Nagy Nándor László

Lesz még vita az egyoldalú szerződésmódosításokról

Az előzetes hírek szerint ma hozza nyilvánosságra a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja a fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosítása kapcsán kidolgozott anyagát, amely alapja lehet a Polgári Kollégium még idén megszülető, a bíróságokra kötelező Polgári Kollégiumi Állásfoglalásának. Az elmúlt hetekben a munkacsoport képviselői több alkalommal is nagy terjedelemben számoltak be a várható javaslatokról, ami azért meglepő, mert a menetrend szerint az előzetes anyagra október 15-éig tett észrevételeket november 26-án konferencián kellett volna ütköztetni.

Differenciálják a településeket

Idén mintegy 100, jövőre pedig 500 milliárd forint önkormányzati adósságot vállal át a büdzsé a költségvetési törvényjavaslathoz zárószavazás előtt benyújtott módosító szerint. Az ötezer fő alatti települések adósságának teljes összegét átvállalja az állam, kivéve a vállalkozási célú − például fürdővásárlásra felvett − hiteleket, amelyeknél legfeljebb 40 százalék lehet a konszolidáció aránya. A korábbi javaslathoz képest változás, hogy az ötezer fő feletti településeket négy kategóriába sorolják: megyei jogú, 10 ezer fős lakosságszámot meghaladó, 5−10 ezer fő közötti város, illetve 3 ezer főt meghaladó község (korábban egyedi megállapodásokról lehetett hallani). A javaslat végérvényesen jelzi, az ötezer fő feletti településeknél a 40−70 százalék közötti adósságátvállalás mértékét az önkormányzat idén június 30-án megállapított, egy főre jutó iparűzési adóerő-képessége alapján ítélik meg (Napi Gazdaság, 2012. október 29.), azt vizsgálják majd, hogy a helyi adókkal a település miként próbált úrrá lenni a nehézségeken. A javaslat szerint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok csak a minimális, 40 százalékos átvállalásra számíthatnak.

Nem pusztán finanszírozási lehetőség a faktoring

Bár elsődlegesen finanszírozási lehetőségként tekintenek a cégek a faktoringra, egyre nő azon partnerek aránya, amelyek a termékhez tartozó egyéb szolgáltatások előnyeit is élvezik a követeléskezelési folyamataik során − nyilatkozta lapunknak Rózsa Attila, az MKB Bank faktoringüzletágának szaktanácsadója.

Megelőzéssel a bizonytalan végű felszámolás ellen

A megelőzés a legjobb megoldás a felszámolások elkerülése érdekében − mondja Keleti József. A Bisnode Csoport országigazgatója szerint a legtöbb cég elköveti azt a hibát, hogy az ügyfélszerzésnél, célpiacalkotásnál nem veszi figyelembe, hogy kockázatos cégekkel, szektorokkal más módszereket kell alkalmazni.

Aligha megoldás a cégek stratégiai vállalattá minősítése

Egy új, az alapoktól újragondolt csődtörvényre volna szükség, minden egyes módosítás új és új hibákat hoz felszínre − mondta Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság VIII. követeléskezelés-konferenciáján. Ha a csődtörvénynek az volna a célja, hogy minél több felszámolás legyen, nagyon sikeresnek lehetne minősíteni − fogalmazott Somogyi. Juhász László nyugalmazott táblabíró, a Réczicza White and Case LLP tanácsadója szerint a bíróságra érkezett felszámolási kérelmek több mint fele (2010-ben 56 százaléka) ügyviteli úton zárul, azaz a keresetet visszavonják vagy éppen elutasítják. Jól tapasztalható tehát, hogy a bírósági úttal való fenyegetőzést − mivel a legolcsóbb követeléskezelési eszköznek számít − a cégek zömének fenyegetésére használják. A törvény ráadásul az újabb módosításai nyomán ezt még segíti is, hiszen semmiféle közgazdasági csődhelyzet nem kell ahhoz, hogy fizetésképtelennek minősüljön egy cég. Jelenleg 201 ezer forint feletti tartozás esetén − ami lehet akár egy elnézett számla − megindítható az eljárás. A felszólalók egyként bírálták, hogy a kormányzat alaposan belenyúlt a felszámolási eljárásokba a stratégiailag kiemeltté nyilvánított cégek kapcsán.

Budapest dobja meg a turizmusadatokat

Az első négynapos ünnep alaposan feljavította a belföldi idegenforgalmat: októberben a 4,9 százalékkal több megszálló belföldi vendég 770 ezer vendégéjszakája 9,4 százalékos növekedést jelent. Ezzel a teljes vendégforgalom 44 százalékát adták a hazai vendégek. A külföldi vendégek 984 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 8,2, az éjszakáké pedig 9,0 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az idelátogatók országok szerinti megoszlásában hagyományosnak mondható a csehek visszaesése, de kevesebben érkeztek Ausztriából is, egyértelműen emelkedik ugyanakkor az orosz, az olasz, a brit és a német vendégek száma.

Miért kell pénzügyi ombudsman? - Mert a Miniszterelnök úr szükségesnek tartja

A pénzügyi jogok biztosáról szóló törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet tervezete híreink szerint ma kerül a kabinet elé. Bár ennek célja az ombudsman és hivatala működésének részletes szabályainak rendezése lenne, erre vonatkozó pontot nemigen találni a tervezetben.

Szigorodnak a unit-linked szabályok

A PSZÁF vizsgálatai során számos prudenciális és fogyasztóvédelmi kockázattal, helytelen biztosítói gyakorlattal szembesült a unit-linked biztosításoknál. A felügyelet épp ezért ajánlásban igyekszik egységes jogalkalmazási gyakorlatra, fogyasztóbarát piaci magatartásra ösztönözni a szervezeteket, az ajánlás szerint a unit-linked biztosítások termékismertetőinek tartalmilag összhangban kell állnia a biztosítási kötvénnyel és a szerződési feltételekben minden költségelemet, illetve a kockázati díjat is fel kell tüntetniük a biztosítóknak. A PSZÁF célszerűnek tartaná, hogy a biztosítók pontos tartalommal utaljanak az életbiztosításokhoz kínált eszközalapokhoz kötődő befektetési és egyéb kockázatokra és világosan mutassák be az eszközalap befektetési politikáját, illetve ajánlják, hogy csak kontroll után kerüljenek ki tájékoztatások az eszközalapok nettó eszközértékéről. A PSZÁF elvárásként fogalmazta meg az ügyfelek hosszú távú teherviselő képességének pontos felmérését és ellenőrzését, hogy az ügyfél valóban tisztában van-e hosszú távú kötelezettségeivel, ismeri-e az esetleges felmondás költségeit.

Külföldre viszik a céges pénzügyeket

A hazai bankok az első félévig 460 milliárd forint különadót fizettek, ebből 392 milliárdot a bankadó tett ki, míg a közgazdaságilag semmilyen módon nem indokolható végtörlesztés 268 milliárd forintot vitt el és ezenfelül eltűnt egy stabil, hitelezhető ügyfélkörtől biztosan számítható kamatbevétel − hívta fel a figyelmet Gyuris Dániel az IIR Bankkonferenciáján. Az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség ügyvezető alelnöke szerint a tranzakciós illeték banki ráfordításai még nem számíthatók ki, hiszen bankonként és termékenként eltérő lesz a terhek átterhelése januártól − ami viszont tény, hogy a rendszerfejlesztés több mint 5 milliárd forintjába került a bankszektornak. Az illeték nyomán Gyuris szerint további veszteséget hoz, hogy komoly nagyvállalatok külföldre viszik majd pénzügyeiket. A megoldásnak Svédország már nekifutott − hasonló eredménnyel. Mivel az európai szintű (más kört bevonó és nagyságrendileg kisebb terhet jelentő) tranzakciós adó bevezetése 2-3 évvel eltolódik, számos cég a környező országokban fog bankolni, ez pedig tovább növeli majd a bankszektor terheit.