Borítaná a büdzsét az ingyenpénz

Holnap rukkolnak elő a magát független szakértői csoportnak definiáló LÉT tagjai a Magyarországra kidolgozott feltétel nélküli alapjövedelem konstrukciójával. A meghívóból annyi derül ki, hogy gyerekeknek 25 ezer, felnőtteknek 50 ezer, míg várandós édesanyáknak 75 ezer forintos, alanyi jogon járó alapjövedelmet garantálnának. A Napi Gazdaság számításai szerint a javaslatnak, amennyiben korlátozás nélkül, minden magyarországi lakos megkapná a pénzt, súlyos költségvetési vonzata lenne. A KSH népszámlálási adatai szerint 2011-ben 9,93 millió lakosa volt Magyarországnak, ebből 1,9 millió a gyermekek száma, a külföldön élő és dolgozó felnőttek száma 500 ezer fő körül van. Őket nem számolva, közel 7,5 millió felnőtt részesülne havi nettó 50 ezer forintban, miközben 1,9 millió gyermek 25 ezer forintos apanázst kapna, ami éves szinten összesen 5,6 ezer milliárd forintos terhet jelentene a büdzsének a várandós édesanyákat nem számítva.

Sok kérdés merül fel

Amennyiben a garantált alapjövedelem kiváltaná a segélyek és családtámogatások nagy részét, még úgy is komoly kiadást jelentene a büdzsének. A magyar modell lapunk számítása szerint a hazai segélyek, járadékok és családi adókedvezmények kiváltásával mintegy 823 milliárd forintos kiadást spórolna meg a költségvetésnek. Ez még nem pótolja a program költségvetést érintő 5,6 ezer milliárdos kiadását. Kérdés, hogy mi lenne a nyugdíjakkal és a nyugdíjszerű ellátásokkal, illetve hogyan számolnák el az alanyi jogon járó állami apanázst a munkával rendelkezők esetében; a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a foglalkoztatottak a bérükön keresztül juthatnának a feltétel nélküli alapjövedelemhez.

Választási téma lehet az ötlet

A magát függetlennek nevező szervezet ötletével korábban már politikusok, illetve politikai pártok is próbáltak szimpatizánsokat szerezni. Szeptemberben nyújtott be Szili Katalin független képviselő országgyűlési határozati javaslatot a parlamentnek a feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról, és úgy tűnik, hamar kedvező fogadtatásra talált a baloldalon. Az MSZP decemberben javasolta, hogy Magyarországon is kezdődjön társadalmi vita a mindenkit megillető, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről. Könnyen elképzelhető, hogy az ellenzéki összefogás utolsó szalmaszálként próbál az ötletbe kapaszkodni, nem csodálkoznék, ha választási kampánytéma lenne - mondta Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője. Lánczi szerint a baloldal 2002-ben a bér- és nyugdíjemelésekkel, majd 2006-ban az áfacsökkentéssel kampányolt, amely mindkét esetben súlyos költségvetési áldozatokkal járt, a büdzsé hiánya elszállt, a jólétet adósságból kellett finanszírozni, aminek később - megszorítások formájában - megvolt a böjtje is. Hozzátette: a közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint az MSZP és szövetségesei nem esélyesek a győzelemre, ezért tét nélkül ígérhetnek.

Nincs elegendő jövedelem

A koncepciónak vannak támogatói Nyugat-Európában is; e modell alapján a pluszpénzt jellemzően fogyasztásra használják fel, bár ott 1000-1500 eurós összegről szólnak a tervek. Ekkora nagyságrendű összegek esetében az alapjövedelem képes a gazdaságot élénkíteni, stabil keresletet tud biztosítani, egy része forgalmi típusú adókon keresztül visszajut az államháztartás rendszerébe. Tömegek válhatnak az intézkedésnek köszönhetően hitelképessé, ami lehetőséget teremt forrásbevonásra a vállalkozásoknak is. Felmerülő ellenérv ugyanakkor, hogy a lépés nem ösztönöz munkavállalásra, vállalkozásra.

Ha az egész magyar szociálpolitikai juttatást a nyugdíjtól az egészségügyi ellátáson át a segélyekig megszüntetnék, akkor lehetne bevezetni, de csak a nem dolgozók esetében a feltétel nélküli alapjövedelmet - mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi tanár. A szakember szerint messze nem képződik annyi jövedelem Magyarországon, hogy mindenki igénybe vehesse az alanyi jogon járó juttatást. A nyugat-európai modell értelmében az alapjövedelemnek olyan megélhetést kellene nyújtania, ami az adott országban a létminimumon való megélhetést biztosítja. A minimálbér közel 90 ezer forintos összegéhez képest alacsony az ötvenezer forintos apanázs, ahhoz, hogy a program továbbra is ösztönözze a munkavállalást, legalább nettó 130 ezer forintra kellene a kezdő minimálbért megemelni - mondta Pogátsa -, ami rontaná a magyar gazdaság versenyképességét. A szakértő szerint a magyarországi árakhoz képest túl alacsonyak a bérek, amit abban az esetben lehetne megduplázni, ha az ország termelékenysége idővel 20 százalékponttal emelkedne és ezzel megközelítené Szlovénia eredményét.

Szerző: Wiedemann Tamás