A horvát parlament által elfogadott 2014-es költségvetés 5,5 százalékos költségvetési hiánnyal és 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy az ország kikerül a 2008 óta tartó stagnálás és recesszió csapdájából. Már a múlt év is ígéretesen kezdődött, az első negyedévben a GDP 1,5 százalékkal emelkedett, de a másodikban ez 0,7 százalékra lassult s a harmadikban már 0,6 százalékra csökkent. Az államadósság megközelítette a bruttó hazai termék 60 százalékát, az eladósodás lassítása érdekében a kormány idén törvénnyel kívánja 62 százalékra maximálni − írta az AFP −, bár a prognózisok szerint el fogja érni a 65 százalékot.
Mélyről kell feljönnie az országnak, hiszen 2008 óta a GDP több mint 12 százalékot zuhant, a közvetlen külföldi befektetések 80 százalékkal csökkentek. Ennek ellenére a zágrábi jegybank idén már a gazdasági növekedés beindulását várja, ha nem is annyira optimista, mint a kormány: 0,7 százalékos bővülésre számít − az Európai Bizottság csak 0,5 százalékot prognosztizál. Az elemzők szerint az export és a külföldi befektetések növekedése segíthet az ország válságból való kiemelkedésében, de mint rámutatnak, ez sem oldja meg a gazdaság szerkezeti problémáit. Kérdéses, hogyan tudják a költségvetési hiányt 2016-ra levinni a GDP 3 százaléka alá, ami az Európai Unió elvárása, mivel a sokéves recesszió nem ad lehetőséget a kormánynak megszorításokra.
A magánbankok még a központi banknál is pesszimistábbak, a hat legnagyobb csupán 0,1 százalékos gazdasági növekedést vár a lakossági és állami fogyasztás csökkenése miatt. Közgazdászaik szerint a munkanélküliek aránya 17,7 százalékra várható, a reálbérek 2,5 százalékos infláció mellett stagnálni fognak.
Az országnak idén 5,5 milliárd euróra van szüksége kötelezettségei teljesítéséhez, és Slavko Linic pénzügyminiszter szerint Horvátország számára elviselhetetlen terhet jelent a hitelek 5−7 százalékos kamata, ami kockázatossá teszi az új kölcsönök felvételét. Ezért kedvezőbb lenne a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni, de félnek attól, hogy az IMF erőteljes reformnyomása alá kerülnének.
Szerző: Barabás T. János
