A korábbi kormányzati elképzelésekkel ellentétes és kommunikációs szempontból is furcsa, hogy a Fidesz − Rogán Antal frakcióvezető szerint − a bankok feladatává tenné annak propagálását, hogy jövő januártól tranzakciósilleték-mentesen lehet majd vásárolni bankkártyával. A kormánypárt azért mond le a Napi Gazdaság által régóta kezdeményezett illetékmentes kártyás vásárlás népszerűsítéséről, hogy újabb frontot nyisson a bankok ellen azzal, hogy törvényben írná elő az átlagjövedelem erejéig terjedő ingyenes készpénzfelvételt. (Korábban Rogán arról beszélt, hogy ezen összegig havi legfeljebb két alkalommal nemcsak költség-, hanem illetékmentesen lehetne készpénzt felvenni.)
A frakcióvezető szerint a bankok feladata, hogy ha akarják, kedvező ajánlatokkal csábítsák kártyás fizetésre az embereket. Korábban a kormányprogram alapját szolgáló Széll Kálmán terv része volt, hogy a társadalmat folyamatosan a készpénzmentesség irányába kell mozdítani. Az akkori − azóta sem változó − érvek szerint Magyarország az Európai Unió átlagánál messze magasabb arányban használ készpénzt, ami nemzetgazdasági szinten − az MNB tanulmányai szerint − évi 100 milliárd forintot meghaladó felesleges társadalmi költséget jelent. (Svédországban az elektronikus fizetések részaránya 97 százalék, ott a készpénz teljes kivonásáról folynak szakmai tárgyalások.)
A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel kapcsán ráadásul számtalan kérdés nyitott. Ahogy azt már korábban jeleztük, nem mindegy, hogy a havi első két pénzfelvételre vonatkozik-e majd az ingyenesség, hiszen a fizetését a hónap közepén megkapó ügyfelek számára ez egyértelműen hátrányt jelentene. Kérdés az is, hogy ha az ügyfél tranzakció közben meghaladja a megadott limitet, akkor hogyan számolják el a költségmentességet. A nullás számlacsomagokban a bankok korábban tipikusan saját atm-hálózatukban biztosították az ingyenességet − ha a mostani szabályozás szerint bármilyen atm használata esetén biztosítani kell majd az ingyenességet, akkor az elvben a külföldi kártyahasználatra is vonatkozhat. Nem tisztázott, hogy az ingyenesség számlánként vagy kártyánként értendő, egy számlához ugyanis két vagy több társkártya is tartozhat, illetve azt is tisztázni kell, hogy személyenként vagy számlánként jár-e majd a költségmentesség, hiszen egy magánszemély több bankba is utaltathatja jövedelmét, ebben az esetben pedig az átlagbér többszörösét is felvehetné ingyen. Kérdés továbbá, hogy a nem forintban kapott jövedelmek esetében konverziós költségeket felszámíthat-e a bank. (A jegybanki előírások miatt az atm-ek üzemeltetése és feltöltése zömmel külső, készpénzlogisztikával foglalkozó cégek feladata − így egy vásárolt szolgáltatást kellene a pénzintézeteknek ingyenesen biztosítaniuk az új szabályozás alapján.)
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
