Aligha megoldás a cégek stratégiai vállalattá minősítése

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Egy új, az alapoktól újragondolt csődtörvényre volna szükség, minden egyes módosítás új és új hibákat hoz felszínre − mondta Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság VIII. követeléskezelés-konferenciáján. Ha a csődtörvénynek az volna a célja, hogy minél több felszámolás legyen, nagyon sikeresnek lehetne minősíteni − fogalmazott Somogyi. Juhász László nyugalmazott táblabíró, a Réczicza White and Case LLP tanácsadója szerint a bíróságra érkezett felszámolási kérelmek több mint fele (2010-ben 56 százaléka) ügyviteli úton zárul, azaz a keresetet visszavonják vagy éppen elutasítják. Jól tapasztalható tehát, hogy a bírósági úttal való fenyegetőzést − mivel a legolcsóbb követeléskezelési eszköznek számít − a cégek zömének fenyegetésére használják. A törvény ráadásul az újabb módosításai nyomán ezt még segíti is, hiszen semmiféle közgazdasági csődhelyzet nem kell ahhoz, hogy fizetésképtelennek minősüljön egy cég. Jelenleg 201 ezer forint feletti tartozás esetén − ami lehet akár egy elnézett számla − megindítható az eljárás. A felszólalók egyként bírálták, hogy a kormányzat alaposan belenyúlt a felszámolási eljárásokba a stratégiailag kiemeltté nyilvánított cégek kapcsán.

A nyugalmazott táblabíró megjegyezte: a Malévon túl több mint 20 ilyen társaság került ebbe a körbe. A stratégiai cég minősítéséhez kis túlzással elég, ha a cég nevében a hús, a víz vagy a termál szó szerepel − nem hiszem, hogy ez indokolt lett volna, fogalmazott. Hozzátette: az is gondot okoz, hogy kétféle stratégiailag kiemelt kategória létezik, az alap és a fokozottan kiemelt. Az pedig, hogy melyik cég hova tartozik, a kiemeltté nyilvánító kormányhatározatból derül ki oly módon, hogy a csődtörvény mely szakaszára hivatkozik. Ez alapján csak a Malév számít fokozottan stratégiailag kiemeltnek, a többi az alapkategóriába tartozik. Somogyi Ferenc szerint az nagy probléma, hogy az átnevezés lényegében csak politikai, presztízsokokból történik, a reorganizációra ezen cégeknél sem látszik nagy remény. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének véleményét idézi a gyulai és a kapuvári húskombinát bezárása kapcsán, amely szerint \"jobban jártak volna az érintett cégek, ha nem állami, hanem magán felszámolás zajlana, mert így a felszámoló anyagilag is érdekelt lenne a felszámolás alatti sikeres működésben\".

A konferencia másnapján adta hírül a távirati iroda, hogy a kormány a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. helyett a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölte ki a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolójának. A változás előzménye, hogy a parlament hétfőn elfogadta a csődtörvény módosítását, amelyhez Spaller Endre (KDNP) zárószavazás előtt egyebek mellett a következő módosítást nyújtotta be: az állami felszámolót a bíróság − ha a kormány rendeletével új állami felszámolót jelöl ki − a kormányrendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül felmenti. Idáig egy állami felszámoló volt, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. A kormánynak tehát december 17-éig meg kell alapítania a második állami felszámolót, a rendeletben most nevesített Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t. A szakértők szerint ez a megoldás is jól mutatja, hogy sok szempontból ideje újragondolni a hazai csődeljárás szabályozását, hogy ne kelljen ad hoc jellegű megoldásokkal élni, s hogy a bíróságok számára is egyértelműek legyenek a játékszabályok. Ma például előfordulhat, hogy ugyanazt a jogszabályt eltérően értelmezi két különböző megye bírósága − például a csődbűncselekményhez kapcsolt személyi felelősség terén.

Ez utóbbi témával kapcsolatban Horváth Péter János, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának vezető jogtanácsosa elmondta, a vám- és pénzügyőrséggel való egyesülés után az adóhatóság egyre inkább hozzáfér a csődbűncselekménnyel kapcsolatos iratokhoz. Ennek is köze van ahhoz, hogy évente mintegy ezer vádemelési javaslatot küldenek az ügyészségeknek, ezek 80 százalékában elmarasztaló ítélet születik. A szakember hangsúlyozta: a NAV célja nem feltétlenül a perindítás, szívesebben rendeznék közigazgatási határozattal az ügyeket, ám a komolyabb esetekben kívánatos lenne, ha végre elrettentő ítéletek is születnének.