Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai bankrendszer változatlanul stabil, bőséges likviditással és erős tőkehelyzettel büszkélkedhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint. Kockázatot a lakáspiacon látnak: a magyar lakásár-emelkedés okozta historikus túlértékeltség miatt.
A támogatott hitelek aszimmetrikus eloszlása, valamint az év elején kirobbant geopolitikai konfliktusok szintén kihívás elé állítják a szektort
– hangsúlyozta a jegybank sajtótájékoztatóján Banai Ádám, az MNB főközgazdásza, monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató.
A közel-keleti háborús fejlemények mintegy három éve nem tapasztalt megugrást okoztak a pénzügyi piacok stresszintjében, de nem jelentenek akkora problémát, mint például a 2008-as gazdasági válság vagy az orosz-ukrán háború.
Rekordszintű jövedelmezőség
A hazai hitelintézeti szektort továbbra is rendkívül magas profitabilitás jellemzi. A bankrendszer 2025-ben kiemelkedő, 18,9 százalékos sajáttőke-arányos jövedelmezőséget (RoE) ért el. Az egyedi és volatilis tételektől – például az osztalékbevételektől és az extraprofitadótól – szűrt eredmény szintén magas, 16,1 százalék volt.
- A bankok legfontosabb jövedelmi motorját a nettó kamatbevétel jelentette, ami 2025-ben szektorszinten 2137 milliárd forintot tett ki.
- Érdekesség, hogy a nettó kamatbevétel növekvő hányada származik közvetlenül a központi költségvetéstől: a bankszektor a központi kormányzattal szemben 682 milliárd forint nettó kamatbevételt realizált, míg a hitelek kamattámogatásából becslések szerint mintegy 440 milliárd forint kamatbevétel származott.
A nettó kamatjövedelem 14 százaléka a korábbinál alacsonyabb betéti kamatbegyűrűzésnek köszönhető. A szektor profitabilitását az elmúlt egy évben mintegy 304 milliárd forinttal támogatta a gyengébb betéti kamattranszmisszió – minden más változatlanságát feltételezve.
Számviteli anomáliák és az „ÁKK-szorzó” vitája
A jegybanki jelentés komoly figyelmet szentel a jövedelmezőség szerkezetének is. Az azonnal átértékelődő eszközökből származó kereset fokozatosan növekszik, ami a banki eredményekben erős, és a jegybank szerint szükségtelen volatilitásként jelentkezik. Ez a hullámzás nem feltétlenül a valós gazdasági folyamatokat tükrözi, hanem jelentős részben a támogatott lakáskölcsönök speciális számviteli kezeléséből fakad.
Emiatt az MNB kifejezetten javasolja a támogatott lakossági hitelek árazási képletének átfogó újragondolását, és azon belül az úgynevezett „ÁKK-szorzó” eltávolítását. A bankok által kötött fedezeti ügyletek (IRS) ugyanis feszültséget okoznak a piacokon. A jegybank jelezte, hogy ezt a problémát már a korábbi kormánynak is jelezték, és az új kormánynak is fel fogják vetni számos hasonló intézkedési javaslattal együtt.
Acélos sokktűrés
Bár a jövedelmezőséget és a hitelezési szerkezetet több kritika éri, a stabilitási mutatók alapján a szektor ellenálló képessége megkérdőjelezhetetlen. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (NPL-ráta) historikusan alacsony szinten, mindössze 1 százalékon állt az év végén, miközben a szektorszintű tőkemegfelelési mutató elérte a 20,1 százalékot.
Az MNB szolvencia-stressztesztjei azt vizsgálták, hogyan reagálna a bankrendszer egy feltételezett, rendkívül súlyos gazdasági sokkszcénárióra. Ezen a drasztikus stresszpályán a gazdasági környezet a következőképpen alakulna:
- A reál GDP szintje a stresszpálya második évének végén közel 14 százalékkal maradna el az alappályától.
- A foglalkoztatottak száma több mint 160 ezer fővel csökkenne.
- A teljes export volumene közel 20 százalékkal esne vissza.
Mindezt a hazai fizetőeszköz érdemi gyengülése és lényegesen szigorúbb kamatkondíciók kísérnék. A teszt eredményei szerint a bankrendszer tőkehelyzete még ebben az extrém helyzetben is abszolút ellenálló maradna: a szektorszintű tőkemegfelelési mutató a stresszpályákon is a biztonságos, 19 és 24 százalék közötti sávban alakulna. A fő stresszpályán mindössze 30 milliárd forintnyi, míg az alternatív pályákon csupán 0 és 24 milliárd forint közötti pótlólagos tőkeigény keletkezne a szektorban.
Likviditási szempontból a tartalékok szintén bőségesek. 2025 végén a szabályozói LCR-követelmény (likviditásfedezeti előírás) felett hatalmas, 7600 milliárd forintos likviditási többlet állt rendelkezésre. A stresszteszt likviditási oldala megerősítette, hogy a bankrendszer elegendő pufferrel rendelkezik a különböző sokkhelyzetek kezelésére, miközben folyamatosan képes megfelelni a szabályozói elvárásoknak.
Otthon Start: lakáspiac és árláz
A lakossági hitelpiacon 2025-ben rendkívül látványos élénkülés ment végbe: a háztartások banki hitelállománya az év során 15 százalékkal bővült, az új szerződéskötések volumene pedig közel 40 százalékkal emelkedett. Ez a megugrás döntő részben az Otthon Startnak volt köszönhető.
- A hitelpiaci expanzió és a masszív kereslet drasztikus áremelkedést hozott a lakáspiacon: 2025-ben a lakásárak nominálisan 23,5 százalékkal, reálértelemben pedig 19 százalékkal emelkedtek.
- A lakásárak fundamentumok által indokolt szinttől vett eltérése az év utolsó negyedévében 22,5 százalékra duzzadt. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakáspiac historikus túlértékeltséggel szembesül, ami egyetlen év leforgása alatt 8,8 százalékpontos emelkedést jelent a túlértékeltség mértékében.
A jegybank részletes piaci elemzése szerint a március 31-ig kibocsátott 1161 milliárd forintnyi Otthon Start hitel kétharmada volt addicionális hitelfolyósítás, a program nélkül egyharmaduk valósult volna meg piaci alapon.
A program bejelentése (2025. július eleje) után a lakosság először elhalasztotta a hiteligényléseit, így átmenetileg esni kezdett az új lakáshitelek volumene és a megkötött szerződések darabszáma, amit szezonális hatások nem indokoltak. Az indulás óta a piaci lakáshiteleknél jelentős kiszorító hatás (kannibalizáció) érvényesül, míg a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hiteleket csak kisebb mértékben vetette vissza az új termék megjelenése.
A rendkívül kedvező feltételek miatt drámai módon átalakult a lakáspiaci tranzakciók szerkezete: a program elindulása előtt a lakások mindössze 35–40 százalékát vásárolták hitel segítségével, míg 2026 első negyedévére ez a becsült arány már meghaladta a 60 százalékot. A lakáspiaci forgalmon belül nagyságrendileg 10 százalékponttal emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya, miközben a befektetési céllal vásárlók jelenléte mérséklődött. Sokan olyanok is hitelt igényeltek, akik egyébként készpénzből is meg tudták volna vásárolni az ingatlant, de inkább kihasználták a fix 3 százalékos kamattal megszerezhető kölcsönt.
Kifeszített adósok és jövedelmi aszimmetria: a gazdagok hitele?
Az Otthon Start sikere mellett az MNB komoly kockázatokra és társadalmi aszimmetriára hívta fel a figyelmet. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a program előnyeit túlnyomórészt a relatíve jobb jövedelmi helyzetben lévők tudják kihasználni, míg az alacsonyabb jövedelműek – akik sok esetben a piaci alapú hitelfelvételből is kiszorulnak – nem tudják nagy arányban javítani lakhatási helyzetüket.
Az adatok szerint az Otthon Start-hitelek 59 százaléka a legmagasabb jövedelmi tizedbe (decilisbe) tartozókhoz került, és összesen 76 százaléka landolt a legjobb jövedelmi ötödnél (kvintilisnél). Ezek az arányok nemcsak a csok plusz, hanem még a tisztán piaci lakáshitelek esetében tapasztalt megoszlásnál is jóval magasabbak, vagyis sokkal erősebben koncentrálódnak a felső rétegek irányába.
Az Economx kérdésére, miszerint nem tartja-e problémásnak a jegybank ezt az aszimmetrikus eloszlást, Banai Ádám elmondta: általános jelenség, hogy a támogatások a felső jövedelmi kategóriákhoz kerülnek, de más területeket is figyelembe véve érdemes állami oldalról elgondolkodni a különböző életkori, jövedelmi és egyéb szociodemográfiai szempontoknak megfelelően
az összes lakhatási formát figyelembe vevő lakhatási programon, ahol nem csak a saját lakás vásárlását kínálják opciónak.
A lakáshitel-piac részletes kockázati profilja
2025. szeptember és 2026. február között a bankok 27 371 darab Otthon Start szerződést kötöttek, míg piaci lakáshitelből 13 771 darab, csok pluszból pedig 6230 darab realizálódott.
Az Otthon Start hitelek átlagos összege kiugróan magas, 34,9 millió forint lett, míg a mediánértéke elérte a 36,0 millió forintot. Ezzel szemben a piaci hitelek átlaga csupán 19,9 millió forint, a csok plusz hiteleké pedig 20,9 millió forint volt azonos időszakban.
A hosszú futamidők abszolút dominánssá váltak: a fix 3 százalékos hitelek kétharmadát a maximális, 25 éves futamidővel kötötték. A legalább 20 éves futamidővel megkötött szerződések aránya így rendkívül magas, 86,4 százalék volt (a csok plusznál ez 94,4 százalék), miközben az egy évvel korábban folyósított piaci lakáshiteleknek mindössze a fele, 45,1 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) átlaga az Otthon Start esetében 32,3 százalék lett, és a 40 százalék feletti jtm-mutatóval rendelkező szerződések aránya 25,6 százalékot tett ki, ami lényegében megegyezik a piaci hitelek értékeivel.
Különösen aggasztó, hogy az Otthon Start-szerződések 17,3 százalékánál egyszerre tapasztalható törlesztőrészlet és fedezettség alapján is magas eladósodottság (vagyis 40 százalék feletti jtm és 70 százalék feletti hfm-érték). Ez némileg magasabb a csok plusz hitelek 14,2 százalékos arányánál, és érdemben felülmúlja a piaci hitelek 10,4 százalékos értékét.
Projektfinanszírozási kockázatok
A bankok jelentős összegeket fektettek a kínálati oldal finanszírozásába is: 2025-ben 309 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek lakásprojektekre. Ez a volumen kiemelkedő, hiszen több mint 2,5-szerese a megelőző négy év éves átlagának.
A jegybank ugyanakkor komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a projektek megvalósulásával kapcsolatban. Az energiahordozók árainak drasztikus emelkedése ugyanis számos építőipari alapanyag árát érdemben megdrágította, ami komoly megvalósítási kockázatot jelent a kiemelt fejlesztéseknél, és profitabilitási problémákhoz vezethet a kivitelezőknél.
Ketyegő bombák: babaváró és kamatstop
A jövőbeli pénzügyi stabilitást több olyan lakossági tétel is veszélyezteti, amelyeknél a közeljövőben fordulópont várható:
- A 2026 közepén teljesítési határidővel rendelkező babaváró hitelszerződések egyötödénél – összesen 24,7 ezer szerződés esetében, ami 182 milliárd forintos állományt jelent – a gyermekvállalási feltétel 2025 második félévéig nem teljesült. Ezen adósoknak a határidő lejárta komoly pénzügyi terhet és kamatfizetési sokkot hozhat.
- A lakossági kamatstop jelenleg végdátum nélkül van érvényben. Kérdéses, hogy az új kormány mit tervez ezzel az adminisztratív intézkedéssel. Az MNB számításai szerint a kamatstop végdátumának esetleges eltörlése (vagyis az intézkedés kivezetése) azonnali 125 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.
A lejáró hitelek csapdája és a vállalati betétpuffer
Komoly középtávú kockázatot jelent a korábbi években nyújtott olcsó források kifutása. 2025 végén a 3 éven belül lejáró, tipikusan fix kamatozású támogatott vállalati forinthitel-állomány medián kamatlába mindössze 3,5 százalék volt. Ezzel szemben a hasonló típusú új piaci forinthitel-szerződések tipikusan érdemben magasabb kamatszint mellett kerülnek kibocsátásra.
A jegybanki becslések szerint a támogatott forinthitelek 8–25 százaléka esetében érdemi nehézséget jelenthet a piaci alapú refinanszírozás középtávon, ami megemelheti a vállalkozások kamatfizetési terheit.
A sokkhatást ugyanakkor jelentősen tompítja, hogy a hazai vállalatok tetemes betétállománnyal rendelkeznek. A likviditási helyzet azonban a hitelekhez hasonlóan aszimmetrikus: a hitellel egyáltalán nem rendelkező vállalkozások birtokolják a hitelintézetek vállalati betétállományának nagyobb részét, 56 százalékát.
Összességében a vállalatok jelentős betétállománya, valamint a bankrendszer kiemelkedő hitelezési kapacitása szilárd alapot ad arra, hogy a reálgazdasági szereplők finanszírozási igénye egy fellendülő gazdasági környezetben is teljes mértékben biztosított legyen.
Mi a helyzet a vállalati hitelezéssel?
A vállalati hitelállomány éves növekedési üteme az év végén és 2026 elején élénkülést mutatott: 2025 utolsó negyedévében 7,3 százalékos, míg 2026 első negyedévében 9,7 százalékos bővülést mértek. Az MNB szakértői szerint ugyanakkor a tartós fordulathoz a jövőben a reálgazdaság érdemi és strukturális élénkülésére is szükség van.
A hitelezés fenntartásában az állami szerepvállalás továbbra is meghatározó. A Széchenyi Kártya Program termékeinek kamatcsökkentése ugyan közvetlen keresletnövekedést eredményezett a kkv-szektorban, a program reálgazdasági hatékonysága azonban több szempontból is korlátozott:
- Közvetlen reálgazdasági hatás: a folyósított hitelek viszonylag magas hányada, 56 százaléka folyószámlahitel, ami nem beruházási, hanem likviditási célokat szolgál.
- Pénzügyi bevonódás: a programba újonnan bevont vállalkozások köre rendkívül szűk. A jegybank becslése szerint az új hitelfelvevők között azon vállalkozások aránya, amelyek a hitelfelvétel időpontjában is rendelkeztek már ilyen hitellel, folyamatos emelkedés mellett 2025 végére elérte a mintegy 70 százalékot. A program így lényegében ugyanazt a kört finanszírozza újra.