Napi Gazdaság

Sok bank megbukna egy független stresszteszten

Jelentős feltőkésítésre szorulnak az európai nagybankok egy amerikai és egy német kutató szerint. Elemzésükben azokat a pénzintézeteket vizsgálták, amelyeket az Európai Központi Bank (ECB) is átvilágít, mielőtt átveszi felügyeletüket idén novemberben az Európai Bankunió keretében. Az ECB 128 nagybank állapotfelmérését végzi el, a két kutató az eurózóna 124 szóban forgó bankja közül 109-et vizsgált meg és körükben 767 milliárd euró tőkehiányt mutattak ki. A legnagyobb hiányt (285 milliárd euró) a francia pénzintézeteknél találták, őket követik a német bankok (199 milliárddal), de ezek legalább részvénykibocsátással úrrá lehetnek a helyzeten. A kutatók szerint viszont a görög, ciprusi és belga bankoknál az állami feltőkésítés lehetőségével is számolni kell.

Megugrott a működőtőke-beáramlás Romániában

Hatalmas meglepetésre novemberben 600 millió euró működőtőke (FDI) áramlott Romániába, így az első 11 hónapban 2,4 milliárd euróra nőtt ez az összeg, ami 22 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A tízhavi egyenleg még 8 százalékkal kevesebbet mutatott − derül ki a román jegybank adataiból. A látványos növekedés ellenére a tavalyi FDI csak töredéke a 2008-ban regisztrált közel 10 milliárd eurónak. Az elmúlt év végén Bulgáriában is nőtt a külföldiek befektetési kedve, az éves mérleg azonban továbbra is negatív. A bolgár jegybank (BNB) előzetes adatai szerint január és november között a GDP 3 százalékának megfelelő összeg, azaz alig 1,226 milliárd euró érkezett az országba, miközben egy évvel korábban az FDI még 1,732 milliárdot tett ki. A tőkebefektetések zöme Hollandiából és Németországból érkezett, sorrendben 651, illetve 196 millió euró. Horvátországba szeptember végéig 531 millió euró FDI áramlott, közel 50 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában.

Lassan magához tér az olasz ipar

Tavaly novemberben először nőtt az olasz ipar értékesítése 22 hónap után: év/év alapon 0,4 százalékos volt a bővülés (naptárhatással kiigazítva). A 2011 decembere óta először tapasztalt pozitívum mögött kizárólag az export áll − derül ki az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) adataiból −, a belső forgalom ugyanis 1,8 százalékkal csökkent, míg a külső 4,8 százalékkal gyarapodott. A tendencia javulását ígéri, hogy októberhez képest 0,9 százalékos volt a növekedés és ugyanekkora ütemet ért el az ágazat mind a belső, mind a külső piacon. A részletes adatokból az is kiderül, hogy a csökkenő jövedelem mellett változatlanul magas adókkal szembenéző háztartásoktól még nem érdemes várni a gazdaság beindítását: a fogyasztási javak értékesítése 0,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, míg a beruházási javaké 3 százalékkal nőtt. Biztatóan alakult a megrendelések mutatója: októberhez képest 2,3 százalékkal emelkedett a rendelésállomány. Éves összevetésben 3,0 százalékkal növekedett az olasz ipar rendelésállománya.

Újrafegyverzik az orosz haderőt

Oroszországban folyik a hadsereg újrafegyverzési programja, ami milliárdokat jelent az ottani hadiiparnak. Az atomfegyverek fejlesztésére szánt pénzt évente 50 százalékkal növelik.

Növekedtek a védelmi kiadások Amerikában

Közel 600 milliárd dolláros költségvetést hagyott jóvá a napokban az amerikai szenátus a Pentagonnak erre az évre. Ezzel Obama elnöki esztendei alatt most először nem csökkentik, hanem növelik a katonai kiadásokat.

Elbukott az európai fna-kezdeményezés

Elbukott az Európai Unióban indult kezdeményezés a feltétel nélküli alapjövedelemről (fna). Az aktivisták az EU alapszerződésében rögzített úgynevezett európai polgári kezdeményezés jogával akartak élni. Ennek értelmében, ha legalább hét tagállamban egymillió aláírás gyűlik össze egy év alatt, akkor az Európai Bizottság (EB) megvizsgálja, van-e lehetősége jogalkotási javaslat előterjesztésére. A feltétel nélküli alapjövedelem ötletét az aláírás január közepén lejárt határidejéig a 28 tagországban mindössze 285 ezren támogatták.

Súlyos vádak a trojka válságkezelése miatt

Húsba vágó szociális megszorítások, meglódult munkanélküliség, a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és mindezek nyomában drámai elszegényedés. Ezek a leggyakoribb válaszok, amelyeket a trojka munkáját vizsgáló Európai Parlament kérdéseire adtak a mentő csomagban részesült eurózóna-államok.

Érdekviták között születik az új zöld stratégia

Viták és érdekharcok közepette készül az Európai Bizottság (EB) e héten bemutatandó javaslata az unió 2030-as klíma- és energiapolitikai stratégiájáról. A legtöbb kérdés a megújuló energiára és károsanyag-kibocsátásra vonatkozó célokkal, illetve azzal kapcsolatban van, tegyék-e azokat jogilag kötelezővé.

Népszavazással dönt Svájc a bevándorlásról

Egy hónappal a kiírt népszavazás előtt egyelőre vesztésre áll a svájci UDC Párt "a tömegbevándorlás ellen" névre keresztelt kezdeményezése − legalábbis a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság többsége (55 százaléka) ellenzi a kezdeményezést, míg nyíltan 37 százalékuk támogatja. A február 9-i népszavazás tétje, hogy a nem svájci állampolgároknak kiadott letelepedési engedélyeket előre meghatározott kvótákhoz kössék. A bevándorlásellenes kampányt helyteleníti a svájci szövetségi kormány és különböző munkaadói szervezetek. Az ellenzők szerint rosszat tenne Svájc gazdaságának, ha a vállalatok munkaerő-utánpótlási csatornáit beszűkítenék, illetve jogi bonyodalmakat is okozhat, ha Svájc felmondaná az Európai Unióval kötött, a munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodást. A megállapodás, amely mellé Svájc 1999-ben hat másik hasonló − például közlekedési, mezőgazdasági és technológiái tényezők szabad áramlásáról szóló − egyezményt kötött az Európai Unióval, ez év júniusáig tart hatályban derogációs időszakot. Vagyis Svájc eddig alkalmazhat olyan adminisztratív eszközöket, amelyek a munkaerő szabad mozgását korlátozzák. A népszavazási kezdeményezés lényegében ezeknek az akadályoknak, tehát magának az uniós egyezménynek a fenntartásáról vagy visszamondásáról szól − figyelmeztetnek politikai szakértők.