Egy nappal azután, hogy Ursula von der Leyen a közös piac erősítésére és a tagállami szuverenitás további gyengítésére kérte az Európai Parlamentet, Brüsszel egy meglehetősen borús gazdasági előrejelzéssel állt a nyilvánosság elé:
Nagy a baj!
A Bizottság 2026-os tavaszi jelentése a vártnál érezhetően gyengébb gazdasági tevékenységet vetít előre.
Ennek fő oka, hogy a közel-keleti konfliktus újabb energiasokkot váltott ki, ami újraindítja az inflációt és rontja a gazdasági hangulatot.
2026 februárjának vége – tehát az iráni konfliktus kiéleződése – előtt Brüsszel még azzal számolt, hogy az uniós gazdaság az infláció csökkenése mellett, mérsékelt ütemben bővül majd. A kilátások azonban azóta jelentősen romlottak. Az infláció a konfliktus kitörését követő hetekben az energiahordozók drágulása miatt ismét felerősödött, a gazdasági tevékenység pedig folyamatosan veszít a lendületéből. A helyzet 2027-ben várhatóan kismértékben javul, de csak abban az esetben, ha enyhülnek az energiapiaci feszültségek.
| GDP | Infláció | Hiány | Munkanélküliség | ||||
| EU: | EU: | EU: | EU: | ||||
| 2025 | 1,5 | 2025 | 2,5 | 2025 | -3,1 | 2025 | 6 |
| 2026 | 1,1 | 2026 | 3,1 | 2026 | -3,5 | 2026 | 6 |
| 2027 | 1,4 | 2027 | 2,4 | 2027 | -3,6 | 2027 | 6 |
| Eurózóna | Eurózóna | Eurózóna | Eurózóna: | ||||
| 2025 | 1,4 | 2025 | 2,1 | 2025 | -2,9 | 2025 | 6,3 |
| 2026 | 0,9 | 2026 | 3 | 2026 | -3,3 | 2026 | 6,4 |
| 2027 | 1,2 | 2027 | 2,3 | 2027 | -3,5 | 2027 | 6,4 |
| forrás: Európai Bizottság |
A 2025-ös 1,5 százalékos bővülés után az Európai Unió GDP-növekedése 2026-ban 1,1 százalékra lassul, ami a korábbi őszi előrejelzéshez képest 0,3 százalékpontos visszaesés, bár 2027-re ismét 1,4 százalékos növekedést várnak. Az euróövezet kilátásait is lefelé módosították: a 2026-os növekedést 1,2-ről 0,9 százalékra, a 2027-est pedig 1,4-ről 1,2 százalékra rontották. Az uniós infláció idén elérheti a 3,1 százalékot (ez egy százalékponttal magasabb a korábban vártnál), majd 2027-ben 2,4 százalékra mérséklődhet. Az euróövezet inflációs rátáját a tavaly őszi 1,9, illetve 2 százalékos várakozásokkal szemben 2026-ra 3 százalékra, 2027-re pedig 2,3 százalékra korrigálták. Kritikus bizonytalansági tényező azonban, hogy a makrogazdasági javulás alapfeltétele a Hormuzi-szoros zavartalan hajózhatósága.
Brüsszel figyelmeztet:
nettó energiaimportőrként az EU gazdasága rendkívül érzékeny a közel-keleti konfliktus okozta energiasokkra, amely öt éven belül már a második ilyen esemény.
Az áremelkedés magasabb lakossági rezsit és megugró vállalati költségeket hoz, ami számos iparágban csökkenti a profitot, és ténylegesen jövedelmet szivattyúz ki az uniós gazdaságból az energiaexportáló országok felé.
A konfliktus kezdetekor a fogyasztói bizalom 40 hónapos mélypontra esett, és fokozódott a növekvő inflációtól, valamint a munkahelyek elvesztésétől való félelem. Az előrejelzés szerint a gazdasági növekedés fő hajtóereje mégis a fogyasztás marad. Makrogazdasági szempontból ez magyar kontextusban kifejezetten aggasztó csapdahelyzet: az ipar gyengélkedése miatt a Tisza-kormány mozgástere gyakorlatilag a lakossági fogyasztáshoz köthető hazai adóbevételekre szűkül. Ezzel párhuzamosan az uniós üzleti beruházásokat a szigorúbb finanszírozási feltételek, az alacsonyabb nyereséghányadok és a fokozott bizonytalanság is korlátozza, míg a gyengébb külső kereslet az exportbővülést hátráltatja.
Belső ellentmondás feszül a Bizottság értékelésében: egyfelől sikernek ítélik az orosz-ukrán háború utáni energetikai reziliencia-beruházásokat, a diverzifikációt és a dekarbonizációs törekvéseket, mondván, ezek segítik a jelenlegi sokk elnyelését. Másfelől viszont nyíltan elismerik az energiaárak inflációnövelő hatását. A dokumentum rámutat, hogy a rövid távú inflációs kilátások jelentősen romlottak a tavaly őszi állapothoz képest, a márciusi és áprilisi adatok pedig már meredek áremelkedést mutatnak. Az általános infláció 2026-ban érheti el a csúcspontját, majd 2027-ben mérséklődhet, bár az energiahordozók ára vélhetően ekkor is mintegy 20 százalékkal a háború előtti szintek felett marad.
Megtörik a munkanélküliségi ráta tartós csökkenése is. Míg 2025-ben a foglalkoztatás 0,5 százalékkal bővült, és több mint egymillió új munkahely jött létre az EU-ban, idén a növekedési ütem 0,3 százalékra lassul, 2027-re pedig csupán 0,4 százalékos emelkedést várnak. A munkanélküliségi ráta hosszú távú csökkenési trendje ezzel véget ér, és 2027-ben 6 százalék körül stabilizálódik. A nominális bérnövekedés ugyanakkor erőteljes maradhat, ahogy a fizetések a magasabb inflációhoz igazodnak.
Az uniós államháztartási hiány a 2025-ös 3,1 százalékról 2027-re várhatóan 3,6 százalékra nő. Ezt a visszafogott gazdasági teljesítmény, a megugró kamatkiadások, a megnövekedett védelmi költségek, valamint a rászoruló háztartásokat és vállalatokat célzó energiatámogatások okozzák. Az uniós közberuházások volumene várhatóan 2027-ben is magas szinten stabilizálódik, annak ellenére, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kifizetései lezárulnak.
Az uniós GDP-arányos államadósság a tavalyi 82,8 százalékról idén 84,2 százalékra, 2027-re pedig 85,3 százalékra növekszik. Az euróövezetben a helyzet még feszítettebb: a mutató a 2025-ös 88,7 százalékról idén 90,2 százalékra, 2027-re pedig 91,2 százalékra emelkedik. Ez a megugró elsődleges hiányt és a romló kamat-növekedési különbözetet tükrözi.
Az előrejelzések szerint 2027-re négy tagállam adósságrátája is átlépi a GDP 100 százalékát.
Brüsszelben joggal tartanak attól, hogy a drágulás miatt a háztartások és a vállalatok tartósan visszafogják a fogyasztást és a beruházásokat. Kockázatot jelent, hogy bizonyos nyersanyagoknál és inputanyagoknál (például finomított olajtermékek, hélium, műtrágyák) közvetlen ellátási hiány léphet fel, ami dominóhatásként boríthatja a globális termelési láncokat és drágíthatja az élelmiszereket. A munkaerő-kereslet enyhülése – amit a nyitott pozíciók és a felvételi ráták csökkenése is jelez – egyértelműen rontja a foglalkoztatási kilátásokat. Mindezt tetézi a globális kereskedelempolitikai bizonytalanság és a geopolitikai erőviszonyok átrendeződése, ami tovább rombolja az üzleti bizalmat.
A növekedési gátakat lebontó strukturális reformok felgyorsítása ugyanakkor érdemi, felfelé mutató potenciált jelenthet. A védelembe és az energetikai átállásba irányuló jelentős közberuházások részben ellensúlyozhatják a magánszektor gyengélkedését. Érdekes kettősséget hordoz magában a mesterséges intelligencia terjedése: a termelékenység ugrásszerű növekedése élénkítheti az uniós beruházásokat, miközben az ebből fakadó munkaerőpiaci zavarok átmenetileg visszavethetik a lakossági keresletet.