Nagy Nándor László

Így élnek vissza az állami segítséggel vidéken

Az adósságrendezés előtt, az utolsó pillanatokban több kistelepülés is elkezdte lehívni a folyószámla-hitelkeretben megmaradt összeget.

Követhetnénk a lengyel példát

Ha valóban csökken a felhasználható uniós támogatás összege, kifejezetten fontossá válik, hogy a tényleges gazdaságfejlesztésre fordítható pénzek aránya komoly mértékben növekedjék a felosztható kereten belül − vélekedik Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint bár a Széchenyi kártyaprogramon belül létezik megoldás az önerő-finanszírozásra, érdemes volna elgondolkodni a lengyel megoldáson, ahol ugyan csökkent az uniótól érkező összeg, ám cserébe \"telibe\", önerő nélkül tudják finanszírozni a vállalati fejlesztéseket.

Nagyvállalatok viszik el Magyarországról pénzügyeiket

A jelen helyzetben az uniós pénzek hatékonyabb gazdaságba csatornázása jelentheti a jövőt Gyuris Dániel szerint. A Bankszövetség ügyvezető alelnöke figyelmeztetett: minden, a bankrendszerre rakódó unortodox-teher ellenére a külföldi anyabankok Magyarországon tartott forrásai még mindig dobogós helyen állnak a régióban.

A lengyel példát követhetnénk az uniós pénzek lehívásában

Ha valóban csökken a felhasználható uniós támogatás összege, kifejezetten fontossá válik, hogy a tényleges gazdaságfejlesztésre fordítható pénzek aránya komoly mértékben növekedjék a felosztható kereten belül − vélekedik Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint bár a Széchenyi kártyaprogramon belül létezik megoldás az önerő-finanszírozásra, érdemes volna elgondolkodni a lengyel megoldáson, ahol ugyan csökkent az uniótól érkező összeg, ám cserébe \"telibe\", önerő nélkül tudják finanszírozni a vállalati fejlesztéseket.

Zuhan a vállalati hitel/betét mutató

A hazai hitelállomány növekedése nem volt túlzott a 2000-s évek elején, s ugyanez igaz az adósságnövekedés terén is. Ami miatt Magyarország mégis jobban kitett volt az elmúlt éveknek, az a megtakarítások rendkívül alacsony szintje − vélekedik Rik Scheerlinck. A K&H Bank vezérigazgatója szerint hazai megtakarítások nélkül a hitelbővülést a bankoknak külföldről kellett finanszírozniuk, ennek volt betudható az elszállt hitel/betét arány. A szakember szerint mintegy két év kell még ahhoz, hogy a hazai hitel/betét mutató 100 százalék közelébe csökkenjen.

Kifacsarják a folyószámla-hitelkereteket a települések

\"Gazdag\" lehet a karácsony azon 5 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken, amelyeken az önkormányzat még nem használta ki teljesen − vagy éppen a korábbi szabályozástól tartva év vége előtt elkezdte visszafizetni − a folyószámla-hitelkereteket. Az önkormányzati adósságrendezésről szóló jogszabály szerint ugyanis a helyhatóságoknak a december 12-i állapotot kell lejelenteniük a kormányzat felé, az állam pedig a fordulónapkor fennálló tartozást (illetve annak az elszámolás napján érvényes forintértékét) fizeti majd vissza a bankoknak. A települések döntő része legalább 80-90 százalékban kihasználta már eddig is hitelkereteit, tiltás hiányában azonban az elmúlt napokban a hírek szerint felpörgött a maradékok lehívása − vagyis az önkormányzatok teljesen kimerítik a hitelkereteket. Meg nem erősített banki pletykák szerint volt olyan kis önkormányzat is, amely az elmúlt hetekben kezdett el érdeklődni új hitel felvétele iránt.

Mi vár Magyarországra, mire készülnek a bankok?

A hazai beruházási állomány már az avultatási szintet sem éri el - a bizonytalan gazdasági környezetnek köszönhetően a vállalati hitel/betét mutató egészségtelenül komoly mértékben esett. A bizonytalanság mellett a gazdaság nem megfelelő struktúrája is nehézzé teszi a jövőt - hangzott el a K&H tájékoztatóján.

Megbünteti a hiteltörlesztőket a kormány

Komolyan pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegű előtörlesztést választók azzal, hogy a tranzakciós illetékekről szóló szabályozáshoz csak későn \"tapasztották\" oda, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik.

Nem keresik az árfolyamgátat

Továbbra is visszafogott az érdeklődés az árfolyamgát II. konstrukció iránt − aligha meglepő, hogy a kormány kivételével már minden szereplő − a PSZÁF, sőt már a bankok is − egyre komolyabb erőket mozgósít, hogy az érdekeltjeit meggyőzze: vegyenek részt ebben a számukra jószerével csak nyereséget hozó megoldásban. Az adatok beszédesek: az eddig megnyitott 78 610 gyűjtőszámla-tulajdonos ez idáig 2,3 milliárd forintnyi kamat megfizetése alól mentesült − ennyit vállaltak át október végéig a bankok és a kormányzat. A gyűjtőszámlákon nyilvántartott tőkekövetelés 2,4 milliárd forintra rúg, vagyis eddig − miközben nagyjából ugyanekkora összeg megfizetésétől mentesültek az ügyfelek − egy hitelszerződésre átlagosan 31 ezer forint olyan követelés jut, amely a BUBOR szintjén kamatozik és amit majd 2017 júniusától kell törleszteni − cserébe azért, hogy az aktuális 234 forint helyett 180 forintos frankárfolyamon fizethetik az aktuális részletet. Októberben szeptemberhez képest árnyalatnyi − kétezres − érdeklődésbővülés történt, ám a 15 552 darab új szerződés így is elmarad az év két legsikeresebb hónapjához − a program felpörgését jelentő júniushoz és augusztushoz − képest. Az októberi adatokkal a PSZÁF értékelése szerint a potenciális jogosultak immár 20,7 százaléka lépett be az árfolyamgát intézményébe, ez messze elmarad a várt 70 százalék körüli aktivitástól. Az egyetlen pozitívum, hogy a rögzített (törlesztő)árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya október végén 731 milliárd forint volt, ami a lehetséges teljes hitelállomány 23,7 százalékát teszi ki. Ez pedig azt mutatja, hogy a komolyabb adósságokat görgetők jobban felismerték a program nyújtotta lehetőségeket.