Mayer György

Van is, nincs is döntés MVM-ügyben

Elkészült az előterjesztés az MVM szétválasztására, amelyet a kabinetülésen tárgyaltak, de végleges döntést csak azután hoznak a miniszterek, amikor már az Európa Tanács júniusi döntése is megszületik a gáz- és villamosenergia-társaságok tulajdonosi szétválasztása ügyében - jelezte Veres János pénzügyminiszter tegnap Katona Kálmán parlamenti interpellációjára válaszolva. Igaz, a miniszter válaszában némi ellentmondásba keveredett, mert bár jelezte, hogy a kérdésről az unió a végső döntést az Európa Parlament őszi ülésén hozza meg, de aztán azt mondta, hogy a magyar kormány még a nyáron, az Európa Tanács ülése után dönt, mégpedig az uniós döntés figyelembevételével. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyar kormány hónapokkal az Európa Parlament döntése előtt már képes olyan döntést hozni, amely megfelel az EU egy későbbi állásfoglalásának. A képviselő felszólalásában arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy az EU illetékes bizottságai nem tudtak megegyezni a gáz- és villamosenergia-piac tulajdonosi szétválasztása ügyében. A német és francia vezetésű, a nemzeti szolgáltatók érdekeit erőteljesen képviselő országok köre folyamatosan bővül, már kilenc ország blokkolja a megalapozatlan tulajdonosi szétválasztás koncepcióját. Régiónkból az osztrákok, a szlovákok és a csehek már látják, hogy a tényleges regionális piac létrejötte nélkül nincs értelme a rendszerirányítók erőszakos szétválasztásának. Időt kell hagyni a működő piac kialakulására. A bizottsági dokumentumok egyértelmű üzenete, hogy várni kell, nem szabad elhamarkodottan dönteni az MVM-Mavir szétválasztás ügyében.

Az E.On újra bővít Zsanán

A tavalyi 200 millió köbméteres bővítés után további kapacitásbővítésen dolgoznak az E.On Földgáz Zrt. zsanai tárolójánál. Több mint harmincmilliárd forint beruházással jövő augusztusra további 600 millió köbméterrel bővítik a Kiskunhalas melletti földgáztárolót, melynek kapacitása így meghaladja majd a kétmilliárd köbmétert - tudta meg a Napi. Zsana kiváló geológiai adottságokkal rendelkezik, viszonylag gyorsan és költséghatékonyan bővíthető. A beruházást teljes egészében az E.On finanszírozza. A közelmúltban befejeződtek a geológiai szimulációs eljárások, s bebizonyosodott, hogy a zsanai mészkőrétegek további bővítésre is alkalmasak. Klaus Hammer, az E.On Földgáz igazgatóságának elnöke szerint a tárolóbővítés gyorsabb és olcsóbb, mint a nagyszabású vezetékprojektek. Bár a tárolók legnagyobb ügyfele maga az E.On Földgáz Trade, tizenegy gázipari társaság és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is tárol földgázt a cég tárolóiban. A cég várakozásai szerint a liberalizáció és az új projektek nyomán a földgáztárolás iránti igény tovább nő. Míg Ausztriában és Romániában jelenleg 3 milliárd köbméter tárolókapacitás van, Magyarországon már most 3,7 milliárdot be tudnak tölteni, sőt a bővítések után az E.On azt tervezi, hogy 2010-től a magyar ügyfelek mellett román és szerb gázipari társaságokkal is együttműködik.

Még nem emelnének az áramszolgáltatók?

Az MVM nagykereskedelmi áremelése után most a szolgáltatókon volna a sor.

Még nem szeretnének áremelést az áramszolgáltatók?

A gázárváltozások és az egyetemes szolgáltatás árképzésénél figyelembe veendő gazdasági miniszteri rendelet alapján a Magyar Villamos Művek (MVM) megemelte az áram nagykereskedelmi árát, melyet az áramszolgáltatók tovább akarnak hárítani a fogyasztókra, ám ehhez a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélye szükséges. A törvény alapján az áramszolgáltatók háromhavonta kérhetik az ár felülvizsgálatát. Az MVM nagykereskedelmi áremelése azt jelenti, hogy az egyetemes szolgáltatásban részesülők részére legfeljebb 3-4 százalékkal kellene megemelni az árat a második negyedévben, ez az átlagos 8-10 ezer forintos villanyszámlát figyelembe véve havi 300-400 forint drágulást jelentene - tudtuk meg Boross Norberttől, az Elmű és Émász kommunikációs igazgatójától. A beadott ár-felülvizsgálati kérelmükre azonban még nem kaptak hivatalos választ. Ha elutasító lesz a MEH döntése, akár az európai versenyhatósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért. Kóbor György, az E.On Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója megerősítette, hogy ők is beadták kérelmüket, melyhez hiánypótlást kért a MEH. Bár a hivatal még nem döntött, a honlapján megjelentetett közlemény szerint a négyből három egyetemes szolgáltató kezdeményezte a lakossági és egyéb kisfogyasztókra vonatkozó szolgáltatói árak (szolgáltatónként eltérő mértékű) emelését. A hatályos jogszabály alapján vizsgálva a gázáremelés - az egyéb költségek változatlansága esetén - a megjelent híradásokkal ellentétben a végfelhasználói árakban egy százaléknál kisebb növekedést okozna a MEH szerint. Az tény viszont, hogy a nagykereskedővel kötött áramvásárlási szerződések nincsenek összhangban a villamosenergia-törvénnyel. Az eddigi konzultációkat követően - ugyan döntés még nem született - a szolgáltatók árváltoztatási kérelmüket visszavonták, illetve az eljárás felfüggeszté­sét kérték - állapítja meg a MEH. A földgázár júliusi emelkedését követően azonban várhatóan újból napirendre kerül az áram hatósági árának felülvizsgálata.

A gázáremelés miatt többe kerül a távfűtés is

A július elsejétől aktuális földgázáremelés némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik a távfűtés árában is. A budapesti távfűtött házak 90 százaléka a 35-65 százalékos arányú költségmegosztást választotta, ami azt jelenti, hogy a teljes költség 35 százalékát az alapdíj és 65 százalékát a hődíj teszi ki, vagyis egyszázalékos gázáremelés 0,65 százalékos díjnövekedést jelent a felhasználói árban. A Magyar Energia Hivatal előterjesztése szerint a lakossági földgázárak július elsejétől indokolt árnövekedése 12,5 százalék, míg az ipari felhasználók esetében 8 százalékos drágulást javasol (Napi, 2008. május 20.). Amennyiben az árszabályozói jogkörrel rendelkező közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter ezt az áremelést hagyja jóvá, akkor az ipari felhasználók 8 százalékos áremelkedése a távfűtés költségét 5 százalékkal növeli, amihez még hozzájöhet a villamos energia nagyfogyasztói árának emelkedése is. Balog Róberttől, a Főtáv szóvivőjétől megtudtuk: bár még nem lehet pontosan tudni a júliusi gázáremelés mértékét, az biztos, hogy emiatt augusztustól növekszik a távfűtés ára is, ami a szeptemberi számlákban jelenik meg először. A lakossági hődíjak legutóbb május 1-jétől emelkedtek 4,7-6,1 százalék közötti mértékben, a nem lakossági hődíjak 4,5-6,1 százalékkal növekedtek. Így a lakossági kiadások az átlagos méretű és fogyasztású (52 négyzetméteres, 43,1 gigajoule/év hőfelhasználású, fűtéssel és meleg vízzel ellátott) lakás esetén havonta mintegy 800 forinttal növekedtek. A tavalyi fűtési szezonban pedig 42 százalékos drágulás következett be.

Tovább csúszhat a gázpiac megnyitása

Lapunk értesülése szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) 12,5 százalékos lakossági, valamint 8 százalékos ipari gázáremelést javasol a nyárra.

Tovább csúszhat a gázpiac megnyitása

Veszélybe kerülhet a gázellátásról szóló törvény tervezetének még a parlament tavaszi ülésszakán történő elfogadása, emiatt viszont a már amúgy is csúszásban lévő teljes piacnyitás további fél évvel eltolódhat. A törvény megszavazását legutóbb a június 2-3-i ülésnapokra jelezték, miközben a Ház az eddigi tervek szerint június 10-én nyári szabadságra megy. Szakértők szerint nem meglepő, hogy tovább halogatják a földgázellátásról szóló törvény tervezetének elfogadását. Már az előzmények sem sok jóval kecsegtették a beterjesztő gazdasági tárcát, mert a villamosenergia-törvényhez hasonlóan ezt a tervezetet is alaposan átszabták a képviselők a beterjesztett mintegy 150 módosító javaslattal. Ezt tetézte még a kormánystruktúra átalakítása, hiszen a gazdasági tárcát kétfelé választották, s az újonnan alakult Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium viszi majd tovább a gáztörvény parlamenti vitáját. A törvény tervezetét még tavaly novemberben fogadta el a kormány, ez már akkor előrevetítette, hogy legalább fél évvel csúszik az eredetileg 2008. januárra tervezett piacnyitás. Később idén júliusi piacnyitásban reménykedett a gazdasági tárca, ám néhány hónappal később 2009. január elsejét jelölte meg. A mostani késlekedés viszont már ezt a dátumot is megkérdőjelezi, így akár további fél vagy egy évet csúszhat a teljes gázpiaci liberalizáció, ami nemcsak Magyarország uniós vállalásai szempontjából kényelmetlen, hanem a piaci szereplők felkészülését is megzavarhatja. Egy előnye lehet a késlekedésnek a kormány szempontjából: későbbi időpontra tolódik az a határidő, amikorra rendeznie kell a nagykereskedő E.On Földgáz Trade-del szemben fennálló, a korábbi árszabályozásokból felgyülemlett 30-35 milliárd forint tartozást. Így a szükségesnél kisebb gázáremelés jöhet júliustól.

Befejeződött a távfűtés Budapesten

A Főtáv Zrt. tájékoztatása szerint május 15-én Budapesten befejeződött a távfűtési szolgáltatás, ám - azokban az épületekben, ahol nincs műszaki akadálya - újraindítható a szolgáltatás egy eseti írásos megrendeléssel. A nyár folyamán a Főtáv szokás szerint elvégzi a hőtermelő létesítményekben, a távvezetékeken és a hőközpontokban a szükséges karbantartatási, beruházási munkákat. Ennek ellenére a melegvíz-szolgáltatás a lakások 80 százalékában egész nyáron folyamatos lesz - mondta el Balog Róbert szóvivő. A technikai fejlesztése révén nincs szükség többhetes szolgáltatási szünetre, a leghosszabb tervezett karbantartás időtartama is maximum 3 nap lesz, azon a hat lakótelepen, ahol másként nem oldható meg a nyári karbantartás. Másutt nem lesz leállás, kivéve azokat a területeket, ahol a tervezett vezetékfelújítás miatt - később meghatározandó időpontban - korlátozott számú fogyasztónál esetenként 6-14 órás szolgáltatáskiesések várhatók.

Sokba kerül a zöldáram, ami nem is mindig zöld

Rengeteg még a tennivalónk ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások valamivel több mint 3,6 százalékos jelenlegi részarányát sikerüljön 2020-ra az uniós direktíváknak megfelelő 20 százalékra növelni. A zöld mérlegkör eddigi három hónapos működésének tapasztalatai alapján látható, hogy egyre inkább kezdenek hozzászokni az erőművek a menetrendadáshoz és -tartáshoz, ám ezt még korántsem sikerül annyira betartani, mint például Ausztriában - mondta Vinkovits András, a rendszerirányító Mavir vezérigazgatója. A menetrendnek a rendszerirányítás tervezhetősége miatt van jelentősége, amennyiben az adott erőmű 30 százaléknál nagyobb mértékben eltér az előre leadott termelési értéktől, kilowattóránként 5 forint büntetést kell fizetnie. Igaz, nyugati szomszédunknál a megújuló energiaforrások részaránya is lényegesen magasabb, eléri a 78 százalékot. Némileg zavart okoz, hogy az úgynevezett zöld mérlegkörbe nemcsak a megújuló energiaforrások - szél, nap, víz, biomassza, biogáz stb. - tartoznak bele, hanem ide került a törvényi szabályozással - amely minden 50 megawatt alatti kapacitást ide sorolt - a kapcsolt energiatermelés is (gázmotorok, gázturbinák, gőzturbinák), ami így a megújulókhoz hasonlóan jelentős támogatásban részesül. A zöld mérlegkörbe tartozó erőművek átlagos átvételi ára 24-25 forint/kilowattóra, ez a kötelező átvételi ár miatt nagyjából 10 forinttal kerül többe a fogyasztóknak, mint a hagyományos erőművekben megtermelt villamos energia. Bertalan Zsolt, a Mavir vezérigazgató-helyettese szerint a tényleges megújulóenergia-termelésben leginkább a biomassza dominál, ez a teljes megújulók mintegy 80 százaléka, míg például a szélerőművi kapacitás alig 82 megawatt, pedig a Magyar Energia Hivatal a rendszerirányítási korlátok miatt korábban 330 megawattban szabta meg a kvótát.