Logisztikai központ építését szorgalmazza a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) a Kárpátia Magyar−Román Kereskedelmi és Iparkamarával (KMRKI) közösen Erdélyben, hogy elősegítsék a magyarországi és székelyföldi áruk kölcsönös piacon történő megjelenését . A Marosvásárhelyre tervezett bázis célja, hogy a kistermelők egy helyen gyűjtsék össze termékeiket, ahonnan a nagykereskedők egyszerre nagy mennyiségben vásárolhatnak. A választás infrastrukturális szempontok alapján esett a város ipari parkjára: Marosvásárhelynek van repülőtere, vasúti terminálja és vélhetően pár éven belül autópályán is megközelíthető lesz. A hatástanulmányokkal is alátámasztott projektben a helyi vállalkozók is készek anyagi szerepet vállalni − mondta Kiss Ervin. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára jelentős anyagi és logisztikai terhet jelent, hogy termékeiknek piacot találjanak, a bolthálózatok ugyanis sokszor az alacsony volumen miatt nem veszik át az egyébként kiváló minőségű élelmiszereket. Nagyot lendítene ugyanakkor a terven, ha az anyaországi láncok, például a CBA erősítené pozícióját a térségben − hangsúlyozta a kamaraelnök.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által alapított KRÜH feladata, hogy megvalósítsa a Wekerle-terv azon célkitűzéseit, mely szerint a környező országok integrációját mélyíteni kell, hogy a régió hatékonyabban kapcsolódhasson a világgazdasági folyamatokhoz. Nagy áttörést jelentett ez ügyben, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól (HITA) az NGM-hez került a kárpát-medencei tevékenység koordinálása. A KRÜH jelenleg 13 irodát működtet a környező országokban, Erdélyben négy kirendeltségen nyújtanak a KMRKI-vel szorosan együttműködve segítséget a határon átnyúló kapcsolatok építéséhez. A Kárpátia a romániai jogrendszerben egyesületként működik, megalapításáról még 2006-ban, a két kormány közös ülésén született döntés.
Míg a 90-es években a szűkös kínálat miatt egyes termékeket vagy szolgáltatásokat extraprofittal lehetett értékesíteni, mára már kiegyenlítődött a magyar, illetve a román piac közötti fejlettségi különbség. Ma legfeljebb piacszerzés miatt érdemes Romániába menni, hiszen a magyar áruk népszerűek Erdélyben még a román lakosság körében is. A kockázatok is jelentősen csökkentek, köszönhetően a váltó intézményének. Fizetési halasztást például csak ezen ígérvény fejében kaphat egy cég, ha pedig nem teljesít határidőre a vállalkozó, személyesen is felelősségre vonható, vagyona zárolható.
A kapcsolati tőke Romániában kiemelkedően fontos: míg Nyugat-Európában az üzleti életben a jogszabályok az irányadóak, ahogy haladunk kelet felé, úgy erősödik a személyes kapcsolatok jelentősége. Romániában a lokális piacokra szinte lehetetlen "ajánlólevél" nélkül bejutni, helyismeret nélkül az országba érkező vállalkozó biztosan elvész a bürokrácia útvesztőjében. Nem véletlen, hogy az erdélyi beruházások nagy része vegyesvállalatok útján valósul meg − véli Kiss. A KMRKI ebben tud igazán segítségére lenni a vállalkozásoknak, miután összesen 30 anyaországi és határon túli irodával áll összeköttetésben. Kiss szerint ugyanakkor nem teljesen kiforrott a programok finanszírozása, a közreműködői szerződés szerint a kamarának saját erőből kell lebonyolítania az eseményt, majd az elszámolást követően kapja vissza a pénzt. A számlák kiegyenlítésére azonban hónapokat kell várni, ezért rendszeres szakmai tanfolyamokat csak a tőkeerős kamarák tudnak szervezni. A KRÜH-nek is kötve van a keze, finanszírozása ugyanis a központi költségvetés terhére történik, ezért havi elszámolásra kötelezettek, az esetleges többletet vissza kell utalni az államkaszába, és csak ezt követően juthatnak a következő hónapra előirányzott forrásokhoz. Ezek az összességében kiváló rendszer gyermekbetegségei, amire sürgősen megoldást kell találni − hangsúlyozta a kamaraelnök. Hozzátette: fontos cél, hogy a jelenleg 80-as taglétszám olyan kritikus szintet érjen el, hogy a kormányok partnerként tekintsenek a kamarára, ezáltal hatékonyabban képviselhessék tagjaik érdekeit.
Szerző: Túrós-Bense Levente
