Nagy Nándor László

A privátbankár jól megfér majd a bizalmi vagyonkezelővel

Miközben az angolszász országokban már komoly hagyománya van, s már a kontinensen is komoly teret nyert, Magyarországon csak jövő márciustól honosítja meg az új Ptk. a bizalmi vagyonkezelést. Menyhei Ákos ügyvéd, a bizalmi vagyonkezelők szakmai szervezete, a STEP Hungary elnöke és Karagich István privátbanki szakértő, a STEP Hungary alapító tagja úgy véli, hazánk bizalmi vagyonkezelői az ország megfelelő adókörnyezetének köszönhetően akár külföldi ügyfelek érdeklődését is felkelthetik.

Éppen csak nyereséges az Uniqa

Hiába bővült minden szegmensben a piacnál nagyobb mértékben az Uniqa Biztosító Zrt. − a piac 5,5 százalékos díjbevétel-növekedésével 17,7 százalék áll szemben −, a megemelkedett adóterhek miatt ez csak arra elegendő, hogy a tavalyi veszteségek után a társaság év végi eredménye pozitív legyen − hangsúlyozta Othmar Michl vezérigazgató tegnapi tájékoztatóján. Kurtisz Krisztián, a nem életbiztosítási területért felelős igazgatósági tag szerint ahhoz, hogy a biztosítók ki tudják gazdálkodni az adóemelkedés hatásait, 8-10 százalékos díjbevétel-növekedésre lett volna szükség − ehhez képest az üzletág piaci szinten 2 százalék körüli mértékben zsugorodott (az Uniqa 0,17 százalékos pluszban zárt félévkor). A biztosítók nem tudták áthárítani az adóemelkedést a fogyasztókra, saját tőkéjük terhére fizetik az adót. Juhos András, a társaság igazgatósági tagja arra figyelmeztetett, hogy a rendszeres díjas életbiztosításoknál a piacon 3,64 százalékkal morzsolódó díj mellett az állomány is kopik − az Uniqánál legalább az ügyfélszám szinten tartását el tudták érni befektetési alapjaik teljesítményének köszönhetően, a díjbevétel pedig 2,59 százalékkal emelkedett.

Egyre népszerűbb alternatíva az életbiztosítás

A bankbetétek után fizetendő eho felértékelte a rendszeres díjas életbiztosításokat, az alapkamat-csökkentések pedig a klasszikus konstrukciókat hozták komoly versenyelőnybe.

Szegmensverseny a kgfb-piacon

Két − ma még meg nem nevezhető − biztosítóé kivételével bizonyosan növekedni fognak az átlagdíjak az idei kgfb-kampányban − vélekedett a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján Erdős Mihály. A Generali Providencia Biztosító vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy annak ellenére, hogy évről évre folyamatos a fogadkozás, hogy a kampány során már nem süllyedhetnek tovább az átlagdíjak, ez a hónap szinte minden realitást átír, hiszen a biztosítók egy részénél mindenképp az ügyfélszerzés, az állománybővítés lesz a cél. Ezt pedig még most is sokan úgy gondolják, hogy az alacsony díjakkal lehet elérni.

Devizahitelek: az ECB sem akar azonnali forintosítást

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy ne lépjen egyoldalúan a devizahitelek forintosítása kapcsán − írta tegnapi számában az osztrák Der Standard. A lap Ewald Novotnyt, az ECB kormányzóját idézi, aki szerint az elnök az európai makroprudenciális felügyelet, a potenciális gazdasági problémákat monitorozó Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) vezetőjeként igyekszik nyomást gyakorolni Budapestre. Draghi amiatt aggódik, hogy a devizahitel-forintosítási program felgyorsíthatja a hitelezés visszaesését, ami negatív hatást gyakorolhat a stabilitásra és a növekedésre.

Az eho-kedvezményre hajtó tbsz-számlák negyede lemorzsolódhat

Alaposan kihasználták a polgárok, hogy a tartós befektetési számlákat július 31-ig még úgy lehetett megnyitni, hogy az itt elhelyezett megtakarításokhoz a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás nélkül lehet hozzáférni. Júliusban az OTP Bank Nyrt.-nél közel 11 ezer új tbsz-számlát nyitottak, amelyeken több tíz milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el. Ez a számláknál 22, az állománynál 24 százalékos növekedést jelentett. Az UniCredit Bank Zrt.-nél júliusban több tbsz-számlát nyitottak, mint amennyit az előző évben összesen. Az új tbsz-számlák többsége értékpapírszámla volt, ezekből közel kétszer annyit nyitottak, mint betétesekből, és négyszer nagyobb megtakarítást helyeztek el rajtuk, mint a betétes tbsz-eken. Összességében közel 20 százalékkal növekedett a tbsz-számlákon elhelyezett megtakarítási állomány ebben az időszakban − tájékoztatott a társaság. Ennél is magasabb, 29 százalékos állománybővülést jeleztek a K&H Bank Zrt.-nél július és szeptember vége között, s itt a befizetések több mint 90 százalékát a befektetési rész viszi. Az MKB Bank Zrt.-hez júliusban 17,1 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett, ami az addig teljes állomány 17 százalékát tette ki. A Budapest Bank Zrt.-nél mintegy háromezer új számla nyílt, amivel a banknál kezelt tbsz-állomány meghaladta a nyolcezret. A Raiffeisen Bank Zrt.-nél pedig június és július folyamán közel nyolcszor annyi értékpapíros szerződést kötöttek, mint 2013 korábbi hónapjaiban és jelentősen nőtt a tbsz-ben kezelt vagyon is.

Varga: az NGM javaslata az ügyfeleket is jobban védi

Célszerű lenne, ha a havi két alkalommal ingyenes készpénzfelvételt az Európai Unió ajánlásában is megfogalmazott alapszámla kötelező bevezetésével érnénk el, mivel a megoldás egyszerűbben vezethető be − érvelt a szaktárca javaslata mellett Varga Mihály a Népszabadságnak. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez a megoldás ráadásul védi az ügyfeleket, mivel ha pusztán a pénzfelvételt teszik ingyenessé, a többletköltséget a bank a számlavezetési díjon keresztül \"pillanatok alatt\" átterheli az ügyfélre. Varga szerint azt is mérlegelni kell, hogy olyan megoldásokat kell találni, amelyekkel a bank működőképes marad, a betéti kamatok szintje ösztönzi a megtakarításokat, a hitelezést nem drágítják felesleges költségekkel, ugyanakkor ingyenessé tehető a készpénzfelvétel is. Varga szerint miniszterként a pénzintézeti rendszer működőképességéért is felelős, szeretné, ha még nagyobb számban jönnének létre munkahelyek. Ehhez szükség van megtakarításokra, vállalati hitelekre, beruházásokra. A miniszter ugyanakkor kritikát is megfogalmazott a bankokkal szemben, mondván, eddig még nem tettek sokat a devizahiteles probléma megoldása tekintetében: bár banki ügyfélsegítő programok működnek most is, de nem látja, hogy a pénzintézetek tömegesen kezdeményeznék a hitelszerződések módosítását annak érdekében, hogy az ügyfél törleszteni tudjon. Ha a devizahitel-szerződések tömeges megkötése ment a kormány nélkül is, a probléma kezelése már nem megy? − kérdezi a miniszter, aki szerint a kormány rugalmas volt, nem mondta meg például, hogy milyen időhatáron belül kell a devizahiteles terméket kivezetni.

A kényszer-értékesítés is növeli az állományt

Az idei harmadik negyedévben a pénzintézetek 74 százalékban használták ki kényszer-értékesítési kvótájukat, azaz a kijelölhető 5290 ingatlan közül 3898-at jelöltek ki ilyen céllal − derül ki a PSZÁF adataiból. A statisztika szerint a legmagasabb arányban (81 százalék) Hajdú-Bihar megyében használták ki a kvótát a hitelintézetek, majd a listán a főváros (79 százalék), Szabolcs-Szatmár (78 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (77 százalék) következik.

Ezrével ömlenek a NET-hez az ingatlanok

Az értékesítési szabályok változása nyomán drasztikusan megugrott a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. számára a hitelintézetek által vételre ajánlott lakások száma − mondta a Napi Gazdaságnak Ternyák Edit szóvivő. A társaság az októberben beérkező felajánlásokkal nagyjából 11,5 ezernél tart, s a szóvivő szerint év végéig a lehetséges 15 ezer átvehető lakásból 14 ezer felajánlást bizonyosan teljesítenek. A cég a jogszabályok értelmében 2014 végéig összesen 25 ezer ingatlant vásárolhat, ám a mostani nekibuzdulást látva immár több oldalról is úgy vélik, érdemes lenne a kvótát tovább növelni, illetve a felajánlási időszakot meghosszabbítani.