A 2020-ig tartó program keretében Oroszország több mint 20 ezer milliárd rubelt (681 milliárd dollár) költ teljes haderejének újrafegyverzésére, ezzel talpra állítva a kilencvenes években és a kétezres évek elején gyakorlatilag romba dőlt hadiipart. Arkagyij Dvorkovics elnöki tanácsadó a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a hadiipar újraélesztése az egész gazdaságnak hasznos, hiszen ez az ágazat a világon mindenhol a technológiai fejlődés egyik motorja. A szovjet idők óta legnagyobb orosz fegyverkezési program egyebek mellett 1000 új helikoptert, 600 vadászgépet, 100 hadihajót és 8 nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárót jelent a hadseregnek és az iparnak, bár ezzel együtt is a katonai kiadások rangsorában Oroszország csak az ötödik a világon.
A részben már megszületett új harceszközök továbbviszik a tűzerőt favorizáló szovjet hagyományt. Ékes példája ennek a BMPT, a tanktámogató harcjármű, amely tulajdonképpen egy túlfegyverzett harckocsi két gépágyúval, négy rakétaindítóval, két automata gránátvetővel és egy géppuskával felszerelve. Természetesen folyik a műszaki-elektronikai korszerűsítés, és egyre nagyobb figyelmet szentelnek a drónok és más robotizált felderítő és harceszközök fejlesztésének is. Ezt az irányt erősíti, hogy sorozással nem sikerül feltölteni a hadsereget a szükséges létszámra. A drónprogramra idén 1,5 milliárd dollárt szánnak, ami soknak tűnik, de messze elmarad az egyébként évtizeddel előbbre tartó Egyesült Államok mögött (az USA 4 milliárdot költ idén erre a célra).
Az atomfegyverek fejlesztésére szánt pénzt évente 50 százalékkal növelik a következő három évben, ez a program azonban egyelőre nem túl sikeres. Az új, tengeralattjáróról kilőhető interkontinentális ballisztikus rakétát, a Bulavát − amelynek kifejlesztése amerikai becslések szerint mintegy 3−5 milliárd dollárba került − ugyan rendszerbe állították, de a fegyver a kísérletek tanúsága szerint megbízhatatlan. Az ötödik generációs vadászgép, a Szuhoj T-50/PAK FA még tesztelés alatt áll, és legjobb esetben is csak 2018-ban állíthatják rendszerbe, pedig amerikai ellenfelei, az F−22-es Raptor és az F−35-ös Lightning II. már repülnek. Még csak elvi döntés van egy új stratégiai nehézbombázó tervezéséről és egy olyan nehéz interkontinentális rakétáról, amely a Kreml szerint képes lesz áttörni bármilyen rakétavédelmen.
Az orosz hadiipar számára örvendetes fordulatot hozott tavaly egy politikai változás − leváltották a civil Anatolij Szergyukovot a védelmi miniszteri posztról és Szergej Sojgu tábornokot állították a helyére. Szergyukov Putyin jóváhagyásával új irányt indított el − a fegyverzet gyors felfejlesztése érdekében Nyugatról akart harceszközöket importálni: Izraeltől robotrepülőgépeket, a franciáktól partraszálló hajót, az olaszoktól könnyű páncélautókat. Ez mélyen sértette az orosz hadiipar érdekeit és a tábornokok büszkeségét. Dmitrij Rogozin, a keményvonalas nacionalista kinevezése hadiiparért felelős miniszterelnök-helyettessé és Sojgu színre lépése véget vetett ennek az iránynak, ők mindent megtesznek, hogy a hazai ipar fejlesztésével elégítsék ki a hadsereg igényeit. Ennek érdekében Rogozin például bátorítja az eddig ebből a körből gyakorlatilag kizárt magánvállalatokat, hogy kapcsolódjanak be az állami hadiipar programjaiba.
Szerző: Barabás T. János
