A világ nagy jegybankjai a 2008-as pénzügyi sokkok kezelése után monetáris politikai eszközök alkalmazásával láttak hozzá a gazdasági válság hatásainak tompításához. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2012 szeptemberében jelentette be mennyiségi lazítási programját: a gazdaság élénkítése érdekében havonta 85 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényeket és jelzálog alapú értékpapírokat. A Fed tavaly decemberben jelentette be, hogy havi 10 milliárddal mérsékli a programot arra hivatkozva, hogy a közelmúltban kedvező makrogazdasági adatok láttak napvilágot. A szervezet legutóbbi üléséről mostanra tették közzé a jegyzőkönyvet. Ebből kiderül, hogy néhányan a bejelentettnél is nagyobb csökkentés mellett érveltek. A tíz szavazó közül egyvalaki nem támogatta a mennyiségi lazítás fékezését. A fő aggodalom az, hogy a kötvényvásárlások visszafogása zavarokat okozhat a pénzellátásban.
A jegyzőkönyvben − ez volt a jelenlegi mennyiségi lazítási program különlegessége − továbbra sincs konkrét dátum kijelölve arra, hogy a kötvényvásárlásokat meddig folytatja a Fed. A dokumentumból kiderül: fokozatosan fogják leépíteni a havi 75 milliárdosra szűkített programot. Többen is rendkívül fontosnak tartották, hogy egyértelműen tudassák a pénzpiacokkal: a kötvényvásárlások "jól kiszámított lépésekben" fognak történni, valamint hogy most nem tervezik a 0−0,25 százalék közötti alapkamat emelését.
Nem csak az Egyesült Államok enyhítette a Lehman Brothers csődjét követően kialakult likviditási problémákat a monetáris politika eszközeivel. Némi késéssel − a brit és az uniós jegybank után − Japán is becsatlakozott a sorba. A Bank of Japan tavaly áprilisban indította el hatalmas eszközvásárlását, amelynek egyik célja a jen gyengítése, illetve az infláció feltornászása. A szigetország programja az Egyesült Államokéhoz hasonló nagyságrendű, havonta 70 milliárd dollárt öntenek a piacra, amit − jóval kisebb országról lévén szó − sokan aggasztó mértékűnek tartanak, főképp ha a japán pénzintézet még ráerősít a programra; erre utaló jelek már vannak.
A fejlett országok túlságosan laza monetáris politikáit mások mellett a Dagong kínai hitelminősítő tegnap kiadott értékelésében is kifogásolta. Ezek a lépések az intézet szerint rövid távon kedveznek ugyan a gazdaságoknak, hosszú távon ugyanakkor válsághoz vezethetnek. A fejlett országok gazdaságpolitikájára válaszul ráadásul a fejlődő országok is lazítani kényszerülnek monetáris politikájukon, tovább növelve egy globális válság lehetőségét − írta az MTI szerint a Dagong. Az eurózóna szuverén adósságválságának esélye − állítja a hitelminősítő − egyre kisebb, miközben a külföldi hiteltől nagyban függő országok − többek között Magyarország is − sebezhetőbbek.
Szerző: Farkas Zsuzsa
