Napi Gazdaság

Stratégiai partner lett a Leier Hungária Kft.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött csütörtökön a kormány a győri székhelyű Leier Hungária Kft.-vel. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta, véleménye szerint a kormány és az osztrák tulajdonú társaság a válság idején sok ponton egyező stratégiát választott, amikor a nehézségek dacára nem az összehúzódzkodás, hanem a fejlesztés és a bővítés útjára léptek. Az államtitkár a magyar−osztrák gazdasági együttműködést kulcsfontosságúnak nevezte a magyar gazdaság sikere szempontjából. A Leier a 37. vállalkozás, de az első osztrák tulajdonú cég, amellyel stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormány − mondta, hozzátéve: a megállapodások aláírása óta a másik 36 cég 650 milliárd forint új beruházást hozott az országba, 5500 új munkahelyet teremtve. Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezetője szerint a megállapodással a kormány azt a három évtizedes építkezést ismeri el, amellyel a cégcsoport ezer embert foglalkoztató, komoly hazai beszállítói hálózatot kiépítő, kilenc gyárat üzemeltető gazdasági szereplővé vált.

Szokatlant lépett a spanyol villamosszállító

A közbeszerzéseknél nem megszokott fordulat következett be a budapesti villamostenderen, a spanyol CAF ugyanis azt követően, hogy megnyerte a pályázatot, január 3-án előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett − tudta meg a Napi Gazdaság. A CAF ennek során azt kérte a pályázatot kiíró Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-től, hogy egészítse ki a Ganz-Skoda Közlekedési Zrt. ajánlatának érvénytelenségi okait. A BKK korábban hét érvénytelenségi okot sorolt fel a Skoda pályázatával kapcsolatban, a CAF tehát azt szerette volna elérni, hogy a BKK további érvekkel álljon elő. A BKK nem adott helyet ennek a kérésnek, s kitart a hét érvénytelenségi ok mellett. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi állhat a spanyol cég lépése mögött, hisz ebben a helyzetben a Skoda lenne előnyben, hisz neki állna érdekében, hogy a korábbi közbeszerzési döntőbizottsági eljárás után újabb jogi lépést tegyen, s ezzel − legalábbis egy időre − kitolhatná a szerződés aláírásának időpontját. A CAF lépésének hátterében, megfigyelők szerint (legvégső esetben) az is állhat, hogy a CAF esetleg megpróbál kihátrálni a pályázatból. Erre nem sok lehetősége van, hisz ajánlati kötöttség terheli.

KSH: javult a magyar külkereskedelmi mérleg

Tavaly novemberben 803,5 millió euró volt a külkereskedelmi többlet, 237 millió euróval több az egy évvel korábbinál. Előzetes adatok alapján a kiviteli többlet már az első tizenegy hónapban 6,96 milliárd euró volt a 2012 egész évi 6,66 milliárd euró után − derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adataiból. Novemberben az export 0,8 százalékkal nőtt, az import 2,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbival összevetve. Tavaly január−novemberben az export 1,8, az import 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A szeptemberi 830 millió euró után novemberben másodszor volt 800 milliónál nagyobb az exporttöbblet. A novemberi export 78, az import 75 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le. A külkereskedelmi mérleg tizenegy havi többlete tavaly 446 millió euróval volt több, mint 2012-ben.

Ugyanannyiért vettünk élelmiszert

Stabil maradt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a Nielsen által mért kilencven kategória értékesítéséből 2012 decembere és 2013 novembere között az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A mennyiséget tekintve azonban három százalékkal csökkentek az eladások − derül ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből. A forgalom mintegy 1400 milliárd forintot ért el, a boltok bevétele többek között néhány olyan tejtermék értékesítéséből emelkedett, mint a sajt, a tejföl, a túró és a vaj. Értékben szintén nőtt egyes édességek kiskereskedelmi eladása: a táblás csokoládénál nyolc, az édes keksznél kettő, az ostyaszeletnél hét, a pralinénál három százalék pluszt regisztráltak a piackutatók. A bolttípusok közül az értékben mért bolti forgalom legnagyobb hányadát a szupermarketeket és diszkontokat magukban foglaló 401−2500 négyzetméteres üzletek érték el 37 százalékkal, ez egy százalékpont növekedést jelent az előző hasonló időszakhoz képest. A 2500 négyzetméter feletti boltok piaci részesedése változatlanul 29 százalék.

Generali: Budapest a legveszélyesebb terület

Több mint 300 ezer káresetet regisztrált a Generali Biztosító 2013-ban, összesen 35 milliárd forint értékben − derült ki a cég jelentéséből. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is a vagyonkárok voltak a listavezetők mind számban, mind értékben, összesen 21 milliárd forintot tettek ki. Ezek közül is kiemelkedtek a lakáskárok, amelyek az összes káreset kétharmadát tették ki. Gépjárműkárokból − a kgfb-t és casco biztosításokat együtt véve − összesen közel 45 ezer történt a Generalinál, melyek értéke meghaladta a 12,5 milliárd forintot. Az átlagosnál több káreset történt Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. A biztosító adatai szerint továbbra is Budapest számít az ország "legveszélyesebb" területének, hiszen a legtöbb kategóriában egy főre vetítve is itt volt a legmagasabb a káresetek száma és értéke. Az élet-, baleset- és egészségbiztosítások területén 31 ezer káresetet regisztráltak. A legtöbb baleset a fővárosban történt, a leggyakoribb eset pedig még mindig a csonttörés.

Várhatóan lassul a magyar kamatvágás

Van mozgástér a további kamatcsökkentésre Magyarországon, akár a 2,5 százalékos szintig − nyilatkozta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reuters hírügynökségnek, amit a portfolio.hu idézett. Balog lát arra esélyt, hogy a jövőben az eddigi 20 bázispontnál kisebb lépésekben csökkentik a rátát. A döntést az ECB és a Fed lépései is befolyásolhatják. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha pár hónap alatt a forint 310-ig gyengül az euróval szemben, úgy válaszolt: nem lép a jegybank, ha a gyengülésnek nincs inflációs hatása, ami pedig veszélyeztetné az inflációs cél elérését. Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy amennyiben a jegybank hitelprogramja megteremti a lehetőségét a magasabb potenciális növekedésnek, a beruházások beindulnak, és a trend később is folytatódik, nem lesz szükség az élénkítő program folytatására.

Februárig nem dönt a devizahitelekről a Kúria

Tavaszig elkészülnek a Kúria devizahitelekről szóló jogegységi határozatának hiányzó pontjai − nyilatkozta Darák Péter Kúria-elnök a Heti Válasznak. A devizahitelezés nem vágható át gordiuszi csomóként, egyetlen mozdulattal − véli Darák, aki szerint nem volt szándék, hogy jelzést adjon a törvényhozóknak, mely pontokon kellene rendezni a kérdést. A jogalkotók nagy tapasztalatú emberek, a Kúria elnökének üzenete nélkül is tudják, mit kell tenniük − állítja a bíró. Darák szerint nem a Kúria fog jogszabálytervezetet kidolgozni a devizahitelesek problémájára, az egyoldalú banki kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos jogegységi döntéssel kapcsolatban pedig megvárja az Európai Bíróság legkorábban február 12-én várható iránymutatását. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva azt kérte a legfőbb bírói testülettől, ne várjon az EU bíróságának döntésére, szerinte ugyanis a Kúria a magyar joganyag alapján is döntést hozhat. Rogán annak örülne, ha még januárban határozna a Kúria, mert akkor a Fidesz január 24-i évadnyitó frakcióülésén is foglalkozhatnának a kérdéssel.

Borítaná a büdzsét az ingyenpénz

Gyerekeknek 25 ezer, felnőtteknek 50 ezer, míg várandós édesanyáknak 75 ezer forintos, feltétel nélküli alapjövedelmet garantálna egy „független szakértői csoport”, amely holnap ismerteti a Magyarországra kidolgozott modelljét. A magyar költségvetést óvatos becslések szerint is több mint 5,6 ezer milliárd forintos mértékben érintené a kampányízű javaslat.

Így repülünk majd 2014-ben

Az utasokért folytatott versenyben 2014-ben is egyre több változtatást vezetnek majd be a légitársaságok, amelyek egyszerűbbé és kényelmesebbé tehetik a repülést, az év újításai azonban nemcsak a kényelemről szólnak majd − derül ki a Bloomberg összeállításából.