Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár több ponton módosult, lényegében a tavaszi-nyári növekedési hitelprogramot (nhp) folytatja az Magyar Nemzeti Bank, hiszen a konstrukció alapkondícióinak java nem változik − mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója (képünkön). A program indokoltságát a szakember azokkal a nemzetközi kutatásokkal támasztotta alá, amelyek szerint a feltörekvő országokban a gazdaságok válságokat követő növekedése ott stabilabb, ahol a gazdasági növekedés a banki hitelállomány, illetve az egyéb finanszírozási források (kötvénykibocsátás, értékpapírosítás) növekedésével párosul. Miután az utóbbiak a nem elég fejlett hazai tőkepiac okán hazánkban elérhetetlenek, ezért a banki hitelezés fellendítésén keresztül érhető el a gazdaság biztos növekedését elősegítő állapot. Vonnák Balázs szerint bár a jegybank kamatcsökkentési programját nagyon jól lekövették a vállalati hitelkamatok, gondot jelent, hogy a kamatszintcsökkenéssel ellentétes hatást váltott ki, hogy a vállalkozások banki kockázata az elmúlt évek nyomán jelentősen megnőtt. Bár a pénzintézetek az utolsó hitelezési felmérés során már a feltételek enyhítéséről nyilatkoztak, ez problémát jelent és alaposan szűkíti a hitelezhető partnerek körét. A másik oldalon a hitelkereslet gyengesége van: a cégek zöme nem mer beruházni, banki forrást legtöbbjük csak a mindennapos működés finanszírozásához igényel. Az MNB igazgatója szerint nem magyar sajátosságról van szó − a régióban végzett felmérések a magyar helyzethez hasonló párhuzamos hitelkínálati és -keresleti szűkülésről tanúskodnak.
Az nhp I. a hitelkeresletre rendkívül olcsó finanszírozási szintje okán tudott hatni, s miután a konstrukció ezen eleme nem változik − a cégek továbbra is maximum 2,5 százalékos kamatszinten juthatnak hozzá az olcsó forráshoz −, Vonnák szerint van remény arra, hogy az alacsonyabb törlesztőrészletek a cégek számára javuló cash-flow-t biztosítanak, a vállalatok javuló adatai pedig a hitelkínálatra is jótékonyan hathatnak. Már az nhp I. keretében is látszott, hogy a bankok harcba szálltak a versenytárs hitelintézet jó ügyfeleiért, ez a verseny vélhetően most, hogy sokkal hosszabb idő áll rendelkezésre, még inkább megjelenik majd.
Most még nehéz meghatározni, hogy az nhp programok végül is milyen növekedési hatással járnak. A tervezés szintjén úgy számoltak, hogy az nhp I 0,2−0,5 százalékos GDP-növekedést hozhat, míg az nhp II. esetében októbertől megnyíló első 500 milliárd forintos keret 0,2−0,4 százalékos növekedést hozhat. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor komoly kérdés, hogy valóban hoz-e új beruházásokat az nhp II., azaz tényleg új tervek kerülnek-e elő, avagy olyan megoldások, amelyeket a cégek amúgy is finanszíroztak volna a bankokkal, most csak olcsóbb finanszírozáshoz jutnak.
A fentiek miatt fontos kijelenteni, hogy az nhp csak átmeneti jelleggel szabad hogy helyettesítse a piaci hitelezést, hosszabb távon mindenkinek az az érdeke, hogy a vállalkozások piaci alapon, kigazdálkodható kamatszinten tudják magukat a bankok révén finanszíroztatni − hangsúlyozta az MNB igazgatója.
Napi Gazdaság, Koncz György
