− Idén nem volt épp felhőtlen a lakossági bankpiac. Hogyan látja az elmúlóban lévő évet?
− A működési környezet idén nem volt nyugodt, a piaci folyamatokat nagyon sokféle tényező alakította. Az állam intézkedései komolyan befolyásolták a hitelintézeti szektort, és az ügyfelek viselkedését, pénzügyi szokásainak változását. Ebből a szempontból meghatározó külső hatást gyakorolt a pénzügyi tranzakciós illeték duplájára emelése, a nem tartós befektetésekre kirótt 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a kamatcsökkentési trend. Nehéz volt érvényesülni: azt tapasztaltuk, a korábban megszokotthoz képest kevesebb pénz forgott a piacon, a bankokkal szembeni általános hangulatot pedig továbbra is a távolságtartás jellemezte. Az ügyfeleknél nem következtek be számottevő mozgások. Egyetlen banknál sem volt nagy akvizíció vagy elvándorlás, sokkal inkább kiegyensúlyozottság és stagnálás mutatkozott, ami ugyan visszafogott, de konstans növekedést eredményezett. A jegybanki alapkamat csökkentése strukturálisan meghatározónak bizonyult és érdekes hatásmechanizmussal járt a befektetések terén, átszabta az ügyfélszokásokat. A hagyományosan kockázatkerülő ügyfelek egy része, akik korábban betétben kötötték le szabad forrásaikat, mostanra inkább a számlájukon hagyják a pénzüket, nagy likviditást tartanak, mert az elérhető kamatok már nem kellőképpen vonzóak számukra. Így nem is fordítanak energiát pénzeszközeik lekötésére. A lakossági ügyfelek jelentős hányada ettől eltérően más, a betéteknél nagyobb hozammal kecsegtető befektetések irányába indult el, és szívesen fektet állampapírokba, amelyeket kockázatmentesnek tekint. Ennek eredményeként az államkincstár jelentős elszívó erőt képvisel. A megemelt pénzügyi tranzakciós illeték átalakította a tranzakciós szokásokat és visszavetette a lakosság banki átutalásait. A hitelezésben keresleti oldalon nem tapasztalható nagy aktivitás, ezért a bankrendszer likviditása sokat erősödött az elmúlt esztendő során. Noha úgy az ügyfelek, mint a bankok érdekét a devizahitelek ügyének végleges megoldása szolgálná, ennek híján a kérdést továbbra is bizonytalanság övezi.
− Hogyan változott a lakossági ügyfélkörük viselkedése?
− Ezen a téren az MKB szerencsés helyzetben van, mert lakossági üzletágunk valódi affluens ügyfélkörre épül, ami hozzáállásukban és viselkedésükben egyaránt tetten érhető. Feléjük könnyebben nyitunk a befektetésekkel, amelyek struktúráján a kamatkörnyezet átalakulása miatt óhatatlanul változtatnunk kellett. Jelentős bővülést értünk el a kötvénypiacon; ezek az instrumentumok a betéteknél kedvezőbb hozamfeltételeket nyújtanak. Ebben a szegmensben 30 százalék feletti piacrészt sikerült szereznünk.
− Általánosságban említette a hitelezés iránti alacsony keresletet. A jegybanki alapkamat csökkenése nem generált nagyobb érdeklődést az ingatlanfedezetű hitelekre?
− Úgy tűnik, a piac még nem tért magához teljesen, nem indult el a kereslet számottevő növekedése, az aktivitás a korábbiakhoz viszonyítva alacsony. Jelenleg a lakás-takarékpénztárak tudnak viszonylag jó eredményeket elérni a piacon, mert speciális konstrukcióik vonzóak lehetnek. Bár az év elején az ingatlanfedezetű hitelekre mérsékelt volt az igény, mostanra a saját és ügynöki hálózatunkban egyaránt az érdeklődés visszafogott növekedését tapasztaljuk. Jelenleg a kamattámogatás nélküli, piaci alapú hitelek átlagosan már 5-6 százalékos kamat mellett elérhetőek. A csökkenő hitelkamatokkal párhuzamosan a betétek, befektetések elérhető hozamai is alacsonyabbak lettek, ezért a hosszabb távon tervezőknek nagy lehetőségeket tartogat a reálgazdaság vagy a befektetési célú ingatlanvásárlás. A korábbiakhoz képest a finanszírozási ráták már nem 80, hanem jellemzően 50 százalék körüliek. Emellett megnőtt a speciális ügyletek aránya is: újra reneszánszát éli a lakáscsere, így gyakorta csak a két lakás értéke közötti különbözetre kérnek forrást az érdeklődők. Ha a lakást befektetési céllal vásárló kiadja az ingatlant, azzal az 5-6 százalékos kamatterhet, illetve a törlesztőrészlet java részét ki tudja termelni. Nőtt a transzparencia, a mai ingatlanfedezetű hitelek már referencia-kamatlábhoz (BUBOR) kötöttek. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kamatkockázat később legalább akkora problémát okozhat a hitelezettnek, mint a devizahitelek esetében az árfolyamkockázat. Ugyan a rizikó most alacsony, de továbbra is létezik, arra pedig nincsen garancia, hogy a kamatszintek hosszú távon, akár 20-30 évig is a jelenlegi nagyságúak maradnak. Ha az alapkamat valami miatt hirtelen megugrik, az érezhető emelkedést okozhat a törlesztőrészletben. Emiatt tartjuk pozitív fejleménynek, hogy az ügyfelek az elmúlt évek során tudatosabbá váltak, és törekszenek a lehetséges kockázatok minimalizálására.
− Hogyan alakult a fizetéskönnyítési megoldások iránti érdeklődés?
− Az ügyfelek érdekeinek mindig is nagy figyelmet szenteltünk: elég visszaemlékezni arra, hogy a bankok között elsőként szüntettük be a deviza alapú hitelezést. A válság 2008-as kitörése után a fizetési nehézséggel szembesülő ügyfeleink számára a könnyítést szolgáló saját megoldások sorát dolgoztuk ki. Ezek között egyaránt szerepeltek átütemezési, futamidő-hosszabbítási, tőkemoratóriumot nyújtó, választható törlesztőrészletet kínáló és fixen forintban fizethető konstrukciók. A banki lehetőségek mellett elérhető az állami garanciavállalással kiegészített árfolyamgát is, amellyel aktívan élünk, mert jó megoldásnak tartjuk, és a piacnak is kedvezett egy újabb eszköz bevezetése. Az idei év elején nem tapasztaltuk a kereslet megugrását erre a könnyítési módozatra, bár a 20 millió forintos felső korlát eltörlése már hozott némi emelkedést, azonban ez sem volt számottevő. A konstrukció három hónapon túli lejárt tartozással rendelkezőkre történt kiterjesztése szintén nem eredményezett nagy keresletugrást. A végső csomag tartalmáról egyelőre nem áll rendelkezésre biztos információ.
− A válság után a fedezet nélküli hiteleknél a bankok jelentős kockázati felárakat alkalmaztak. Mennyiben változtak a körülmények ezeknél a szolgáltatásoknál?
− A hitelkártyák, személyi kölcsönök esetében igaz, hogy az elmúlt néhány évben kevés olyan termék akadt a piacon, amelynek a teljes hiteldíj mutatója 30 százalék alatti volt. A kamatcsökkentés következtében ezeknek is alacsonyabb lett a költsége. Szeretnénk ilyen hiteleket nyújtani, ezért odafigyelünk az árazásukra. A kedvezőbb költségek miatt a hitelkártyák és a folyószámlahitelek állománya az idén rohamléptekben nőtt. A termékfejlesztéssel már előre készültünk a szolgáltatások e skálájának bővítésére. Tavasszal bevezettünk egy új hitelkártyatípust, az MKB Jótét hitelkártyát. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a vele történt vásárlás után egy meghatározott összeget a bank egy az ügyfél által választott karitatív szervezet számláján ír jóvá adományként. Ez különösen ünnepek, így a karácsony közeledtével válik egyre fontosabbá. A kártya intenzívebb használatával egyre nő az adakozásra fordított összeg, amelyet végső soron nem az ügyfél, hanem a bank áll. Nemrégiben egy rulírozó jellegű személyi kölcsön konstrukcióval is megjelentünk, ami komplex típusú, de épp emiatt flexibilis is, és három hónap elteltével csupán a ténylegesen felhasznált összeg után kell megkezdeni a törlesztést. Az MKB speciális helyzetben van: affluens ügyfélköre a vásárlásait általában igyekszik saját erőből megoldani, csak végső megoldásként nyúl a likviditást segítő hitelkonstrukciók után. Az efféle termékek klasszikus biztonsági háló funkciót látnak el, azaz ha valakinek hirtelen forrásokra lesz szüksége, a segítségükkel úrrá lehet az átmeneti likviditási zavarokon.
− Mi tapasztalható a megtakarítási, befektetési szokásokban?
− A kamatcsökkenés látványos eltolódást okozott a betétek felől a befektetések irányába. Az egyik fő tendencia, hogy az ügyfelek a betétből az államkincstári eszközökbe csoportosítják át a pénzeiket, míg a másik csapásirányt a strukturáltabb befektetések jelentik. A klasszikus értelemben vett lakossági ügyfélattitűd kockázatkerülő. Az eszközeiket befektetők fontosnak tekintik a tőkevédelmet, ezért választják a mérsékelten kockázatos kötvényeket, befektetési alapokat, és ők a magas hozam érdekében még nem orientálódnak a jóval kockázatosabb instrumentumok irányába. Ez sokkal inkább jellemzi a jelentősebb vagyonokat befektető privátbanki réteget. Idén ugrásszerűen megnőtt a kötvénypiaci termékek kereslete, és a befektetési alapokat is a terv fölötti volumenben értékesítettünk. Továbbra is érvényes, hogy az ügyfelek ódzkodnak a hosszú távú befektetések gondolatától, és 3-4 éven túl nem hajlandóak lekötni eszközeiket. E beállítottság kedvezett a növekedésnek a nyílt végű befektetési alapok piacán. A nyílt végű instrumentumok nem képviselnek zárt, határidőhöz kötött struktúrákat, és szolid, a betétekénél magasabb hozamot eredményeznek.
A nem tartós befektetésekre kivetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) júniusban intenzív átcsoportosítást indított el. Ügyfeleink a korábban rövid lejáratú eszközökben tartott pénzük nagy részét helyezték el tartós megtakarítási és befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon, hogy elkerüljék az ehót. A tartós befektetési számlák piacán az MKB tradicionálisan erős pozíciót foglal el, amit jól példáz, hogy forrásállományunk 20-25 százalékát tartják ilyen instrumentumokban.
− A tranzakciós illeték emelkedése a lakosságnál, de különösen a vállalatoknál növelte nagymértékben a banki kiadásokat. Lehetséges-e az ilyen költségek csökkentése?
− A pénzügyi tranzakciós illeték mértékét jogszabály rögzíti, attól eltérni nem lehet. A banki költségek azonban lakossági és vállalati oldalon egyaránt nagyban függnek a bankhasználati szokásoktól. Köztudott, hogy a bankfiókban papír alapon indított tranzakciók a manuális kezelés miatt nagyobb költséggel járnak. Emiatt hangoztatjuk a jóval olcsóbb internetbank használatának fontosságát, amellyel jelentős megtakarításokat érhetnek el ügyfeleink. Az internetbanki szolgáltatásokat minden hitelintézet kínálja, de az MKB ezen a területen élen járt a fejlesztésekben, és komoly versenytársakat sikerült leköröznie. A jó internetbanki szolgáltatás alapvető ismérve a professzionális és ergonómiai szempontból kifogástalan kezelőfelület, amelyen minden a helyén van, egyértelmű és könnyű használni. Emellett elengedhetetlen, hogy minden kínált szolgáltatás elérhető legyen a rendszeren keresztül. Mivel minden szolgáltató kínál internetbanki lehetőséget, csak az extra minőségi szolgáltatásokkal, ötletekkel, folyamatosan fejlesztett kényelmi funkciókkal lehet kitűnni a tömegből. Mi erre létrehoztuk a háztartási kiadások transzparens nyomon követését és tervezését lehetővé tevő megoldásunkat grafikus ábrázolással.
− Tartogattak valamit az év végére?
− A harmadik negyedév vége minden évben az adóoptimalizálás időszaka, amit komolyan veszünk, és ügyfeleinket proaktívan megkeressük. A befizetések történhetnek önsegélyező pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy egészségpénztárba. Általános szabály, hogy a befizetések után komoly, százezer forintos nagyságrendű adókedvezmény vehető igénybe az adóévre, amit érdemes kihasználni.
− Mit vár a jövő évtől?
− A lakossági és kisvállalati üzletág az elmúlt években sikeresen teljesített, még a válság alatt is. Két éve vezetem ezt a területet, és szeretném, ha a jövőben is hasonlóan jó eredményeket érhetnénk el, illetve kívánatosnak látom az akvizíciós tevékenység élénkítését. Ehhez nagyon biztató jelnek vélem egy az ügyfeleink körében végzett kutatás eredményét, amely azt mutatta, hogy 91 százalékuk elégedett a szolgáltatásainkkal, 63 százalékuk pedig ajánlaná is másoknak. Optimistán közelítek a kérdéshez, és bízom benne, hogy jó évünk lesz.
Szerző: (Napi Gazdaság)
