Mayer György

Kormány előtt az új javaslat

Egymásra licitálnak az MSZP-s képviselők a távfűtés áfájának mérséklésében. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes hétfőn jelentette be, hogy szerinte a távfűtés húszszázalékos áfáját tíz százalékra kellene csökkenteni, tegnap pedig Szanyi Tibor képviselő rukkolt elő azzal, hogy az áfát öt százalékra kellene mérsékelni. Ez a javaslat - amely most tárgyalási indítványként kerül a kormány elé - az EU-szabályozással és a tagországok döntő többségének gyakorlatával is összhangban van. Szanyi szerint Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi biztosa is egyértelműen állást foglalt a kérdésben, miszerint a távfűtés kedvezményes áfabesorolása igenis lehetséges. Mondta ezt aközben, hogy az elmúlt években a távfűtés egyébként is jelentős drágulása mellett pluszterhet rótt a fogyasztókra az uniós országok többségével szemben álló 10-15 százalékkal magasabb itthoni áfaszint. A távfűtés áfája 2003-ban még tizenkét százalék volt, ez 2004-től tizenöt, majd 2006 augusztusától húsz százalékra emelkedett.

Nincs döntés az MVM szétszedéséről

Nincs még döntés a Magyar Villamos Művek (MVM) cégcsoport szervezeti átalakításáról, csak a vizsgálat indult el, ám az olyan átalakítást a kormányzat sem támogatja, amely az állami vagyon leértékelődésével járna - válaszolta Keller László pénzügyi államtitkár kedden Molnár Béla (KDNP) napirend előtti hétfői interpellálására. Molnár ugyanis arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjanak fel a cégcsoport szétdarabolásával, mint mondta, az MVM betartotta a szabályokat, sőt a kormány informális utasításait is, amelyekkel a lakossági és a közintézményi fogyasztók érdekében beavatkozott a nagykereskedői tevékenységbe, átmenetileg tompítva a teljes piacnyitás kedvezőtlen hatásait. A deklarált piaci kudarc tényét figyelembe véve az energetikai szakemberek szükségesnek tartják a jelenség gondos elemzését, és amennyiben az indokolt, a szabályok megváltoztatását, hiszen a várható jelenségeket már előre jelezték. Az MVM szétszedése nem jelent választ az előállt gondokra, csak hátrányt jelent a nemzeti alaphálózat MVM-ről történő leválasztása, ami a felelősen gondolkodó állami tulajdonosnak nem lehet érdeke. A képviselő felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök március 11-én utasította a pénzügyminisztert az MVM-mel kapcsolatos személyi, szabályozási és szerkezeti változtatásokra, a hazai árampiac monopolisztikus jellegét előidéző tényezők felszámolása érdekében. Az államtitkár válaszában jelezte, hogy a kormányzat tudatában van annak, hogy az MVM a hazai villamosenergia-rendszer domináns, integráltan működő résztvevője, több mint 420 milliárd forint saját tőkével rendelkező nemzeti társaságcsoport. A liberalizációt illetően azonban tudni kell, hogy az árak féken tartása piaci eszközökkel nehezen biztosítható. Megtörtént a termelő és szolgáltató vállalatok privatizációja, miközben a nagykereskedelemben megmaradt az egyszereplős állami tulajdon. Keller jelezte, hogy az átalakításról folytatódnak a szakmai tárgyalások.

Áramhiány hajtja fel az árakat

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése szerint semmi sem támasztja alá, hogy a magyarországi áramárakat a Balkánon tapasztalható magas árak hajtanák fel.

Áramhiány hajtja fel az árakat

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése szerint semmi sem támasztja alá, hogy a magyarországi áramárakat a Balkánon tapasztalható magas árak hajtanák fel. Itthon a kapacitás-visszatartás az oka az elszabadult áraknak. A felmérés szerint a Magyarország déli határain levő határkeresztező hálózati kapacitás és az ezen zajló kereskedelem kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez teremt kapcsolatot a kedvező termelési költségekkel és árakkal jellemezhető közép-európai (lengyel - cseh - szlovák - magyar) és a délkelet-európai piacok között. A REKK szerint a közép-európai régiót jellemző áramárak realisztikus technológiai feltételezések és tökéletes verseny mellett sohasem haladják (haladhatják) meg a német árzóna (Németország - Ausztria - Svájc - esetenként Szlovénia) piaci árait. Mivel Magyarország versenyző körülmények között a közép-európai árzóna tagja, árai nem tér(hetné)nek el lényegesen felfelé a cseh és szlovák áraktól. Bár a Balkán irányába jelentős az export, az sosem "szakítja ki" Magyarországot a közép-európai árzónából. Ehhez a déli határkapacitásaink áteresztőképessége nem elég bőséges. A hazai és a balkáni régió árampiacainak kapcsolatát illetően egyfajta aszimmetrikus egymásra utaltságot jeleznek. A balkáni árakat jelentősen mérsékli a magyar (közép-európai) irányból érkező export, míg a magyar árakat alig emeli a balkáni importkereslet. Ezzel összefüggésben a REKK modellezése nem támasztja alá azt az utóbbi idők hazai vitáiban megjelenő hipotézisét, hogy a magyarországi árakat a Balkánon tapasztalható magas árak hajtanák fel. Ezek az eredmények azt a dilemmát vetik fel, hogy ha fenntartjuk a versenyző piaci feltételeket a közép-európai régióban, nem tudjuk megmagyarázni, hogyan lehetséges egyszerre magas ár a Balkánon és Magyarországon egyaránt. Véleményünk szerint a magas - balkáni szinthez igazodó - magyar árak legvalószínűbb oka a hazai termelői piacon jelentkező kapacitás-visszatartás - írják az elemzők.

Tovább drágult a fővárosi távfűtés

Tovább emelkedett a távfűtés költsége, miután a lakossági hődíjak május 1-jétől 4,7-6,1 százalékkal, a nem lakossági hődíjak pedig 4,5-6,1 százalék között növekedtek, míg az alapdíjak egyik esetben sem változtak. A most véget ért téli szezon már 42 százalékkal többe került a távfűtéses lakásban élőknek, mint a 2006-2007-es idényben. A téli költségnövekedéshez a központi intézkedések, így a gázáremelés és a támogatási rendszer átalakítása mellett az is hozzájárult, hogy a 2006-2007-es télhez viszonyított hidegebb időjárás miatt 21 százalékkal több hőenergiát használt el a Főtáv - tudta meg a Napi Balog Róberttől, a Főtáv szóvivőjétől. A megemelt hődíj első alkalommal a június végén kibocsátott, május havi hőfogyasztást tartalmazó számlákban jelenik meg.

Jó holdingnak tartja magát az MVM

Az MVM-csoport holding típusú működése, az integrált értéklánc és a közösen végezhető tevékenységek társaságcsoporton belüli kiszervezése közvetlen költségcsökkenéssel, a tulajdonosi érték növekedésével, a növekedési lehetőség garantálásával és a tulajdonos számára - elvonható vagy a fogyasztók részére tulajdonosi döntés alapján eljuttatható - eredménynöveléssel járt. A vállalatcsoport értéke a Citibank becslése szerint a 2003-as 1,2 milliárd euróról 2007-re 3 milliárd euróra nőtt - derül ki az anyacég honlapján megjelent elemzésből. Az igazgatóság április 9-i ülésén Vásárhelyi István elnök kezdeményezte, hogy készüljön egy összegzés a holdingként való működés közgazdasági előnyeiről. Az utóbbi években jelentősen javult a csoport regionális versenypozíciója és a hosszú távú ellátásbiztonság stabilitása is. Az analízis szerint a társaságcsoport megbontása a megindult kedvező folyamatok lassulását, leállását, értékvesztést, a regionális versenyképesség csökkenését vonná maga után. Az átlátható gazdálkodást a környezet is kedvezően minősítette: 2007-ben az MVM Zrt. az elszámoltathatósági rangsorban számos tőzsdei társaságot megelőzve második helyezést ért el. A csoportszintű működés számos területen jelentős megtakarítást eredményezett: a létszám 20 százalékkal csökkent, az éves bérköltség pedig mintegy 3,5 milliárd forinttal lesz kisebb 2009-ig. A funkcionális tevékenységek csoportszintű kiterjesztése 2006-ban megkezdődött, gazdasági hatását tekintve a legnagyobb jelentőségű a pénzügyi terület szinergiáinak (cash-pool rendszer, rövid lejáratú hitelkeretek összevonása, Mavir-hitelek optimalizálása) kihasználása volt. A rendszer működtetésével évi mintegy 1 milliárd forint megtakarítást értek el. Az együttes beszerzés, közös logisztika több mint 500 millió forint megtakarítást eredményezett.

A gáz az áramnál kevésbé drágul

A jelenlegi gázpiaci viszonyok nem indokolnak akkora áremelkedést a jövőre életbe lépő teljes piacnyitást követően, mint amekkoráról egyes szakértői előrejelzések szólnak. A gázpiacon ugyanis - szemben a villamosenergia-piacon tapasztaltakkal - van elegendő kínálat, így optimális esetben nem kell ebből eredő árfelhajtástól tartani - mondta a Napinak Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke, aki szerint ezzel együtt a gáztörvény tervezete több problémát is felvet. Számos szakértő 2008-ra még csaknem 30 százalékos gázáremelést valószínűsített, mivel a korábbi időszak központi árszabályozásából felgyülemlett 35 milliárd forintos "adósságot" le kell dolgozni a nagykereskedő E.On Földgáz felé, valamint követni kell az emelkedő nemzetközi piaci árakat. Szaniszló szerint a gáztörvényhez beadott mintegy 150 módosító indítvány alapvetően átszabhatja az előterjesztők elképzeléseit. Így például átalakul a profilos alapú kilépés szabályozása, ami a lakossági és a kisebb - 20 köbméter/óra alatti - ipari felhasználókat érinti, de a több telephellyel rendelkező fogyasztók mérlegköri szabályozása is gondokat vet fel. Magyarország még nem kötötte meg a következő időszakra vonatkozó hosszú távú gázbeszerzési szerződését a Gazprommal, pedig ezt már szinte minden uniós ország megtette, és sajnos a törvény erre vonatkozóan sem rendelkezik erről, holott 2015-ben lejár a jelenlegi szerződés - mondja az IEF elnöke, aki szerint az árakkal kapcsolatban arra kell vigyázni, hogy a jövő évi piacnyitást követően ne legyen a rendszerben keresztfinanszírozás, vagyis a kormány szociálpolitikai megfontolásból ne az ipari fogyasztókkal fizettesse meg a lakosság visszafogottabb árait.

E.On: "A gázárak növekedni fognak"

Ezen a héten tartják a parlamentben a földgázellátásról szóló törvény tervezetének részletes vitáját.

"A gázárak növekedni fognak"

Ezen a héten tartják a parlamentben a földgázellátásról szóló törvény tervezetének részletes vitáját. Az új törvény - amennyiben megszavazzák a képviselők - a villamosenergia-piachoz hasonló feltételeket léptet életbe, várhatóan jövő januártól megteremtve a gázpiac teljes liberalizálását. Arról, hogy ez miként érinti a magyarországi gázellátást, Klaus G. Hammerrel, a földgáz-nagykereskedő E.On Földgáz Trade igazgatóságának elnökével beszélgettünk.