A bóvli mélyéről indulnak a szerb csatlakozási tárgyalások

Elsöprő többséggel fogadta el a múlt héten az Európai Parlament (EP) a Szerbiáról szóló jelentést, amelynek legfontosabb passzusa az uniós közvetítéssel tavaly kidolgozott szerb−koszovói megállapodás volt. Belgrád ebben vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét − lényegében felszámolja az ottani párhuzamos intézményrendszert −, Pristina viszont helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén. Szerbia szomszédi viszonyában konstruktív szerepet vállalt, ezzel elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot az uniós csatlakozás iránt − áll az EP közleményében. A jelentéssel az EP gyakorlatilag áldását adta a holnap kezdődő csatlakozási tárgyalásokra; Belgrád úgy számol, hogy az ország 2020-ban már EU-tag lehet, miután a jogszabályokat már 2004-ben elkezdték összehangolni az uniós normákkal.

Csatát nyertek, de a háborúnak nincs vége

A tárgyalások megkezdésével Szerbia megnyerte első jelentős csatáját − jelentette ki Ivica Dacic miniszterelnök −, a csatlakozásig úgy kell rendezni a külkapcsolatokat, hogy a nemzeti érdekek ne sérüljenek. Szerbiának nagyon fontos, hogy az EU ne kérje tőle  Koszovó függetlenségének elismerését, csak a kapcsolat normalizálását − mondta a kormányfő. (A szerb alkotmány az ország szerves részeként kezeli Koszovót, a csatlakozás feltétele viszont, hogy megnemtámadási egyezményt kössön vele − ami egyben a függetlenség elismerését is jelentené.) A 2008-ban elszakadt Koszovó  önállóságát már csak öt uniós ország nem ismeri el − köztük Görögország sem −, de a törékeny béke mögött sok a feszültség. Erre példa, hogy a minap ismeretlenek lelőtték Dimitrije Janicijevic mitrovicai szerb helyhatósági képviselőt − Jelko Kacin, az EP szerbiai jelentéstevője ezt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elleni merényletnek nevezte. Pristina szerint viszont a pozitív EP-jelentés hamis információkra támaszkodik, és csak az volt a célja, hogy Szerbiával megkezdhessék a tárgyalásokat.
Borulhat a forgatókönyv

Szerbiában is akadnak, akik ellenzik a csatlakozást. Slobodan Samardzic, a jobbközép Szerbiai Demokrata Párt elnöke szerint az EU olyan mély válságban van, hogy nem tudja állni a bővítés költségeit. A szerbek számára nem lesz hozadéka a belépésnek, példa erre Horvátország, amely a csatlakozás miatt ragadt recesszióba − állítja Samardzic. A kijelentés annak tükrében lehet fontos, hogy Szerbiában előrehozott választások lehetnek, ahol teret nyerhetnek az EU-szkeptikusok. Akár az integrációs folyamat megakasztásához is vezethet, ha a szerb elnök konzervatív pártja jutna nagyobb befolyáshoz, Tomislav Nikolic ugyanis semmilyen kompromisszumra nem hajlandó Koszovó ügyében.

A tárgyalások megkezdését sokan gazdasági szempontok miatt ellenzik, attól tartva, hogy a piacnyitás után elárasztják az országot az olcsó áruk, ellehetetlenítve ezzel a helyi vállalkozásokat. A kereskedelmi megállapodások 2009-es életbe lépése és 2013 októbere között Szerbia 2,7 milliárd euró értékben exportált az unióba, az import értéke 1,1 milliárd volt. A stabilizációs és társulási egyezmény (SAA) alapján idén januártól vámmentességet élvez a szerb termékek többsége, néhány stratégiai fontosságú mezőgazdasági termék forgalmazását azonban továbbra is védővámmal korlátozzák. Mások a termőföldeket féltik a külföldiektől, Milan Prostran, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsadója már most a 2017-ig tartó moratórium meghosszabbítását sürgeti Brüsszelben.

Hideg zuhany a Fitchtől

Belgrád fő gondja azonban mégiscsak a gazdaság helyzete. A piaci finanszírozásra törekvő gazdaságpolitika esélyeit rontotta a Fitch Ratings pénteki lépése. A nemzetközi hitelminősítő a devizában, illetve dinárban fennálló hosszú lejáratú szerb államadósság besorolását az eddig is bóvlinak számító BB mínuszról a spekulatív sávon belül még mélyebbre, B pluszra rontotta. Szerbia változatlanul sebezhető a globális finanszírozási feltételek romlása és a magas árfolyamkockázat miatt, hiszen a GDP 62 százalékát meghaladó adósságának 80 százaléka devizaadósság − indokolta döntését a Fitch. A növekedési ütem a következő két évben éves átlagban 2 százalék alatt lesz, a nagy részben szolgáltatásokra épülő gazdaság súlyos likviditáshiánnyal küzd. Az idei költségvetés 5,5 milliárd euró új hitel felvételével számol, ebből 2,9 milliárdot a korábbi hitelek törlesztésére kell fordítani.
A gazdaságélénkítéshez szükséges projektek finanszírozására további 8 milliárd euróra lenne szükség, de mára bizonytalanná vált az Egyesült Arab Emírségektől tavaly kért 3 milliárd eurós kölcsön sorsa is − ezt biztosan nem folyósítják a belpolitikai erőviszonyok rendeződéséig. Pedig Belgrád az idei költségvetésben számolt az összeggel, részben ebből akarták finanszírozni a tervek szerint a GDP 4,66 százalékára rúgó hiányt. A Fitch ráadásul 2014-re 7,1 százalékos GDP-arányos deficitet jósol, az államadósság/GDP arány pedig 70 százalékra emelkedik szerinte jövőre. Belgrád az elmúlt két évben is túllépte a hiánycélokat − mutatott rá a hitelminősítő −, főleg az állami tulajdonú vállalatok átszervezése és az állami bankok tőkepótlása miatt. A szerb bankszövetség szerint a lakosság teljes adóssága nagyjából 5 milliárd euró (fejenként 740 euró), a bankok rossz hiteleinek állománya hárommilliárd euró.

A Világbank kész segíteni Belgrádnak, ennek azonban az a feltétele, hogy kössenek megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ez újabb drasztikus megszorításokkal és a költségvetési kiadások lefaragásával járna, amit a jelenlegi kormány képtelen lenne véghezvinni. Az IMF 2012-ben azért fagyasztott be egy 1,3 milliárd dolláros kölcsönt, mert Belgrád nem teljesítette vállalt kötelezettségeit (a Valutaalap delegációja várhatóan februárban érkezik Belgrádba). Szerbiának alternatívát jelentene az orosz hitelvonal újranyitása, hiszen Moszkva manapság feltűnően bőkezű a régióban. Az EU nem nézi jó szemmel az orosz befolyást − borítékolható, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a Déli Áramlat megépítése is sok vitát vált majd ki −, így még az sem zárható ki, hogy az ország végül az ukrán irányt kényszerül választani.

Szerző: Túrós-Bense Levente