− Miként értékelik az nhp1 pillérét?
− Nem jött rosszkor a piacnak, hosszú idő után ugyanis élénkült a programnak köszönhetően a hitelkereslet a vállalati oldalon. Illúzió ugyanakkor azt hinni, hogy a program megoldotta volna a strukturális problémákat, amelyekkel a szektor küzdött. Azt gondolom, hogy a finanszírozott beruházások nagy része már "csőben" volt és csak előrehozták a cégek a kedvezőbb kondíciók érdekében. A források nagy részét pedig hitelkiváltásra használták fel. Összességében a beruházások terén nem élénkített túl sokat a program, ráadásul a hitelkiváltás terén is főleg a kkv-k felső körét sikerült elérni. Ugyanakkor nem tagadható le, hogy komoly stimulus volt a piac számára, amelyből jól tovább lehetett lépni az nhp második fázisára.
− Ez az új program lényegesen jobb lett?
− Azt gondolom, számos területen sikerült előrelépnünk, az MNB partner is volt ebben. Javasoltuk, hogy hosszabb idő álljon rendelkezésre a bejelentkezésre; így lett, és a mostani módosítás nyomán immár a lízing is bekerült a finanszírozási körbe, amely egyértelműen segíti az eszközbeszerzéseket és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kedvezőtlenebb kockázati profilú cégek is bekerülhessenek a programba. Javaslatunk szerint hasonló elvek alapján a faktoring is bekerülhetne a támogatotti körbe, de erről még tárgyalnunk kell. Mint ahogy a forgóeszköz-finanszírozásban is elég kemény a jegybank álláspontja a futamidő tekintetében − e téren például szigorítás is volt az első programmal szemben, ahol lehetőség volt többéves keretmegállapodásokat kötni, most azonban csak éven belül lehet igényelni a hitel mögé az nhp-forrást. Ugyanakkor látni kell, hogy a cégek számára is kiszámítható, jól tervezhető gazdasági környezet kell, önmagában a kedvező kamatozás nem bír rá arra cégeket, hogy beruházzanak, hiszen egy bedőlő üzleti terv esetén a 2,5 százalékos kamatot sem lehet visszafizetni.
− A Raiffeisen Bank számára milyen eredményt hozott az nhp?
− Az első pillérből a rendelkezésünkre álló kvóta 100 százalékát sikerült lekötnünk, tehát elégedettek lehetünk. Ugyanakkor azt kell hogy mondjam, ügyfeleink már hozzászoktak ahhoz, hogy a Raiffeisen minden kedvező hitellehetőséget igyekszik számukra biztosítani. Nem titok, hogy bankunk nagyon komolyan foglalkozik az exportra termelő vállalatokkal is. Ennek kapcsán pedig aligha meglepő, hogy a Raiffeisen a legnagyobb partnere az Eximbanknak: az új refinanszírozási hitelkonstrukcióban a partnerünk által kibocsátott refinanszírozott hitelállomány több mint 40 százaléka bankunkon keresztül jutott el az exportőr vállalatokhoz tavaly. Vezető szerepünket idén is őrizzük. Márpedig az Eximbank-konstrukció az exportőr cégek számára szintén kedvező kondíciókat jelent, a két termék jól kiegészíti egymást, így a hitelkérelmek nagy része lefedhető ezen forrásokkal.
− Milyen irányba lehetne még fejleszteni az nhp-programot, hogy még sikeresebb legyen?
− A garanciaintézmények fokozott aktivitása segíthetné nagyobb sikerre a programot. Az nhp1 során jól kitapintható volt, hogy a kkv-k felső része viszonylag könnyebben jut forráshoz, a beruházási ráta érdemi elmozdulásához most az kellene, hogy a számukra beszállító vagy épp a jövőbeli kapcsolatot keresve beruházni akaró cégek hiteligényét is ki tudja elégíteni a bankszektor. Az ő hitelkockázatuk mérsékléséhez nagyon fontos lenne, ha gyorsan megkapható, sztenderd garanciatermékek kapcsolódnának az nhp-hoz. Ebben a körben a megengedett banki margin is lehetne magasabb.
− Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a beruházáshoz szükséges önrészt miként tudja kitermelni majd a vállalkozói kör?
− Egyértelmű, hogy a hazai cégek zömét a tőkehiány nyomja. Vannak ígéretes kezdeményezések, hiszen például a Jeremie-források jó része ilyen célokat szolgáló termék. Ennek ellenére úgy gondolom, a jövő évben, az új uniós költségvetési ciklus elején érdemes volna elgondolkodni, hogy miként lehet majd ezeket a pénzeket is becsatornázni az nhp által már megágyazott keretbe, hogy gyorsan tudjon bővülni a cégek beruházási hajlandósága. Nem szabad elfelejteni, hogy az nhp2-be csak 2014. december végéig lehet bejelentkezni, addig lehet a két dolgot összekombinálni.
− Milyen helyzetben várja a változás évét a Raiffeisen Bank vállalati üzletága?
− Az elmúlt időszakban újrapozicionáltuk Magyarországon a bank vállalati üzletágát. Nyitottunk a közép-európai régióban érdekelt nagyvállalati kör felé, de erősítettük pozíciónkat a kkv-szektorban is. A Raiffeisen, ahogy már említettem, erős az exportőr vállalkozások között, de igen komoly ügyfélkörünk van az agrárcégek és a közraktározási területen is − ez persze az osztrák szövetkezeti banki modell alapján nem lehet meglepetés −, valamint az ipari beszállító vállalatok között. Piaci részesedésünk 11 százalék fölötti, bizakodva várhatjuk a növekedési fordulópontot.
Szerző: Nagy László Nándor
