Jelentős feltőkésítésre szorulnak az európai nagybankok egy amerikai és egy német kutató szerint. Elemzésükben azokat a pénzintézeteket vizsgálták, amelyeket az Európai Központi Bank (ECB) is átvilágít, mielőtt átveszi felügyeletüket idén novemberben az Európai Bankunió keretében. Az ECB 128 nagybank állapotfelmérését végzi el, a két kutató az eurózóna 124 szóban forgó bankja közül 109-et vizsgált meg és körükben 767 milliárd euró tőkehiányt mutattak ki. A legnagyobb hiányt (285 milliárd euró) a francia pénzintézeteknél találták, őket követik a német bankok (199 milliárddal), de ezek legalább részvénykibocsátással úrrá lehetnek a helyzeten. A kutatók szerint viszont a görög, ciprusi és belga bankoknál az állami feltőkésítés lehetőségével is számolni kell.
Sascha Steffen, a berlini ESMT és Viral Acharya, a New York University tanára elmondták, hogy számukra a vizsgált bankok mérlegkönyvei nem nyíltak meg olyan mélységig, mint az ECB-nek, és elismerik, hogy az ő módszertanuk szigorúbb követelményeket támaszt a tőkeellátottságban, mint az ECB várható tesztje, de szerintük ez indokolt. Ők a brit jegybank egyik vezetője, Andrew Haldane ajánlását követik, aki szerint a legutóbbi pénzügyi válságban a bankok akkor érezhették volna magukat biztonságban, ha teljes eszközállományuknak legalább hét százalékát teszi ki a saját tőke aránya. Az ECB számára létkérdés, hogy majdani stressztesztje elnyerje a nemzetközi befektetők bizalmát, igazolásul, hogy a nagybankok kellően felvértezettek egy újabb válság esetén. Ha a tőkeigényekről szóló adatok sokkal alacsonyabbak a független becsléseknél, akkor ez megkérdőjeleződik. A két kutató vizsgálata azt is igyekezett szimulálni, milyen hatással lenne a hitelintézetekre, ha a világ tőzsdemutatói 40 százalékot esnének egy féléves időtartam alatt.
Szerző: Fóti Tamás
