A Napi Gazdaság cikke
Itthon a kapacitás-visszatartás az oka az elszabadult áraknak. A felmérés szerint a Magyarország déli határain levő határkeresztező hálózati kapacitás és az ezen zajló kereskedelem kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez teremt kapcsolatot a kedvező termelési költségekkel és árakkal jellemezhető közép-európai (lengyel - cseh - szlovák - magyar) és a délkelet-európai piacok között. A REKK szerint a közép-európai régiót jellemző áramárak realisztikus technológiai feltételezések és tökéletes verseny mellett sohasem haladják (haladhatják) meg a német árzóna (Németország - Ausztria - Svájc - esetenként Szlovénia) piaci árait. Mivel Magyarország versenyző körülmények között a közép-európai árzóna tagja, árai nem tér(hetné)nek el lényegesen felfelé a cseh és szlovák áraktól. Bár a Balkán irányába jelentős az export, az sosem "szakítja ki" Magyarországot a közép-európai árzónából. Ehhez a déli határkapacitásaink áteresztőképessége nem elég bőséges. A hazai és a balkáni régió árampiacainak kapcsolatát illetően egyfajta aszimmetrikus egymásra utaltságot jeleznek. A balkáni árakat jelentősen mérsékli a magyar (közép-európai) irányból érkező export, míg a magyar árakat alig emeli a balkáni importkereslet. Ezzel összefüggésben a REKK modellezése nem támasztja alá azt az utóbbi idők hazai vitáiban megjelenő hipotézisét, hogy a magyarországi árakat a Balkánon tapasztalható magas árak hajtanák fel.
Ezek az eredmények azt a dilemmát vetik fel, hogy ha fenntartjuk a versenyző piaci feltételeket a közép-európai régióban, nem tudjuk megmagyarázni, hogyan lehetséges egyszerre magas ár a Balkánon és Magyarországon egyaránt. Véleményünk szerint a magas - balkáni szinthez igazodó - magyar árak legvalószínűbb oka a hazai termelői piacon jelentkező kapacitás-visszatartás - írják az elemzők.
