Az Európai Parlament (EP) vizsgálóbizottsága a trojka (Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság és Európai Központi Bank) munkája értékelését kérte a pénzügyi-gazdasági válság következtében pénzügyi segítségre szorult Ciprus, Írország, Portugália és Görögország kormányától. Az Europolitics brüsszeli szaklap által idézett válaszokban ugyan mindegyik ország elismerte, hogy elkerülhetetlenek voltak a megszorítások, és eredményre is vezettek, ugyanakkor felpanaszolták a trojka működésének súlyosan negatív hatásait is. Általában felkészületlennek ítélték a trojka szakértőit és az előrejelzéseik megbízhatatlanságát emelték ki.
Maria Louís Alburquerque portugál pénzügyminiszter például arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a program "a vártnál rosszabb hatással volt a gazdaság teljesítményére és a munkanélküliségre", viszont az is igaz, fűzte hozzá, hogy a külső körülmények mostohábban alakultak, mint ahogy arra számítottak, ami "megnehezítette az előrejutást". Írországban a program egyenetlenségeit emelték ki, a legalacsonyabb jövedelműeket sokkal erőteljesebben sújtotta. Míg a trojka által sugallt megszorítások következtében a legkisebb jövedelmű háztartások átlagosan 12,5 százalékkal jutottak kevesebb forráshoz, addig a népesség további részét kisebb, 11 és 12 százalék közötti lefaragás érintette. Ez pedig elég látványosan szembe ment az uniós intézmények által hirdetett céllal, hogy megvédik a társadalom legsebezhetőbb csoportjait a reformprogram negatív hatásaitól.
A leghosszabb panaszlista a görög: nagy társadalmi-gazdasági árat kellett fizetni a kétségtelen eredményekért. A 2009-es 15,6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt 2013-ra sikerült 2,2 százalékra mérsékelni, az államháztartás elsődleges egyenlege pedig többletet is hozhat. Ugyanakkor a GDP 2009 óta a negyedével esett vissza, ilyet egyetlen fejlett ország sem produkált még, eltekintve az Egyesült Államoktól a nagy gazdasági világválság idején. A görög munkanélküliség 27 százalékos, a 25 évnél fiatalabbak 57 százaléka állástalan. Athén szerint a lakosság több mint harmadát fenyegeti a társadalmi leszakadás, a mélyszegénység, a válság óta a háztartások jövedelme több mint harmadával zsugorodott. Janisz Szturnarasz pénzügyminiszter írásos válaszában megemlékezett arról a "nagyon negatív szerepről", amit Görögország az eurózónából való esetleges távozásának a vitájában betöltött. Ez még tovább rontott az amúgy is kétségbeejtő helyzeten, a miniszter utalt az akkor kivont betétekre és az ország egyre romló likviditási nehézségeire.
Ciprus viszont nagyjából elégedett a program hatásaival, hiszen az ország bankrendszere kezd biztonságosabbá válni, a gazdaság pedig erősebb lábakon áll, mint jósolni lehetett.
Szerző: Fóti Tamás
