Nagy Nándor László

Bumeráng lesz a bunkósbot

Sok probléma van az ingyenes készpénzfelvétel szabályozásával, amelyet az ígéretek szerint napokon belül terjeszt az országgyűlés elé Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. Már az is meglepő, hogy egy kormányzati − NGM-es − előterjesztést épp a kormánypárt söpör le. Az is megütközést kelthet, hogy mindezt azzal teszi a \"kétharmad\", hogy az a \"banklobbi\" műve. Ez szerintük a napnál is világosabban látszik abból, hogy a javaslat \"csak\" 30 milliárd forint veszteséget okoz a pénzintézeti szektornak. Ebből az érvelésből pont a fő cél, a közjó nem hallható ki sehogy − csak a szimpla indulat, a \"bunkósbot-politizálás\".

Az egyenlőség elvén 206 forint lenne a váltási árfolyam

Kormányzati oldalról teljességgel érthető, ám a devizahitelesek felé vélhetően rosszul kommunikálható eredményt hozhat a devizahitelesek mentésében az, ha a végső javaslat figyelemmel akar lenni arra, a kormány több tagja − így Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a banki ügyekben általában kezdeményező frakcióvezető, Rogán Antal − által elvárt azon feltételre, mely szerint a devizahitelek forintra váltását követően egyetlen devizaadós sem járhat jobban, mint ha forintban adósodott volna el. A Napi Gazdaság az MNB-s és felügyeleti adatokon alapuló súlyozott számításai szerint a teljes devizahitel-állomány forintosítását ugyanis 206-207 forintos árfolyam mellett kellene végrehajtani, ami a jelenlegi árfolyamszintekhez képest csak mintegy 15 százalékos megtakarítást eredményezne a devizaadósoknak. (Ennél jelentősebb, mintegy 25 százalékos megtakarítással jár, ha az érintett ügyfél bejelentkezik az árfolyamgát alá − vagyis úgy fest, továbbra is ez a megoldás a legkézenfekvőbb, s − miként azt lapunk korábban többször javasolta − ebbe az irányba lenne érdemes elindulni.) A forintosítás ellen szól, hogy az árfolyam oldalon elért 15 százalékos \"megtakarítással\" szemben a kamatoldalon közel 50 százalékos különbözetet lehet találni − az augusztusi adatok szerint 6,3 százalékos svájcifrank-kamattal szemben 9,3 százalékos forintkamat áll − azaz hirtelen forintosítás esetén igazoltan növekedne az ügyfelek havi törlesztése.

Hiánycélsemleges marad az adókedvezmény

A biztosítók valós ügyféligényt elégítenek ki − a hazai társaságok közel 12 millió szerződést kezelnek. A bevállalt kockázatok révén a szektor stabilizáló és regeneráló funkciót lát el − érdemi segítséget nyújt a polgároknak az öngondoskodás terén, komoly terheket véve le az állam válláról − mondta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke, a Magyar Posta Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója a szövetség konferenciáján. Reálértéken a biztosítási szektor ma ott tart, mint tíz éve, ugyanakkor a válság óta még a GDP alakulásához képest is alulteljesít. A Mabisz elnöke egyetértett a konferenciát megnyitó Varga Mihály gazdasági miniszterrel abban, hogy a pénzügyi szolgáltatók, így a biztosítók is érdekeltek a gazdasági növekedésben, hiszen bevételeik növekedése függ a gazdaság jó teljesítményétől. Ugyanakkor a szakember szerint a szektor növekedési pályára állásában komoly probléma, hogy versenyhátrányban van a hosszú távú megtakarítások terén. A Mabisz elnöke reagált arra a Varga-felütésre, hogy bár még van egy hét az adótörvények módosítóinak benyújtásáig, ám a szaktárca csak olyanokat támogat, amelyek a jövőre induló növekedést nem vetik vissza és nem veszélyeztetik a hiánycélt. Pandurics Anett szerint a hosszú távú életbiztosítások adókedvezményének költségvetési kihatása 2014-ben 0 lenne, érdemi hatás csak 2015-től jelentkezne, addigra ugyanakkor a szektor növekvő állampapír-vásárlásokkal − ráadásul nem rövid futamidejűekkel − tudná segíteni a költségvetést. A biztosítók könyveiben ma is több mint 1000 milliárd forint értékű állampapír van − emlékeztetett Pandurics Anett.

Varga kompromisszumot akar a bankokkal

Olyan pontokat kell találnunk, amely a hitelintézeti rendszernek megadja azt az ösztönzést, amely révén újra hitelezéssel tudják a pénzintézetek segíteni a gazdasági növekedést - jelentette ki Varga Mihály a Mabisz konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter lényegében kizárta, hogy rövid idő alatt visszatérne az életbiztosításokhoz kötött adókedvezmény.

Életre keltenék az alapszámlát

A bankoknál eddig is megtalálható, alig keresett − igaz, lényegében egyáltalán nem kínált − alapszámlába lehelne életet a Portfolio.hu szerint a kormány, annak érdekében, hogy teljesíteni tudja legújabb ígéretét: a polgároknak alanyi jogon kínált, az átlagbér erejéig terjedő havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt. Az NGM nyitott kapukat dönget, ha − miként a Portfolio.hu írja − azt akarja elérni, hogy az alapszámlát jövedelmi helyzetétől függetlenül bárki igénybe vehesse − ez eddig is nyitott lehetőség volt, más kérdés, hogy a szofisztikáltabb ügyfél számára az ingyenes készpénzfelvétel mellett a többi banki szolgáltatás (átutalás, csoportos beszedés, bankkártya, internetbank) sok esetben jóval nagyobb prioritást élvez, mint a számlavezetési díj vagy épp az ingyenes készpénzfelvétel. A Portfolio.hu szerint az alapszámla saját atm használatakor engedné 150 ezer forintig az ingyenességet (Rogán Antal javaslatával ellentétben e tranzakciók nem lennének illetékmentesek), s havi 100 ezer forintig ingyenes átutalási lehetőséget biztosítana. A bankkártyák éves díját 5 ezer, a havi számlavezetési díjat 1000 forintban maximálnák. (Külön érdekesség, hogy a saját atm-es ingyenes készpénzfelvét előírásával a kormány a banki versenybe is belenyúl, hiszen a kisebb hálózattal bíró hitelintézeteknél aligha állnak majd ezért sorok.)

Rendeznék a sorokat az alkuszok

Márkaépítés, jó hírnév, hitelesség − ezek voltak a Független Biztosítási Alkuszok  Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) idei konferenciájának fő hívószavai. Mint azt Papp Lajos, az alkuszszervezet elnöke elmondta, a szakma egyelőre a bizalomvesztés hatásaival küzd. Égető gond, hogy már érzékelhető mértéket ölt a \"misselling\", a szerződések idő előtti lezáratása és újraköttetése furfangos közvetítői kezdeményezésre − Papp szerint ráadásul ez az átforgatás sokáig elhitette a szakmával, hogy nincs baj az új szerzésekkel. Rendkívül komoly az eltérés a tájékoztatási kötelezettség kapcsán a piaci szereplők között.

Ellentmondásos a jegybanki fogyasztóvédelem

Szemmel láthatóan személyre szabott pozíció volt a pénzügyi jogok biztosának hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis azt követően, hogy Doubravszky György korábbi biztos az MNB-hez távozott (ahol a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ − PFK − vezetésével bízták meg), már nem tartotta fontosnak, hogy külön szószólója legyen a pénzügyi jogoknak. A hivatalos érvelés szerint az intézményre az MNB és a PSZÁF összevonása után már nincs szükség, sokak szerint azonban a biztosnak eddig sem e két szervezet között kellett volna közvetítenie. A tavaly december óta felállni képtelen ombudsmani hivatal megszüntetésével az NGM évi 177 millió forintot spórol meg.

A Széll Kálmán tervvel megy szembe a bankkártya-szabályozás

A korábbi kormányzati elképzelésekkel ellentétes és kommunikációs szempontból is furcsa, hogy a Fidesz − Rogán Antal frakcióvezető szerint − a bankok feladatává tenné annak propagálását, hogy jövő januártól tranzakciósilleték-mentesen lehet majd vásárolni bankkártyával. A kormánypárt azért mond le a Napi Gazdaság által régóta kezdeményezett illetékmentes kártyás vásárlás népszerűsítéséről, hogy újabb frontot nyisson a bankok ellen azzal, hogy törvényben írná elő az átlagjövedelem erejéig terjedő ingyenes készpénzfelvételt. (Korábban Rogán arról beszélt, hogy ezen összegig havi legfeljebb két alkalommal nemcsak költség-, hanem illetékmentesen lehetne készpénzt felvenni.)

Kell a hitel a stabil gazdasági növekedéshez

Csak átmeneti jelleggel veheti át a Magyar Nemzeti Bank a bankoktól a vállalatfinanszírozást, ám a folyamatot be kellett indítani, mert a statisztikák azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés ott tartósabb, ahol hiteldinamika-bővüléssel párosul − hangzott el a Napi Gazdaság és a Napi.hu Kkv-hitelezés című konferenciáján.