Napi Gazdaság

Egyre kiterjedtebb az árnyékbankrendszer

Csak tavaly 60 százalékkal nőtt a kínai árnyékbankrendszer, amelynek szabályozása szakértők szerint nem sikerülhet átfogó pénzügyi reform nélkül.

Külföldi segítséget kér a függetlenséghez a katalán elnök

Artur Mas katalán elnök az Európai Unió tagállamai vezetőinek támogatását kérte a függetlenségről tervezett népszavazáshoz. A spanyol kormány bejelentette, hogy törvénytelennek tartja a november 9-re kiírt referendumot és igyekszik megakadályozni azt. Mas az EU 27 tagállama és 45 nem uniós ország vezetőjének fejtette ki, hogy jogi és alkotmányos lehetőség van a referendum megtartására. Reményét fejezte ki, hogy számíthat a politikusok támogatására, "a békés, demokratikus, átlátható és európai folyamatban, amely mellett a katalánok jelentős többsége is elkötelezett". Az elnök írt arról is, hogy a spanyol GDP 20 százalékát adó katalán gazdaság elég erős ahhoz, hogy az EU-költségvetés nettó befizetője legyen. Az Európai Parlament kérdésére az Európai Bizottság azt válaszolta, hogy egy független katalán államnak ki kellene lépnie az EU-ból, mielőtt újra tagságért folyamodik. A katalán parlamentben a 135 mandátum kétharmadát a Madridtól való elszakadást támogató képviselők szerezték meg. A pártok megállapodtak a konzultációs célú, tehát jogilag nem kötelező érvényű referendum kérdéseiben.

Átadná a stafétát az indiai kormányfő

Tíz év kormányzás után Manmohan Szingh indiai miniszterelnök pénteken bejelentette, a májusra esedékes választások után visszavonul, a stafétát pedig egy fiatalabb vezetőnek adja át. A 81 éves kongresszus párti politikus nem titkolta, hogy helyén legszívesebben a Nehru−Gandhi-dinasztia tagját, Rahul Gandhit látná. Gandhinak, aki jelenleg a párt alelnöke, nem lenne könnyű helyzete, ha őt jelölnék kormányfőnek, pártját ugyanis korrupciós ügyek tépázták meg, a gazdaság pedig rossz állapotban van, novemberben 11 százalékos volt az infláció, a gazdasági növekedés pedig egy évtizede nem volt ilyen alacsony. Indiai politikai elemzők szerint a kormányzó pártnak kevés az esélye, hogy újra hatalomra kerüljenek, az ellenzék jelöltje, Narendra Modi vezeti a közvélemény-kutatásokat. Szingh a sajtótájékoztatón azt mondta, a kormányzásából hátralévő öt hónapban még van ideje újraéleszteni a gazdaságot, eddigi teljesítményéről pedig úgy nyilatkozott, az adott körülmények között a legjobban teljesített és reméli, hogy a történelem kegyesebb lesz hozzá, mint a média és ellenfelei.

Tovább csökkennek a német energiaárak

Európa legnagyobb villamosenergia-piacán, Németországban tovább csökkenhetnek az energiaárak, miután a közüzemi szolgáltatók előszeretettel állnak át a széntüzelésű erőművekre. A zsinórmérceként tekintett éves villanyáram-szerződés 2014-es ára átlagosan hat százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál a Bloomberg által megkérdezett kilenc elemző és energiakereskedő szerint. A kínálat 17 százalékkal haladhatja meg a csúcsfogyasztást.

A brit gazdaság bőven profitál az EU-tagságból

A brit gyáriparosok szövetsége (CBI) szerint Nagy-Britannia gazdaságának évente 62−78 milliárd font hasznot hoz az Európai Unió. "A tagságnak köszönhetően egy háztartásra évente 3000 font jut" − nyilatkozta John Cridland, a CBI vezérigazgatója. Az adatból az következik, hogy a brit GDP 4-5 százaléka közvetlenül összefügg az uniós tagsággal járó előnyökkel.

A moderneknél is erősített tavaly a Dorotheum

Csúcsárakkal és rekordokkal zárkózott fel tavaly a nemzetközi műtárgypiac sikereihez a bécsi Dorotheum, ahol a ház hagyományaitól eltérően most a kortársak és modernek is taroltak. Lucio Fontana Concetto spaziale sorozatából az Attesa (68 T 77) jelzésű 1968-as krómsárga vászon 400−600 ezer eurós becsértékről 1 071 389 euróig jutott, míg Mario Schifano Incidente című 1963-as kettős képe (egy autóbalesetről) életműrekordot hozott az olasz művésznek, 100−150 ezres becsléstől 446 800 euróig menetelve. A klasszikus avantgárd kategóriájában Giorgio Morandi 1941-es tájképe, a Paesaggio 300−400 ezres becsérték mellett 389 300 euróért kelt el. A XIX. századi festészet és egyben az egész szezon listavezetője Hans Makart színpadias jelenete, a Kleopátra halála lett, amelyért 757 300 eurót adott valaki, megtízszerezve 70−90 ezer eurós becsértéksávja alsó értékét (ez is életműrekord). Nem sokkal maradt el ettől a régi mesterek listavezetője sem: Giuseppe Ribera képe, a Krisztus megcsúfolása 300−500 ezres becsértékkel ért el 711 300 eurós eladási árat. A novemberi ezüstárverésen a külön katalógusban kínált orosz ötvösművesség vitte a prímet, élén egy I. Sándor cár számára készített szamovárral, ez hosszú licitálással kapaszkodott fel 122 300 euróig. A szecessziós licitálások töretlenül magas árszintjébe illeszkedett Josef Hoffmann hétrészes toilette-készlete, amely 172 860 euróért talált gazdára. Az óra/ékszer kategóriában tavaly az áprilisi árverés lett a legerősebb, amikor egy platina szoliter gyűrű briliánskővel 380−500 ezres becslésről indítva 596 300 euróig jutott.

Oroszország befejezte a szovjet adósság törlesztését

Oroszország kifizette a Szovjetuniótól örökölt adósságai utolsó részletét: összesen 100 millió dollárt, ami Finnországnak és Montenegrónak járt, és a 3,6 milliárdos cseh adósságból 6,5 milliót. A RIA Novosztyi hírét a CTK cseh hírügynökség is megerősítette. Moszkva és Prága még 1994-ben kötött kormányközi megállapodást az adósság részletekben történő kiegyenlítéséről. A tartozás akkor keletkezett, amikor Csehszlovákia beruházott a Szovjetunió területén épített gázvezetékekbe és olajfinomítókba − Moszkva gázzal és olajjal fizetett volna, de ezek szállítása a Szovjetunió felbomlásával megszűnt. A Cseh Köztársaság ezt az adósságot eladta a Falkon Capital magánvállalatnak 750 millió dollárért, ami egyes szakértők szerint igen rossz üzlet volt az államnak. Az orosz pénzügyminisztérium közleménye szerint a törlesztés részben készpénzben, részben ipari termékekben történt. Az 1,7 milliárd dolláros tartozást Szlovákiának és a 288,8 milliós hátralékot Szerbiának még a nyáron lerótták.

Szerbiát is sikerül megvennie Moszkvának?

Újabb kötélhúzáshoz vezethet az Európai Unió és Oroszország között Szerbia tervezett EU-csatlakozása, amelyről januárban kezdődnek meg a tárgyalások.

Horvátország idén kikerül a recesszióból

A horvát parlament által elfogadott 2014-es költségvetés 5,5 százalékos költségvetési hiánnyal és 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy az ország kikerül a 2008 óta tartó stagnálás és recesszió csapdájából. Már a múlt év is ígéretesen kezdődött, az első negyedévben a GDP 1,5 százalékkal emelkedett, de a másodikban ez 0,7 százalékra lassult s a harmadikban már 0,6 százalékra csökkent. Az államadósság megközelítette a bruttó hazai termék 60 százalékát, az eladósodás lassítása érdekében a kormány idén törvénnyel kívánja 62 százalékra maximálni − írta az AFP −, bár a prognózisok szerint el fogja érni a 65 százalékot.