Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar bankrendszer stabilitási mutatói továbbra is kedvezőek, a szektor likviditása bőséges, és képes nagyobb sokkokat is kivédeni – mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdász-ügyvezető igazgatója a legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentést bemutató online tájékoztatóján kedden.
Továbbra is jelentős profitabilitás jellemzi a magyar bankrendszert, 18,9 százalék volt a sajáttőke-arányos jövedelmezősége tavaly év végén. A nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a lakossági piacon alacsony – ismertette.
A bankok nettó kamatjövedelmének növekvő része származik a központi költségvetéstől: a bankok teljes kamatjövedelme 2137 milliárd forint volt, amihez a támogatott hitelek jelentősen, több mint 400 milliárd forinttal járultak hozzá tavaly – közölte Banai Ádám.
A jelentés szerint a nettó kamatjövedelem 14 százaléka a korábbinál alacsonyabb betéti kamatbegyűrűzésnek köszönhető, a bankrendszer profitabilitását a gyengébb betéti kamattranszmisszió – minden más változatlanságát feltételezve – az elmúlt egy évben mintegy 304 milliárd forinttal támogatta.
Kiemelte, a bankszektor jelentős tartalékokkal rendelkezik: a szabad tőke értéke az év végén 2025 milliárd forint volt. A bankrendszer tőkehelyzete az előretekintő szolvencia stressztesztben szereplő három forgatókönyv bármelyikének bekövetkezése esetén robusztus maradna.
Kockázatokat a lakáspiacon látnak, mert az elmúlt két évben jelentős volt a lakásárak emelkedése Magyarországon
– húzta alá, és kiemelte: ennek az eredménye a lakásárak historikusan magas túlértékeltsége. A lakásárak nominálisan 23,5 százalékkal emelkedtek 2025 folyamán, a lakáspiaci túlértékeltség pedig 22,5 százalékra nőtt. A felülértékeltség növeli egy lakásár-korrekció kockázatát a jelentés szerint, ami a hitelek fedezettségére is kedvezőtlenül hatna. A bedőlések kockázatát mérsékli ugyanakkor, hogy a hitelfelvevők átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) a megnövekedett hitelösszegek ellenére sem emelkedett, és a hitelek törlesztőrészlete a teljes futamidőre fix.
Arra is kitért, hogy a hitelpiac 2025-ben jelentősen élénkült, ugyanakkor a bankok jövedelmezőségének másik oldalát, a hitelek teljesítményét vizsgálva is kedvező a kép. A nem teljesítő hitelek aránya továbbra is historikusan alacsony, a háztartási állományban 1,6 százalékra, a vállalatiban 3,2 százalékra csökkent, az előző évi 4,2, illetve 3,9 százalékról. Három kockázati tényezőt emelt ki: az egyik, hogy a babaváró hitelek ötödénél nem teljesült a gyerekvállalási feltétel 2025 második feléig. A második, hogy az elmúlt időszak energiaáremelése az energiaintenzív vállalatoknál majd megjelenhet profitabilitásban, és így az adott hitel teljesítményét is befolyásolhatja. Ez jelentős, a vállalati hitelállomány negyedét kitevő hitelmennyiséget érint, ami a következő időszakban szorosabb monitoringot indokol. A harmadik pedig az, hogy a kamatstop – jelenleg végdátum nélküli – eltörlése veszteséget jelenthet a szektor számára, ennek a rendezése a szektor jövedelmezősége szempontjából kérdést jelent a jövőben – fejtette ki Banai Ádám.
Az ebben érintett portfólió rendkívül heterogén, a hátralévő futamidő pedig sok esetben rövid, az elmúlt négy évben a bruttó átlagbér emelkedése ellensúlyozná az eltörléssel keletkező törlesztőrészlet növekményt – felelte újságírói kérdésre Dancsik Bálint főosztályvezető.
A jegybank javasolja a támogatott lakossági hitelek árazási képletének újragondolását, az abban szereplő „ÁKK-szorzó" kivételét.
Erről elkezdődtek az egyeztetések az új kormányzattal, számos javaslatot fel fognak vetni
– válaszolta kérdésre Banai Ádám.
Az MNB évente kétszer, májusban és novemberben publikálja a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványát.
Ismert, nemrég Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank és az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az Economxnak elmondta, Magyarországon nagyon magas, évtizedes rekord, hogy az MNB lakáspiaci jelentése szerint 23,5 százalék volt a tavalyi nominális drágulás átlagos aránya, de reálértéken is 19 százalékra rúgott. A szakértő arról is beszélt, az előző évhez mérten akár feleakkora arányú áremelkedés is lehet az idei év végéig.