Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előzetes hírek szerint ma hozza nyilvánosságra a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja a fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosítása kapcsán kidolgozott anyagát, amely alapja lehet a Polgári Kollégium még idén megszülető, a bíróságokra kötelező Polgári Kollégiumi Állásfoglalásának. Az elmúlt hetekben a munkacsoport képviselői több alkalommal is nagy terjedelemben számoltak be a várható javaslatokról, ami azért meglepő, mert a menetrend szerint az előzetes anyagra október 15-éig tett észrevételeket november 26-án konferencián kellett volna ütköztetni.
Utóbbi konferenciát megelőzően ugyanakkor nem került sor érdemi konzultációra, a Magyar Bankszövetség ez irányú kéréseit a munkacsoport elutasította, a PSZÁF pedig − miként azt a Napi Gazdaság érdeklődésére korábban közölte − önmagától nem jelentkezett, arra várt, hogy a munkacsoport képviselői kikérik a szakmai segítségüket. A Kúria a szakmai munkaanyag tervezetét nem csupán szakmai szervezeteknek küldte meg, hanem fogyasztóvédelmi szervezeteknek is, ezek − ellentétben a magukat meglepetésre hivatalosan nem képviseltető intézményekkel (a nemzetgazdaság és a közigazgatási tárcával) − nagy számban voltak jelen a konferencián. Az elhangzott felvetésekkel kapcsolatban többen is furcsának ítélték, hogy számos intézmény (a GVH, az NFH, a PSZÁF vagy a Legfőbb Ügyészség) nem tett érdemi észrevételt. Így olyan alapvető kérdések sem kerülhettek napirendre, hogy a Kúria bizottsága miért nem vesz tudomást a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítása kapcsán a hitelintézeti törvényben megtalálható különös szabályokról, miért alkalmazza az általánosabb, Polgári törvénykönyvben szereplő bírói szerződésmódosítás szabályait. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria jogelődje) a Partiscum Takarékszövetkezet ügyében született döntése éppen erre a jogelvi különlegességre hivatkozott.
Ennek ellenére minden résztvevő szerint üdvözlendő és támogatandó az egységes joggyakorlat kialakításának szándéka, ám számos kérdésben − mindkét oldalról − komoly vitákat szíthat, ha az állásfoglalás valamely pontja ellen konkrét jogi ellenvetéseket lehet majd felvetni. Aligha véletlen, hogy a bankok mellett már a fogyasztóvédelmi és érdekvédelmi szervezetek is jelezték aggályaikat a munkaanyag bizonyos részleteivel kapcsolatban.
