Napi Gazdaság

Teret nyer az UnionPay Európában is

A tizenegy évvel ezelőtt Kínában alapított UnionPay mára már 140 országban elfogadott kártyamárka, összesen 3,4 milliárd plasztikkártyát tudhat forgalomban, míg Visa-kártyákból 2,5 milliárd, MasterCardból pedig 1,16 milliárd van szerte a világon, a plasztik részesedése a globális hitel- és készpénzkártya-forgalomban 2012 első félévében 23,8 százalékkal nőtt − derült ki a Nilson Report felméréséből. Európa leginkább a kínai turisták révén "ismerkedik" a kártyamárkával − fogadásukra nem árt felkészülni, tekintve hogy a turisták világszervezete (WTO) szerint a kínai turisták száma 2020-ra megduplázódik, számuk eléri a 100 milliót. Hazánkban elsőként az OTP Bank kártyaelfogadó hálózatában lehetett UnionPay-plasztikokkal fizetni. Ugyanakkor − mivel a hazánkban is dinamikusan terjeszkedő bankfüggetlen hálózatüzemeltető SIX Payment Services, a 2012-ben a China UnionPay (CUP) által létrehozott UnionPay International Corporation Limited (UIP) társaság egyik alapító tagja − a kínai plasztikok hazai elfogadóhálózata is számottevően bővül majd az elkövetkező hónapokban − jelentette be Molnár Tamás, a SIX Payment Services Magyarország ügyvezető igazgatója.

Görögországi fegyvervásárlás − korrupcióval

A görög fegyvervásárlásért felelős egykori főtisztviselő elismerte, hogy többmilliós csúszópénzeket fogadott el hadiipari vállalatoktól, köztük német cégektől. A nemzetközi nyomozás három svájci bankra is kiterjed, amelyek részt vettek a tranzakciókban. A görög és a svájci államügyészség Antoniosz Kantaszt, az állami hadiipari beszerzésekért felelős tisztviselőt vádolja, aki annyit már elismert, hogy a kilencvenes évek végén egy tucatnyi üzletért több mint 8 millió euró kenőpénzt fogadott el, amit svájci bankoknál helyezett el. A botrányban érintett a 2012-ben lebukott Akisz Cohacopulosz egykori védelmi miniszter is, akit tavaly ősszel húszévi börtönbüntetésre ítéltek korrupcióért és pénzmosásért. A német cégek között szerepel a Krauss Maffei Wegmann, a Rheinmetall és az Atlas Elektronik, amelyek részt vettek a Görögországnak szállított német tengeralattjárók felszerelésében. Az Atlas egyik volt munkatársa elismerte, hogy lefizette a görög vezérkar két tagját is. Genfi és zürichi bankokban eddig gyanús számlákon 10 millió frankot zároltak. A németországi nyomozást most kiterjesztették a Leopard harckocsik és légelhárító rendszerek többmilliárdos athéni rendelésére is. Az Atlas és a Rheinmetall állítólag 20 millió euróval olajozta meg az üzletet. Csúszópénzt fizethetett egy páncéltörő rakétát gyártó orosz cég is, a több mint egy évtizeddel ezelőtti vásárlást a Kantasznak két részletben fizetett hárommillió euróval biztosította be, ami a tisztviselő UBS-nél vezetett számláján landolt. A hatóságok kiterjesztették a nyomozást a Julius Baer magánbank tranzakcióira is, mert az egykori görög főtisztviselő a bankház zürichi és szingapúri lerakatánál nyitott számláin összesen 15 millió euró kétes eredetű pénzt találtak, amelynek egy részét már sikerült a görög államkincstárnak visszaszereznie.

Idén 6 százalékkal emelkedhet az S&P−500

A tavalyi rally után idén jóval visszafogottabb növekedésre lehet számítani a New York-i Értéktőzsdén (NYSE).

Felváltotta a latot az eiró

Lettország január 1-jével az eurózóna tagja lett. A lettül eirónak írt euró váltja le a nemzeti valutát, a latot, ami korlátlan ideig beváltható a közös pénzre a rigai központi bankban. Észtország 2011-es belépése óta Lettország az első új csatlakozó, ezzel a balti országok közül csak Litvánia nem teljesítette a belépéshez szükséges feltételeket. Az eseményt nagyszabású ünnepségek kísérték, de össznépi lelkesedésről nem beszélhetünk: az utolsó felmérések szerint a lettek közel 60 százaléka ellenzi a nemzeti valuta feladását. A lapok beszámolói szerint hosszú sorok álltak a bankokban és a pénzkiadó automatáknál − voltak, akik az automatikus banki beváltás elől "menekítették" ki számlájukról latjaikat, és voltak, akik siettek mielőbb euróvá tenni azokat.

Homályos az új cseh kormány gazdaságpolitikája

Az új cseh kormánykoalíciót alkotó pártok közti nézetkülönbségek miatt nehezen megjósolható, milyen lesz a kormány gazdaságpolitikája.

Indul a Takarékbank privatizációja

Kiírták a Takarékbank privatizációs pályázatát, a több lapban is megjelent pályázati felhívás érdekessége, hogy abban nem a pontos meghirdetett részarányt szerepeltették, a felhívás ugyanis úgy fogalmaz, hogy a kiírók a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. "mintegy 54 százalékos törzsrészvénycsomagjának értékesítésére" írják ki a pályázatot. A korábbi hírek szerint az MFB Zrt. 35,54 százalék, a Magyar Posta Zrt. pedig 19,31 százalék részesedéssel (összesen 54,85 százalékkal) bír a bankban. A hvg.hu kérdésére a fejlesztési minisztérium közölte, az MFB-tulajdonú 235 elsőbbségi "B" részvényt nem értékesítik a mostani tranzakció során, a decemberi kormányhatározat pedig egyértelműsítette, az MFB Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében meglevő tulajdoni részesedését sem adják el. Az ajánlatok leadási határideje 2014. február 6. A nyertesről március 15-ig kell dönteni, a hónap végéig pedig a privatizációs szerződést is aláírják. (A témáról lapunk 9. oldalán olvashat bővebben.)

Teljesíti feladatát a Nemzeti Eszközkezelő

A tavaly nyár eleji törvénymódosítások után a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) rendszerébe egyre gyorsabb ütemben érkeznek a felajánlások: a múlt év végéig 15 ezer lakást vett át korábbi adósaiktól, illetve a hitelezőktől a cég. A jelentkezések száma arra enged következtetni, hogy idén további 10 ezer ingatlan kerülhet a NET kezelésébe, így a szervezet kitöltheti a 2014 végéig számára biztosított 25 ezres kvótát − mondta Csillag Tamás vezérigazgató. Arról, hogy az eszközkezelő története folytatódik-e, sem a vezérigazgató, sem Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter nem beszélt a pénteki sajtótájékoztatón.

Apporttal emelne tőkét a Zsolnay többségi tulajdonosa

Apportként, egy ingatlannal kíván eleget tenni a már korábban esedékessé vált 100 millió forintos tőkeemelési kötelezettségének a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa és a társtulajdonos pécsi önkormányzat nem zárkózik el ettől. Páva Zsolt polgármester a Pannon TV-nek úgy nyilatkozott, az adásvételi szerződés erre lehetőséget ad. Ha az ingatlan 100 millió forintnál kevesebbet ér, a különbözetre igényt tart a város − tette hozzá városvezető. A régóta Magyarországon élő, elsősorban svájci luxusórák értékesítésével foglalkozó Bachar Najari szír üzletember a múlt év elején, 180 millió forintért vásárolta meg a manufaktúra 74,5 százalékos részvénycsomagját. A vevő azt is vállalta, hogy öt részletben, 2014 őszégig 500 millió forintnyi tőkeemelést hajt végre a nehéz pénzügyi helyzetben lévő társaságnál − ezt az összeget elsősorban az elavult, drágán termelő gyár modernizációjára kívánták fordítani.

Minden szektorban ráléptek a fékre

Határozottan a lassulás jeleit mutatja a világ második legnagyobb gazdasága − vonták le a következtetést elemzők az év elején megjelent kínai beszerzésimenedzser-indexekből (PMI). Az új év első napján közzétett végleges hivatalos adat szerint a feldolgozóipari PMI négyhavi mélypontra esett az 51 pontos értékkel, az egy napra rá megjelent HSBC/Markit-felmérés szerint pedig a szektor PMI-je 50,5 pontra csökkent a novemberi 50,8-ról, így már nem sok választja el a növekedés és a zsugorodás határának számító 50 ponttól. (A kínai országos statisztikai hivatal által összeállított PMI inkább a nagyobb, gyakran állami tulajdonú vállalatoknál elvégzett felmérésekre támaszkodik, míg az HSBC/Markit mutatója a kisebbeket veszi számításba.) A gazdaság még bővül, ez nem kétséges − kommentálta az adatokat a Reutersnek a Société Générale hongkongi elemzője −, de azok a tényezők, amelyek a harmadik negyedévben és a negyedik első felében leginkább segítették a növekedést, vagyis a készletezés és az építőipar, az év vége felé valamelyest gyengültek. (A PMI-k részindexeinek tanúsága szerint az exportrendelések apadása is visszahúzta a feldolgozóipart.)