problémájának orvoslásában, a banki saját és a kormányzattal közös lépések nyomán a devizahiteles ügyfelek kétharmada már kézzelfogható segítséget kapott, s az árfolyamgát novemberi bővítése révén ez a segítség ma már minden devizahiteles ügyfélnek elérhető.

Nagybevásárlással segíti európai hipermarketjeit a Carrefour

Nyolc intézményi befektetővel összeállva összesen 127 üzletközpontot vesz meg Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban a legnagyobb európai kiskereskedelmi üzletláncnak számító Carrefour. A létesítményektől kétmilliárd euróért válik meg a jelenlegi tulajdonos Klepierre. A vásárlás lebonyolítására és az üzletközpontok működtetésére a befektetők egy új vállalatot hoznak létre, amelyben a Carrefour részesedése 42 százalék lesz. A francia üzletlánc most 45 bevásárlóközpontot birtokol hazájában, amelyekért a jövőben szintén az új vállalat felel. A Carrefour ezzel a lépéssel a nehézségekkel küszködő európai hipermarketjeit kívánja megsegíteni, mivel így nagyobb befolyása lesz arra, hogy milyen üzletek működhetnek azok környezetében. Az elmúlt néhány évben az európai vásárlók számára vonzóbbá váltak az olcsóbb árukínálattal rendelkező versenytársak, így a francia vállalatot 2012 júniusa óta irányító Georges Plassat egyik legfontosabb célja, hogy növelje a kontinensen működő hipermarketek profitabilitását.