Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Lényegében egyetlen vitatott pontra (Napi Gazdaság, 2012. november 5.) sem ad választ a pénzügyi jogok biztosáról szóló törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet tervezete, amely híreink szerint ma kerül a kabinet elé. Bár eredetileg ez a rendelet volna hivatott arra, hogy az ombudsman és hivatala működésének részletes szabályait rendezze, erre vonatkozó pontot nemigen találni a tervezetben, amely az előterjesztés szükségességének okaként megjelöli: a \"Miniszterelnök úr az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében bejelentette, hogy szükségesnek tartja pénzügyi ombudsmani intézmény létrehozását\". Az új intézményre szerinte azért van szükség, mert bár a kormányzat sokat tett a pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítése érdekében, \"de még mindig vannak visszaélések, sok a panasz a pénzügyi szolgáltatókra\".
A rendelettervezet nem enyhíti a törvényből eredő, a biztos függetlenségét megkérdőjelező aggályokat, hiszen nem tompít azon, hogy a területileg illetékes miniszter nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat s ő működteti a biztos hivatalát is.
Ugyancsak bizonytalan a biztos jogállása, hatásköre és eljárásrendje. Így előállhat az a furcsa helyzet, hogy a biztosnak el kell utasítania a panaszos megkeresését, ha a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt eljárás indult, ám a PBT esetleges elutasítása után már vizsgálódhat − noha hatáskör nem függhet attól, hogy milyen döntés születik egy megindult eljárásban.
Az ombudsmanról szóló jogszabály sokkal szélesebb értelmű \"fogyasztó\" fogalmat használ, mint más pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabályok. A rendelettervezet szerint a biztos eljárási lépését számos szubjektív döntés alapozhatja meg − az sincs meghatározva, hogy milyen eljárási szabályokat köteles követni, így az sem tudható, hogy döntései ellen van-e jogorvoslat.
