Mayer György

Az E.On szerint már tárgyalni kellene a hosszú távú szerződésekről

A magyar földgázimport 85 százalékát kitevő orosz földgáz beszerzésére kötött hosszú távú szerződés 2015-ben jár le, de információnk szerint a felek egyike sem kezdeményezte még a meghosszabbítását. A Gazprom oldaláról ez érthető, hiszen még jó pár évig érvényes a szerződés, ám a vevő oldaláról természetes igény lenne a szállítások bebiztosítása a nyugat-európai szerződéshosszabbításokhoz hasonlóan.

Drága, de biztonságos az energiaellátás

A hazai energiaellátás biztonságosságát egyik résztvevő sem kérdőjelezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) energiabiztonság, energiaárak témájú tegnapi kerekasztal-rendezvényén. Abban azonban már eltértek a vélemények, hogy milyen okok vezettek a januári piacnyitást követő jelentős áremelkedéshez. Parragh László, az MKIK vezetője arra emlékeztette a résztvevőket, hogy január elsejét követően nagymértékű, egyes esetekben 60 százalékos áramáremelés következett be, ez versenyhátrányba hozta a hazai vállalkozókat. Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosa ugyancsak az áremelés komoly versenyhátrányait emelte ki, jelezve, hogy sok vállalat kényszerül leépítésre, sőt akár felszámolásra is juthat több cég. Mint mondta, nem érzi a versenyt az árampiacon és kapacitáshiány alakult ki, amely egyértelműen áremeléshez vezetett. Pedig Magyarországon már tavaly is magasabb volt az áram ára, mint a környező országokban. A világpiaci árakat tükröző hazai energiaárakra van szükség - hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója -, hiszen ez hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez, bár a tévhittel ellentétben a magyar gazdaság közel sem annyira pazarló, mint sokszor jelzik. Bár GDP-arányosan 10-15 százalékkal magasabb az energiafelhasználásunk, mint az EU-átlag. Nincs energiaellátási válság, főleg fizikai értelemben nem, hiszen egy mesterséges hiányról beszélhetünk - hangsúlyozta Kaderják Péter, a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) vezetője. Szerinte a nagy kérdés, az hogy hazai áram miért drágább 15-20 százalékkal, mint a német. Bár kétségtelen, hogy a tüzelőanyagárak emelkedtek, de nincs termelői kapacitáshiány, nem igaz a balkáni energiahiány áremelő hatása sem, az okokat a hazai monopóliumoknál kell keresni. A nagykereskedelem 80 százalékát az MVM birtokolja, a megoldást többek között a határkeresztező kapacitások szabad hozzáférésének megteremtése, valamint az 1995-96-os privatizációs szerződésekhez kapcsolódó hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontása jelentheti.

Növelte bevételét a Mavir

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. tegnapi közgyűlésén a részvényesek egyhangúan elfogadták a 2007-es üzleti évről szóló beszámolót, amely szerint a rendszerirányító az elmúlt évet takarékos költséggazdálkodással, a tarifabevételek realizálásával a tervezettet meghaladó mértékű, 10,5 milliárd forint eredménnyel teljesítette. A társaság 8,8 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonos Magyar Villamos Műveknek. Mint Vinkovits András vezérigazgató a közgyűlést követően hangsúlyozta: a gazdálkodási adatok alapján elmondható, hogy a Mavir folyamatosan fejlődik, az értékesítés nettó árbevétele alapján 2005-ben a 94. helyen volt, 2006-ban már a 75.-en a magyar vállalatok listáján, a jegyzett tőke nagyságát tekintve 2006-ban a dobogó második fokán állt. Tavaly a gazdálkodás körébe tartozó tételek a tervezettnél kedvezőbben alakultak, így az üzletpolitikai elvárásokban rögzítetteknél magasabb eredményt sikerült realizálni. A társaság bevétele 10 százalékkal, adózás előtti eredménye 35 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A növekedés oka elsődlegesen a belső hatékonyság javulásának köszönhető, hiszen például a társaság létszáma az előző évi 690-ről tavaly 642 főre csökkent. Vinkovits András jelezte, hogy az évről évre növekvő villamosenergia-felhasználásban a nyári időszak különösen nagy kihívás elé állítja az ország energiarendszerét. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a nyári fogyasztás körülbelül a kétszerese az év többi részében megszokottnak. Különösen nagy villamosenergia-fogyás tapasztalható tartós kánikula esetén, aminek fő oka a légkondicionáló berendezések egyre nagyobb mértékű elterjedése. A tartalékok biztosítása garantált szerződések alapján, kötelező ajánlattétel mellett történik. A jelenlegi rendszer normális körülmények között probléma nélkül képes kiszolgálni az igényeket, a tartalékok elegendőek a kisebb-nagyobb üzemzavarok megfelelő kezelésére is. A normál viszonyok között szükséges tartalékokra a Mavir garantált szerződésekkel rendelkezik.

Rövid távú az energiapolitika

A hétfőn elfogadott, a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai stratégia kidolgozói felkérik a kormányt, hogy ennek megvalósítása érdekében dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági programot és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, majd gondoskodjék azok megfelelő végrehajtásáról, s a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elő a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra kialakítását és annak fenntartását. Bár az elfogadott határozat lényegesen jobb, mint a gazdasági tárca eredeti előterjesztése, mégis rengeteg kívánnivalót hagy maga után - állítják a szakértők. Aszódi Attila, az MTA energetikai bizottságának elnöke szerint a határozat nem tekinthető energiapolitikai koncepciónak, mert nem mutat a távolabbi jövőbe. Az energetikában a beruházások 20-30 év alatt térülnek meg. Ez azt jelenti, hogy ha befektetőket akarunk megnyerni, hogy pénzt pumpáljanak a magyar energetikai rendszerbe, akkor tiszta képet kell mutatni, akár 40-50 évre előre. Tudnunk kellene, hogy az ország népessége, ipara, közlekedése milyen irányba akar fejlődni, mit szeretne a kormányzat, és ennek az ellátási oldalát ma hogyan látjuk megvalósíthatónak. Ráadásul ezeket a kérdéseket még tovább bonyolítják, hogy szembesültünk a klímaváltozás problémájával. A stratégia egyik alapvető hibája, hogy mindössze 2020-ig tekint előre. Energetikában ez a tizenkét év nem időtáv, ugyanis ennyi idő alatt egy alaperőmű meg sem épül. Az energiapolitikai koncepcióval kapcsolatban két évvel ezelőtt elkezdődött egy nagyon komoly szakértői munka, rendkívül részletes és fontos tanulmányok készültek, amelyek aztán a GKM asztalán landoltak, majd valamilyen okból fiókba kerültek - hangsúlyozta Aszódi. Majd készült egy előterjesztés, amelyet - helyesen - a parlamenti vita előkészítése során gyakorlatilag átírtak a képviselők. Aszódi szerint a most elfogadott országgyűlési határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról alapjában véve elfogadható téziseket, kijelentéseket tartalmaz, de szükség lenne egy igazi, elemzéseket és hosszú távú prognózisokat is tartalmazó szakértői energiapolitikai tanulmányra.

Elfogadták az atomerőmű beszámolóját

A Paksi Atomerőmű Zrt. tegnapi közgyűlésén elfogadták az atomerőmű 2007. évi üzleti jelentését és beszámolóját, valamint a 2008. évre kitűzött üzletpolitikáját és üzleti tervét. Az erőmű 2007. évi beszámolója szerint a vállalat 175,86 milliárd forint mérlegfőösszeggel zárta az évet és mintegy 4 milliárd forint mérleg szerinti eredményt könyvelt el. Az atomerőmű 2008. évi tervezett értékesítési átlagára (1 kilowattóra értékesített villamos energiára jutó árbevétel) 10 forint per kilowattóra, ami továbbra is a legalacsonyabb az országban. A tavalyi értékesítési átlagár 9,43 forint volt. A piacnyitás egyik következménye a villamosenergia-árak általános növekedése lett, az emelkedés tehát nemcsak a paksi atomerőmű értékesítési áraiban jelentkezett. A hazai erőművek átlagárait tekintve az atomerőmű által termelt energia fajlagos ára 2008-ban is az átlagár alatt marad.

Májustól többe kerül a fővárosi távfűtés

A lakossági hődíjak május 1-jétől 4,7-6,1, a nem lakossági hődíjak 4,5-6,1 százalék közötti mértékben emelkednek, az alapdíjak egyik esetben sem változnak - tudta meg a Napi Balog Róberttől, a Főtáv szóvivőjétől. Az emelésre azért volt szükség, mert a - KSH adatai szerint is - az április 1-jétől az 500 köbméter/óra teljesítmény felett vételezett földgáz hatósági díja 5,8 százalékkal, a hődíjhoz kapcsolódó inflációs tényezők közül az ipar belföldi értékesítési árindexe január-februárban 2,4 százalékkal, a villamosenergia-termelés és -elosztás két hónap alatt pedig 19,3 százalékkal emelkedett. A földgáz hatósági árának emelkedése egyrészt növeli a Főtáv Zrt. által vásárolt hőenergia és földgáz beszerzési árait, másrészt a hődíjhoz kapcsolódó inflációs hatások emelik a szolgáltatás költségeit. Mindezek miatt indokolt és szükséges a távhő-szolgáltatási hődíjak változtatása. Az egyes hődíjak költségtartalma eltérő, ezért a díjváltozás mértéke is különböző. A legáltalánosabban alkalmazott hődíj 6,1 százalékkal emelkedik. A közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítmény szerinti hődíj növekedésének mértéke 5,9 százalék. Az újonnan bevezetett választható tarifa esetén alkalmazott hődíj 5,8 százalékkal, az egy összegű díjfizetés esetén választható hődíj 4,7 százalékkal emelkedik. A lakossági fogyasztói terhek az átlagos méretű és fogyasztású (52 négyzetméteres, 43,1 gigajoule/év hőfelhasználású, fűtéssel és meleg vízzel ellátott) lakás esetében 4 százalékkal nőnek, ami áfával együtt mintegy 800 forint költségnövekedést jelent havonta. A megemelt hődíj első alkalommal a június végén kibocsátott, május havi hőfogyasztást tartalmazó számlákban jelenik meg.

Elkezdődött az energiatakarékosság

Tegnaptól lehet benyújtani a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által meghirdetett, a lakosság energiahatékonysági beruházásait és a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogató Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pályázatait. Az idén rendelkezésre álló keret közel kétszerese a tavaly szétosztott 821 millió forintnak. A NEP keretében nyílászárók és energetikai berendezések cseréjére, korszerűsítésére, külső hőszigetelésre, komplex energiatakarékossági beruházásokra, valamint a megújuló energiahordozók felhasználását ösztönző fejlesztésekre lehet támogatást igényelni. A vissza nem térítendő támogatások mellett 16 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázni lehet. A kedvezményes hitel kamata lakóközösség esetén háromhavi EURIBOR plusz 2,5 százalék, természetes személyek esetén 12 havi EURIBOR plusz 2,5 százalék. Idén a pályázatok legfontosabb változása, hogy míg a 2007-es kiírások összevontan tartalmazták a lakás-korszerűsítési lehetőségeket és a megújuló energia felhasználását ösztönző beruházásokat, addig most a GKM a pályázati rendszert öt pályázatra bontotta, amelyeknél eltérőek a támogatási intenzitások és az elnyerhető maximális támogatási összegek.

Tovább tart a vita a miskolci fűtőműről

Az Elmib Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. pénteken hirdetésben tette a közvélemény előtt is egyértelművé: a cégcsoport továbbra is kész a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. Miskolci Fűtőerőmű Kft.-ben lévő 99,6 százalékos részesedésének megvásárlására. A cég hónapokkal korábban írásban tájékoztatta a miskolci önkormányzatot együttműködési szándékáról, számításaik szerint ugyanis megfelelő fejlesztésekkel a lakások távfűtési költségeit akár 20 százalékkal is csökkenteni lehetne. Az Elmib hozzájárult a határidő meghosszabbításához is annak érdekében, hogy az önkormányzat közvetett tulajdonában álló Miskolci Hőszolgáltató (Mihő) Kft. az elővásárlási jogával éljen, és bár az elővásárlási jog gyakorlása nem volt jogszerű, egyelőre nem kezdeményezett bírósági eljárást. Az MVM közlése szerint a Mihő nem tudta teljesíteni a törvényben előírt, szerződésben vállalt határidőket, így az Elmib-csoport teljes jogú vevővé vált. Ezért az Elmib úgy látja, hogy a miskolciak érdekét is az szolgálná leginkább, ha az adásvétel mielőbb jogszerűen lezárulna.

Mindenki hosszú távú energiakoncepciót szeretne

Az állam legfontosabb feladata, hogy hosszú távú, a befektetők számára kiszámítható energiapolitikát alakítson ki, ám a jelenleg parlament előtt lévő stratégia alapvetően hibás. Nem gondolkozik hosszú távon, holott az energiaipari beruházások 30-50 évre szólnak. Az állami közreműködésnek pedig - az ellátás biztonságát garantáló megfelelő szabályozói háttér kialakítása mellett - ki kell térnie bizonyos tulajdonosi szerepvállalásra is - jelentette ki Aszódi Attila, az MTA energetikai bizottságának vezetője a Magyar Elektrotechnikai Egyesület vitanapján. A januári teljes árampiaci nyitás nem a várt eredményt hozta, a remélt árcsökkenés helyett komoly, egyes ipari fogyasztóknál 40-60 százalékos drágulást eredményezett. Ez végső soron törvényszerű, ugyanis ha a piac önszabályozására bízzuk az árakat, akkor nem lesz csökkenés, hiszen liberális piacok mellett a tulajdonosi érdekek dominálnak, amikor magas kihasználtság mellett térülnek meg a befektetések. A kihasználtság növeléséhez pedig kapacitáshiány szükséges, ami növeli az árakat, és akkor már újra megéri befektetni az erőműépítésbe - mondta Csom Gyula, a BME professzora. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint a kialakult helyzetért legkevésbé az MVM tehető felelőssé, hiszen az energiaellátás olyan közszolgáltatás, amely állami szerepvállalás nélkül nem megoldható. Az MVM azokat a törvényeket tartotta be, amelyek arra irányultak, hogy létrejöjjön egy erős nemzeti energiatársaság. Most pedig ezzel szembe menve akarja a kormányzat szétdarabolni a cégcsoportot, pedig az MVM sikeres működése lehet az egyetlen beavatkozási lehetősége az államnak az energiapiaci folyamatokba. Az utóbbi időben azt tapasztalni, hogy romlott az ellátás biztonsága, romlott a minőség és megdrágult az áram - mondta Járosi. Az tény, hogy a villamos energia olyan speciális áru, amelyet nem lehet tárolni, az adott pillanatban szükséges mennyiségben kell előállítani és nem helyettesíthető, mégsem lehet elvonatkoztatni az alapvető közgazdasági tételektől - mondta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. Véleménye szerint az MVM ügye tisztán privatizációs megfontolású és nem a liberalizációról szól. A cég menedzsmentje végrehajtotta azokat a korábbi kormányzati elvárásokat, amelyek az értékét növelték és nyereségessé tették, most meg úgy néz ki, hogy több darabra szétszedve valósítaná meg a kormány a privatizálását. Áramot termelni, kereskedni tudnak a magánkézben lévő társaságok is, de a nemzeti alaphálózatot nem szabad eladni, mert akkor a Mol privatizációjához hasonló helyzet alakulhat ki - óvott Kaderják.