Napi Gazdaság

Megnyomta a reálbéreket novemberben a gyenge infláció

A bruttó átlagkereset 4,1, a nettó 5,7 százalékkal volt magasabb tavaly novemberben, mint egy évvel azelőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez a 0,9 százalékos inflációval számolva 4,8 százalékos reálbér-növekedést jelent. Közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek éves emelkedése 6, a nettó kereseteké 7,7 százalékos volt. A vállalkozásoknál 5,3 és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó béremelkedés, a költségvetési szerveknél − a közfoglalkoztatottak nélkül számolva − 8,0, illetve 9,6.

Uniós támogatások elosztását ellenőrizte az ÁSZ

Három szervezet esetében vizsgálta meg az Állami Számvevőszék, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakban szabályszerűen osztották-e el a Magyarország rendelkezésére álló támogatásokat. Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ebben az időszakban 850 milliárd forintot fizetett ki. Az ÁSZ talált hibákat a pályázati felhívások megjelentetésénél, a pénzügyi ellenjegyzések megléténél, valamint az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknál. A Wekerle Sándor Alapkezelő 35,5 milliárd forintot fizetett ki, az ellenőrzéskor képzett minták négy százalékánál hiányzott a szerződésekről a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az Európai Bizottság által jóváhagyott stratégia, valamint ellenőrzési terv szerint tevékenykedik, több mint ezer projekt- és félszáz rendszerellenőrzést végzett, ezek mögött 2500 milliárd forint uniós támogatás volt. Az ÁSZ megállapította, hogy a főigazgatóságnak nem volt ellenőrzési nyomvonala, informatikai biztonsági szabályzata, továbbá nem határozták meg a tevékenységük kockázati tényezőit.

Beindul a fővárosi irodapiac

Tavaly 30 100 négyzetméter új iroda került a fővárosi piacra, így a teljes állomány 3 millió 172 ezer négyzetméterre emelkedett, idén további 67 ezer négyzetméter átadása várható − közölte a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF) az MTI-vel. (A fórum tagja a CBRE, a Colliers International, a Cushman & Wakefield, a DTZ, az Eston International, a Jones Lang LaSalle, valamint a Robertson Hungary.) A kihasználatlansági mutató a negyedik negyedév végén 18,4 százalék volt, ez 2,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A bruttó bérbeadás a negyedik negyedévben kimagaslóan magas, 153 500 négyzetméter volt, de ennek 77 százalékát a szerződéshosszabbítások adták. Az éves bruttó bérbeadás 397 ezer négyzetméter volt, ez 50 ezer négyzetméterrel haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly összesen 745 bérleti szerződést kötöttek − ebből 215 jutott az utolsó negyedévre −, az átlagos terület 534 négyzetméter volt.

Bővíti kapacitásait Szombathelyen az elektronikai alkatrészgyártó

Új munkahelyeket is teremtve bővítette gyártókapacitását Szombathelyen az elektronikai alkatrészeket gyártó Epcos Kft. A közlemény szerint a cég az Új Széchenyi terv 822 millió forintos támogatásával 3,3 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre, amellyel 37 embernek teremtettek munkalehetőséget. Egy ekkora léptékű beruházás általában nagyobb létszámbővítéssel szokott együtt járni, de ebben az esetben a projekt magában foglalja az automatizálást is − mondta korábban a távirati irodának Takács Balázs, az Epcos ügyvezető igazgatója. Az új gyártósorok elsősorban autóipari elektronikai termékekbe, illetve megújuló energiát termelő gépekbe, berendezésekbe beépíthető alkatrészeket, tekercseket és alumínium elektrolit kondenzátorokat gyártanak. A cég jelenleg több mint 1700 embert foglalkoztat. A nyilvános cégadatok szerint a társaság tavaly márciusban zárult üzleti évében 200 millió euró árbevételt ért el, adózás utáni nyeresége 4,89 millió euró volt.

Kicsit csökkent a ZEW konjunktúraindexe

Az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) várható német konjunktúraindexe tavaly decemberről idén januárra 0,3 százalékkal esett, és bár elemzők magasabb, 64 pontos várakozást jósoltak, gazdasági szakértők a 61,7 ponttal is elégedettek. A ZEW csekély mértékű csökkenése impozáns sorozatnak vetett véget: az index ezt megelőzően öt egymást követő hónapban emelkedett. Viszont a jelenlegi gazdasági helyzet megítélésének indexe 8,8 ponttal, 41,2-re emelkedett, amely 2012 májusa óta a legjobb adat. "Hónapok óta várták a pénzpiacok szakértői a fellendülést. A gazdaság jelenlegi állapotának egyértelmű javulása ezt most megerősíti" − nyilatkozta Clemens Fuest, a ZEW elnöke. Ulrich Wortberg, a tartományi Helaba bank elemzője úgy véli, hogy a konjunktúraindex minimális visszaesésének nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani. Szerinte hiába maradt a becslések alatt az index, ez még mindig magasnak számít és a gazdaság helyzetének megítélése is azt jelzi, hogy a német gazdaság kirobbanó formában kezdte az új évet. Az eurózóna indexe öt ponttal, 73,3-re emelkedett, míg a jelenlegi helyzet indikátora 6,2 ponttal javult, mínusz 48,2-re.

Korrigált adatokat használtak a német autóklub lapjánál

Páratlan botrány tört ki a német autóklub, az ADAC havilapjánál. A Motorwelt szerkesztője évek óta meghamisította a legnépszerűbb autó címre érkezett olvasói szavazatokat. A hírről először a Süddeutsche Zeitung adott hírt a múlt héten, és kezdetben az ADAC még cáfolta, hétfőn azonban elismerte, hogy felfelé korrigálták az adatokat. Így például 2013-ban a Volkswagen Golf került ki győztesként, csakhogy a valódi 3409 beérkezett voks helyett a "hivatalos eredmény" arról számolt be, hogy 34 299 szavazatot adtak le a Golfra. A lap szerint összesen 290 ezren szavaztak, a kiábrándító valóság csupán 76 ezer volt. A visszaélés óriási visszhangot keltett, az ADAC 19 millió tagjával nagyon fontos intézmény Németországban, az általa üzemeltetett sárga angyal segélyszolgáltató adatait rendszeresen közzéteszik, amelyeket árgus szemmel figyelik az autógyárak és az autósok egyaránt. A lap most mindent elkövet, hogy meggyőzze olvasóit, hogy a hamisítás nem érintette ezeket az adatokat. Az olvasók által legnépszerűbbnek kikiáltott VW sem boldog a csalással, és szigorú vizsgálatot követel. Az ADAC vezetősége azt állítja, hogy nem tudott az azóta lemondott sajtófőnök és főszerkesztő hamisításáról és mindent elkövet a bizalom helyreállítására.

Specializációt hozna a hadiiparban a közös védelmi piac

Világos politikai akarat létezik, hogy hosszú távon lépésenként jöjjön létre az egységes európai védelmi piac. A piaci korlátozások lebontása azoknak az országoknak kedvezne, amelyeknek nagy és erős védelmi ipara van, ezért különös figyelmet kell szentelni a fokozatosságnak és a kevésbé versenyképes országok védelmének − erről beszélt lapunknak Gruber Károly, a brüsszeli magyar állandó képviselet kül- és biztonságpolitikai hivatalának vezetője.

Kitörési pont lehet a radarfejlesztés

A magyar hadiipar sohasem a kibocsátási mennyiségéről, mint inkább a mérnöki szaktudásáról volt ismert. Ennek ellenére napjainkban igen nehéz helyzetben van az a tucatnyi magyar kkv, amely külpiaci megrendelések reményében fejleszt és készít fegyvereket, hadászati termékeket. Nem könnyű ugyanis olyan termékkel megjelenni a világpiacon, amelyet egyetlen hadsereg sem rendszeresített.

Londonban lassítást várnak az MNB-től

Az eddigi húsz bázispontos lépések után mától valószínűleg kisebb, 10−15 bázispontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris enyhítési ciklusát az MNB − idézte londoni elemzők prognózisait az MTI. Daniel Hewitt, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza 15 bázispontos kamatcsökkentést tart a legvalószínűbbnek a monetáris tanács mai ülésén, a forint gyengesége miatt pedig a 2,50 százalékos szint elérése után szünetre számít az enyhítési ciklusban. Neil Shearing, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza tíz bázispontos kamatcsökkentést jósolt, ugyanakkor indokoltnak látja az enyhítési ciklus folytatását, mivel az infláció a célszint alatt jár és a következő egy évben várhatóan ott is marad. A Goldman Sachs elemzői "látnak lehetőséget" a kamatcsökkentési ütem 15 bázispontra lassítására, az idei első félévben azonban így is 2,50 százalékig csökkenő rátára számítanak, hasonlóan a JP Morgan szakértőihez, akik ma tíz bázispontos vágást várnak, a korábban valószínűsített 2,70 helyett azonban már 2,50 százalékra teszik az enyhítési ciklus kamatvégpontját.