Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megvédjük a munkahelyeket, és a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban. 2026. június 1-től további intézkedésig megtiltjuk az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát. Nem engedjük, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket
– ígérte hivatalos választási programjában a Tisza Párt. A konkrét vállalás ellenére június 1-jén – legalábbis cikkünk megjelenéséig – nem született kormányzati döntés az ügyben.
A Miniszterelnökség az Economx kérdésére azt közölte:
vendégmunkásokkal kapcsolatos megkeresésünkre egyelőre nincs érdemi válasz. A kormányzati kommunikációért felelős tárca azt ígérte, amint lesz konkrétum, keresni fogja portálunkat.
Köböl Anita kormányszóvivő május 18-án, a kormányülést követően még arról beszélt, hogy a kabinet várhatóan egy héten belül dönt a vendégmunkások behozatalának korlátozásáról. Akkor azt is közölte: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról.
A szóvivő szerint a cél az volt, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja, és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell. A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumot is bevonták.
Még aznap este a Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormány rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.
A piaci szereplők szerint viszont egy június 1-jére tervezett, általános behozatali tilalom veszélybe sodorhatná a magyar gazdaság egyes ágazatait, munkahelyeket érinthetne, és termelési fennakadásokat okozhatna.
A szabályozás várható piaci hatásainak feltérképezésére a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója – május 7. és 15. között anonim felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt ér el, több mint 65 százalékuk pedig 250 fő feletti közép- vagy nagyvállalat.
A HR-szolgáltató szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára számos vállalat működésének részévé vált.
A válaszadók 71,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem tartja reálisnak a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A VOSZ szerint a munkaerőpiac védelme indokolt, hirtelen döntések viszont működő termelőkapacitásokat veszélyeztethetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta: bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, az nem érhető el gombnyomásra, mozgósításához célzott programokra és időre van szükség.
A VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki, és felajánlotta országos hálózatának közreműködését a megvalósításban. A szervezet szerint a szabályozást hirtelen tiltás helyett célzott szigorítással és átmeneti szabályokkal lenne célszerű felülvizsgálni.
Ez színtisztán gazdasági, és nem politikai kérdés
– mondta az Economxnak Horváth Tamás, a minősített munkaerő-kölcsönző Menton Jobs tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte a munkaerőhiány egész Európát érinti: Bulgáriát leszámítva nincs olyan uniós tagállam, amely ne szorulna rá valamilyen formában a külföldi munkaerő bevonására. Egyes országok volt gyarmataikról, mások a keleti régiókból vagy Ázsiából töltik fel a betöltetlen pozíciókat. Ez a közép-kelet-európai régióban, így Horvátországban, Romániában és Csehországban is megfigyelhető.
Horváth Tamás szerint míg a cseh munkaerőpiacon 18,9 százalék, Lengyelországban pedig 5 százalék a vendégmunkások aránya, Magyarországon ez a mutató jelenleg 2 százalék körül mozog. Nemzetközi szakértői vélekedések szerint egy gazdaság és társadalom számára a 3–5 százalékos arány tekinthető fenntarthatónak.
Amennyiben június 1-jétől végleges tiltás lépne életbe, a vendégmunkások körülbelül egy-másfél éven belül kezdhetnének eltűnni a magyar gazdaságból. Piaci értesülések szerint az elmúlt napokban több, munkaerőt kereső vállalat is megkereste a közvetítőcégeket, abban bízva, hogy a még májusban megkötött szerződésekre a felülvizsgálat visszamenőleg nem vonatkozik majd.
Horváth Tamás ezt az értesülést nem erősítette meg, azt viszont elismerte, hogy érzékelhető a piaci aggodalom a szektorban. Ez különösen annak fényében lényeges, hogy az ágazat szereplői idén már enyhe fellendüléssel számolnak a hazai autóiparban.
A cégvezető szerint a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatos sztereotípiákat is árnyalni kell. Az általános vélekedéssel szemben ezek a munkavállalók nem kizárólag akkumulátorgyárakban dolgoznak. A Menton Jobs által közvetített munkaerő fele hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el.
A külföldi munkavállalók sok esetben kifejezetten nehéz fizikai munkát végeznek állattenyésztő telepeken – például sertés- és szarvasmarha-gondozóként –, valamint halfeldolgozó üzemekben. Ezek iránt a pozíciók iránt a hazai álláskeresők körében nincs számottevő érdeklődés. Hasonló a helyzet a szállodaipar egyes munkaköreiben is, ahol a személyzet jelentős része külföldi munkavállalókból áll.
Horváth Tamás szerint egy hirtelen bevezetett tiltás elsősorban ezeket a magyar tulajdonú munkaadókat sodorhatná nehéz helyzetbe.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 15–74 éves korosztályban:
- 7 millió 123 ezer ember él;
- 4 millió 627 ezer fő foglalkoztatott;
- 226 ezer fő munkanélküli;
- 4 millió 853 ezer fő gazdaságilag aktív;
- 2 millió 269 ezer fő gazdaságilag nem aktív;
- 318 ezer fő tartozik a potenciális munkaerő-tartalékba.
A KSH meghatározása szerint a potenciális munkaerő-tartalékba tartoznak
a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, valamint azok az inaktívak, akik dolgozni szándékoznak, viszont nem keresnek aktívan munkát, vagy nem teljesítik a rendelkezésre állás kritériumát. Utóbbi azt jelenti, hogy az érintett akkor sem tudna két héten belül munkába állni, ha találna megfelelő állást.
Ez a mutató tehát nem azonos az azonnal munkába állítható munkaerővel. A kategória jelentős része statisztikailag éppen azért kerül a tartalékba, mert jelenlegi helyzetében nem felel meg az aktív álláskeresés vagy a gyors munkába állás feltételének.
A KSH 2025-ös kimutatása szerint a 15–64 éves inaktívak száma 1,293 millió fő volt. Ebből 1,178 millió fő a „nem kíván dolgozni” kategóriába tartozott. A munkát vállalni szándékozó inaktívak száma 115,7 ezer fő volt, ezen belül a passzív munkanélkülieké 29,1 ezer fő. Ez a szerkezet azt jelzi, hogy a szélesebb inaktív állományból csak kisebb rész kapcsolódik közvetlenül a munkaerőpiachoz.
| Sorszám | Főkategória | Szülő kategória | Kategória | Együtt (ezer fő) | Ebből a nők aránya (%) | A 15–24 évesek aránya (%) | Megjegyzés |
| 1 | Teljes népesség | 15–64 éves népesség | 6045,9 | 49,5 | 15,9 | ||
| 2 | Foglalkoztatottak | 15–64 éves népesség | Foglalkoztatottak | 4539,7 | 47 | 5,6 | |
| 3 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Részmunkaidős foglalkoztatottak | 211,7 | 69 | ||
| 4 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Teljes munkaidős foglalkoztatottak | 4328 | 45,9 | ||
| 5 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja | 512,7 | 34,5 | Beleértve a szövetkezeti tagokat | |
| 6 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Segítő családtag | 8,9 | 58,2 | ||
| 7 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Alkalmazott | 4018,1 | 48,6 | ||
| 8 | Foglalkoztatottak | Alkalmazott | Határozatlan időre szóló szerződéssel | 3837,9 | 48,5 | ||
| 9 | Foglalkoztatottak | Alkalmazott | Határozott időre szóló szerződéssel | 180,1 | 49,8 | ||
| 10 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Külföldi telephelyen dolgozik | 104,1 | 28,7 | ||
| 11 | Foglalkoztatottak | Foglalkoztatottak | Belföldi telephelyen dolgozik | 4435,7 | 47,4 | ||
| 12 | Foglalkoztatottak | Belföldi telephelyen dolgozik | Ebből: közfoglalkoztatott | 70,2 | 60,9 | ||
| 13 | Munkanélküliek | 15–64 éves népesség | Munkanélküliek | 212,8 | 45,2 | 19,3 | |
| 14 | Munkanélküliek | Munkanélküliek | 1 évnél rövidebb ideje munkát kereső munkanélküliek | 141,6 | 45,9 | ||
| 15 | Munkanélküliek | Munkanélküliek | 1 éve vagy annál régebben munkát kereső munkanélküliek | 71,1 | 43,7 | ||
| 16 | Inaktívak | 15–64 éves népesség | Inaktívak | 1293,4 | 58,9 | 51,7 | |
| 17 | Inaktívak | Inaktívak | Nem kíván dolgozni | 1177,7 | 59 | 54,6 | |
| 18 | Inaktívak | Inaktívak | Szeretne munkát | 115,7 | 57,4 | 22,3 | |
| 19 | Inaktívak | Szeretne munkát | Ebből: passzív munkanélküliek | 29,1 | 49,6 | 16,8 | |
| 20 | Inaktívak | Inaktívak | Nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesül | 304,5 | 64,6 | Lásd: * lábjegyzet | |
| 21 | Inaktívak | Inaktívak | Gyermekgondozási ellátásban részesül | 49,2 | 98,6 | ||
| 22 | Inaktívak | Inaktívak | Álláskeresőknek nyújtható ellátásban részesül | 28,3 | 51,5 | ||
| 23 | Inaktívak | Inaktívak | Nappali tagozatos tanuló | 600,9 | 49,3 | ||
| 24 | Inaktívak | Inaktívak | Egyéb | 310,4 | 66,4 | Lásd: ** lábjegyzet | |
| Jelölés | Magyarázat | ||||||
| * | Nyugdíjban részesülők; korhatár alatti ellátásban részesülők; rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők; hozzátartozói nyugdíjban részesülők. | ||||||
| ** | Ellátásban nem részesülők; árvaellátásban, ápolási díjban részesülők; egyéb járadékban, pótlékban, járandóságban részesülők. |
A helyzetet tovább nehezíti a képzettségi eltérés. Az Európai Bizottság 2025-ös magyar országjelentése szerint a képzett munkaerő hiánya továbbra is fékezi a növekedési kilátásokat. A jelentés szerint a magyar oktatási rendszer nem bocsát ki elegendő magasan képzett munkavállalót a növekvő kereslethez, a gyenge alap- és digitális készségek pedig rontják a munkaerőpiaci kilátásokat. Ez alapján a tartalék egy része csak képzéssel, átképzéssel és alapkompetencia-fejlesztéssel válhat alkalmassá a hiányszakmák betöltésére.
A külföldi munkaerő száma Magyarországon körülbelül 100 ezer főre tehető. Ebből nagyjából 20 ezren Ukrajnából vagy Szerbiából érkeztek, a többséget pedig ázsiai – főként Fülöp-szigeteki – és török munkavállalók adják.