Mayer György

Vezércsere a Mavir élén

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. tegnapi rendkívüli közgyűlésén a tulajdonosok - a többségi tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - képviselői egyhangú szavazattal visszahívták Vinkovits András vezérigazgatót és a mai nappal az eddigi hálózati igazgatót, Tari Gábort nevezték ki a társaság vezérigazgatójának. A közgyűlés további személyi kérdésekben is döntött: az igazgatóság tagjává választotta Vági Mártont, a felügyelőbizottság tagjává pedig Eiterer Antalt. Az MVM közleménye szerint a váltás elsődleges oka, hogy - összhangban a villamosenergia-szektorban zajló trendekkel - a Mavir szakmai tevékenységében további súlyponti területként kell megjelennie a nagyfeszültségű átviteli hálózat fejlesztési kérdéseinek. A közép-európai villamosenergia-ipar fejlődése szükségessé teszi, hogy a regionális árampiac létrejöttének feltételei mihamarabb megteremtődjenek. Mindez, valamint a hazai ellátásbiztonság további növelése a nemzetközi összeköttetések erősítését, a hálózati fejlesztések prioritásként történő kezelését igényli. A Mavir az elmúlt években folyamatosan fejlődött, az értékesítés nettó árbevétele alapján 2005-ben a magyar toplista 94. helyén állt, 2006-ban pedig már a 75. volt. Tavaly a gazdálkodás körébe tartozó tételek a tervezettnél kedvezőbben alakultak, az üzletpolitikai elvárásokban rögzítetteknél magasabb eredményt sikerült realizálniuk. A társaság bevétele 10 százalékkal, adózás előtti eredménye 35 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A növekedés alapvetően a belső hatékonyság javulásának köszönhető, hiszen például a társaság létszáma az előző évi 690-ről tavaly 642 főre csökkent. A Mavir 2006-hoz képest az elmúlt évben 14,5 százalékkal többet - 22,8 milliárd forintot - fordított fejlesztésre, beruházásra, amelyek növelték a rendszer üzembiztonságát.

Nem kell a távhő-áfacsökkentés

A távfűtési díj áfacsökkentése csak konzerválná a rosszul működő rendszert és nem ösztönözne takarékosságra, ezért a távhőszolgáltatók fejlesztéseit, a fogyasztóberendezések szabályozhatóvá és elszámolhatóvá tételét, valamint a szigetelési munkálatokat kell támogatni. Viszont nem mindegy a sorrend, mert az első feladat a szállítási veszteség csökkentése, a második a szabályozhatóság és elszámolhatóság megoldása, a harmadik pedig a külső szigetelés - jelezte Katona Kálmán, az MDF szakpolitikusa. Fontos a nehéz helyzetbe jutott családok megsegítése, de a távfűtési díj áfacsökkentése nem megfelelő eszköz, mert az egyaránt támogatná a gazdagokat és a szegényeket. A kieső bevételek pótlása pedig az adófizetők pénzéből történik, azokéból is, akik egyedi gázfűtésüknél már egyszer megfizették az emelkedő gázárakat. Katona szerint a távfűtés környezetbarát fűtési rendszer, ezért környezetterhelést csökkentő támogatásban részesíthető minden fogyasztó, amit hatékonyságnövelő beruházásokra - szabályozhatóság, mérhetőség, szigetelés - kellene fordítania. Ennek a támogatásnak a forrását kell biztosítani, azért, hogy ne csökkenjen a távfűtött lakások száma, ez pedig állami feladat. Rendezni kell a távfűtés-szolgáltatók hátrányos megkülönböztetését, mert a jelenlegi gáztarifa-rendszerben nem érvényesülnek a nagyfogyasztói kedvezmények.

Van még pénz energiatakarékosságra

Maradt keret az április 14-étől meghirdetett NEP 2008 energiatakarékossági pályázatokra - derül ki a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján megjelentetett tájékoztatóból. E szerint 3597 pályázat érkezett be az Energiaközpont Kht.-hoz. Az eddig pozitívan értékelt pályázatok alapján 113 millió forint támogatás megítéléséről döntöttek. A beérkezett pályázatokból a formai és tartalmi követelményeknek 750 pályázat nem felelt meg. A tájékoztató szerint a pályázatokra van még forrás, ezért érdemes élni a lehetőséggel. A NEP keretében nyílászárók cseréjére, illetve utólagos hőszigetelésre, a fűtés és melegvíz-ellátás korszerűsítésére, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, komplex energiatakarékossági beruházásokra és megújuló energiafelhasználás ösztönzésére lehetett pályázni, valamint kedvezményes hitel felvételére is lehetősége van a pályázónak.

Még számolják a htm-visszatérítéseket

Még mindig nem készültek el azok a számítások, amelyek a hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm) felbontásából adódó visszatérítések összegére vonatkoznak. A Magyar Villamos Művek (MVM) már az uniós döntést megelőzően újratárgyalta a htm-eket és a versenyképes szerződéseket EU-konform módon az érintett erőművek többségével megkötötte. Ennek során két erőmű, a Dunamenti és AES Tiszai (amelyek már korábban nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményeztek a szerződések ügyében) kivételével sikerült is megállapodásra jutniuk. Az Európai Bizottság június eleji döntése értelmében az állami támogatást meg kell szüntetni és a szerződéses, illetve a piaci ár különbségéből fakadó, az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától számítva keletkezett támogatást vissza kell téríttetni az érintett erőművekkel. A visszafizetendő támogatás összegét a magyar hatóságoknak kell meghatározniuk a bizottság útmutatása alapján. Bár a Pénzügyminisztérium az uniós döntést követően lapunknak azt jelezte, hogy nagyjából egy hónap alatt elkészítik azokat a számításokat, amelyek az érintett erőművek által felvett és az EU által tiltott támogatásnak minősülő összeg nagyságára vonatkoznak, Pichler Ferenc sajtófőnök szerint még dolgoznak rajta. Komoly elmozdulást jelentenek a tényleges piaci viszonyok felé az újrakötött megállapodások, mert szerkezetük, szemléletük és tartalmuk alapján is teljesen mások, mint a korábbi szerződések - mondta a Napinak Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője. Az új megállapodások termékalapú kereskedelmi kontraktusok, futamidejük 5 évre rövidült a korábbi 15-20 évről és az Európai Áramkereskedők Szövetsége által az unióban alkalmazott típusszerződések alapján készültek el. Rendkívül lényeges az is, hogy a megállapodások a korábbinál jóval kevesebb olyan garanciavállalást tartalmaznak, amit az EU kifogásolt. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója szerint egyelőre várnak, mert az uniós döntést követően még senki nem kereste meg őket konkrét igénnyel a minisztérium részéről. Az első lépést a magyar államot képviselő Pénzügyminisztériumnak kell megtenni a kártérítések ügyében, de lényeges, hogy ki fizet majd kinek és mennyit. Ugyanis nagy kérdés, hogy az áramvásárlási szerződésből keletkezett állítólagos tiltott állami támogatás - Kuhl Tibor a Dunamenti esetében ilyenről nem tud - vagy a beruházásokra elköltött és még meg nem térült összegek kárpótlása a nagyobb, mert a végső elszámolás ezek egyenlegéből jön ki. Kuhl a htm-ek úgymond újratárgyalása során az állam eljárását teljességgel elfogadhatatlannak tartja. A választott bírósági eljárás - bár már tavaly kezdeményezték - még az elején tart, most dolgoznak a beadványok véglegesítésén.

Drágul a távhő - négyhavi minimálbér az átlagszámla

A fővárosban augusztustól 5,5 százalékkal emelkednek a hődíjak.

Leépítéseket hoz a kvótaszűkítés

Vélhetően az egyre égetőbb klímavédelmi kérdések miatt kényszerült az unió arra, hogy csökkentse az ingyenes és korábban nagyvonalúan megállapított szén-dioxid-kvótákat, hogy ezzel is takarékosságra és a környezetbarát technológiák elterjesztésére ösztönözze a tagországokat. Magyarország viszonylag kedvező helyzetben volt a 2005-2007 közötti első szén-dioxid-kvótakiosztási időszakban a tagadhatatlan túlallokáció miatt, ám a 2008-2012 közötti évekre vonatkozó kvótaszűkítés már komoly gondokat okozhat. Az emissziókereskedelem első időszaka számunkra egyértelmű gazdasági előnyt jelentett, ugyanis a bázisidőszak megválasztása miatt komolyabb szigorító intézkedések nélkül teljesíteni tudtuk a kiotói vállalást, ezt változtatta meg az Európai Bizottság tavaly áprilisi döntése. Eszerint 2012-ig 26,9 millió egységet (tonna) engedélyezett évente, ami a 2005-ös mennyiségnek felel meg, s a kvótakiosztási tervünkben javasoltnál 10,8 százalékkal kevesebb. Bár klímavédelmi szempontból előnyös lehet az intézkedés, számos hátránnyal is járhat. Ugyan a villamosenergia- és távhőtermelés költségeit viszonylag egyszerűen tovább lehet hárítani a fogyasztókra, ám hatásai az egész gazdaságot befolyásolják. Az ásványolaj-feldolgozásban, a vegyiparban, a vas- és acéliparban, a mész-, a cementiparban, az üvegiparban, valamint a tégla- és papíriparban is komoly versenyhátrányt jelent a döntés, ami például a cukoriparnál oda vezetett - de ez nem egyedülálló -, hogy bezárták a szerencsi cukorgyárat. Ez a folyamat sajnos többezres létszámleépítést eredményezhet az érintett ágazatokban, hiszen a beruházók emiatt gyakran unión kívüli helyszínekre viszik termelésüket. Rendkívül szélsőséges képet mutat a kibocsátásváltozások szerkezete, mert a Magyarországon regisztrált 240 telephely közül 96-nál növekedés, 134-nél csökkenés volt ebben az időszakban - tudta meg a Napi Reiniger Róberttől, a Deloitte környezetvédelmi üzletágának igazgatójától. Felmérésükből kiderült, hogy mind az allokált, mind pedig a tényleges szén-dioxid-kibocsátás több mint hetven százaléka az erőművekben keletkezik, ami 2005-ben 19,5 millió, 2006-ban 19,1 millió és tavaly 20,9 millió tonna volt. Magyarországon, akárcsak a régió többi országában, jelentősebb kibocsátás-csökkentő intézkedések eddig nem történtek, és az is látszik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás területén érdemi, messze ható eredmények a megújuló energiák szélesebb körű használatától és az energiaigény jelentős mérséklésétől várható.

Ismét drágul a távfűtés

A Főtáv Zrt. tegnapi igazgatósági ülésén arról döntöttek, hogy a hődíjak augusztus elsejétől mind a lakossági, mind az egyéb fogyasztók számára 5,5 százalékkal emelkednek, az alapdíjak viszont egyik esetben sem változnak, ami egy átlagos méretű távfűtéses lakásban éves szinten havi mintegy 800 forintos drágulást jelent. Az új árak először a szeptemberi számlákban fognak megjelenni - tudta meg a Napi Balog Róbert szóvivőtől. A távhő drágulását a július elsejétől bekövetkezett 10 százalékos földgázáremelés indokolja, ami némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik a távfűtés és a központi meleg víz árában is. A budapesti távfűtött házak 90 százaléka a 35-65 százalékos arányú költségmegosztást választotta, ami azt jelenti, hogy a teljes költség 35 százalékát az alapdíj, 65 százalékát pedig a hődíj teszi ki. A díjnövekedés augusztus elsejétől lép életbe s a szeptemberi számlákban jelenik meg. Egy átlagos lakótelepi lakás esetében éves szinten havi nettó 650 forint drágulást jelent, erre jön még rá az áfa, így bruttó 780-800 forinttal emelkedik ismét a tarifa. Ezzel a drágulással az átlagos méretű lakótelepi lakás éves távfűtési és melegvíz-költsége eléri a 260 ezer forintot. A Főtávnál a lakossági hődíjak legutóbb május 1-jétől emelkedtek, mégpedig 4,7 és 6,1 százalék közötti mértékben, a nem lakossági hődíjak 4,5 és 6,1 százalék között növekedtek. Mindez akkor igazán riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a díjnövekedések rárakódnak a tavalyi fűtési szezonban bekövetkezett igen jelentős, összességében 42 százalékos drágulásra. A földgáznál október elsején lesz a következő, szakértők szerint 10-15 százalék közötti áremelés, ami a távfűtésre nézve azt jelenti, hogy éppen karácsonyi ajándékként kapják meg a lakótelepeken élők az újabb drágulást tartalmazó számlát. A távfűtés Budapesten 240 ezer, országos szinten pedig összességében 650 ezer családot érint.

Elkelt a teljes tárolói kapacitás

A teljes felajánlott mennyiség, vagyis a 30 millió köbméter földgáztárolói kapacitás elkelt az E.On Földgáz Storage Zrt. tárolói kapacitás-aukcióján, mégpedig a közüzemi tárolási díj duplájánál valamivel drágábban. Ez köbméterenként több mint 6 forintot jelent - mondta a Napinak Kutas István kommunikációs vezető. A Magyar Energia Hivatal felügyeletével megtartott első magyarországi kapacitásaukciót az E.On három szabadpiaci kereskedő cég részvételével bonyolította le. Mint Kutas István hangsúlyozta: az E.On Földgáz alapesetben a hazai gázszolgáltatók és a versenypiaci kereskedők részére a gázév kezdete előtt tárgyalásos úton biztosítja az éves kapacitáslekötést. A mostani aukciót egy technikai fejlesztésnek köszönhető kapacitástöbblet váltotta ki, s ez az első alkalom, hogy a rendelkezésükre álló tárolói többletkapacitást aukcióra bocsátották. Kutas szerint a tárolókapacitás iránti megnövekedett kereslet egyfelől a gázpiaci verseny élénkülését jelzi, másfelől alátámasztja a magyar kereskedelmi tárolók bővítésének szükségességét. Az E.On Földgáz tavaly 200 millió köbméterrel bővítette zsanai gáztárolóját, amely többletet jelenleg a Magyar Szénhidrogén-készletezési Szövetség használja stratégiai tartalékként. A társaságnak tizenegy hazai ügyfele van, ám - régiós szerepvállalását erősítendő - ügyfélkörét külföldi partnerekkel kívánja bővíteni, ezt segíti elő a tárolói kapacitások nagymértékű bővítése is.

Itthon először árvereznek

Az E.On Földgáz Storage Zrt., Magyarország egyetlen földgáztároló vállalata ma tartja Budapesten az első hazai tárolókapacitás-aukciót. A három cég részvételével lebonyolított aukción 30 millió köbméter tárolókapacitást kínálnak fel az érdeklődőknek. Az aukción részt vevők tíz, egyenként hárommillió köbméteres csomagra tehetnek ajánlatokat több körben. Az E.On Földgáz Storage alapesetben a hazai gázszolgáltatók és a versenypiaci kereskedők részére a gázév kezdete előtt tárgyalásos úton biztosítja az évi kapacitáslekötést. A mostani aukciót egy technikai fejlesztésnek köszönhető kapacitástöbblet tette lehetővé - tudta meg a Napi Kutas István kommunikációs vezetőtől -, így az E.On a szabályozással összhangban bocsátotta árverésre 30 millió köbméternyi többletkapacitását. A tárolók iránti megnövekedett kereslet egyfelől a gázpiaci verseny élénkülését jelzi, másfelől alátámasztja a magyar kereskedelmi tárolókapacitások bővítésének szükségességét. Az E.On Földgáz Storage tavaly 200 millió köbméterrel bővítette zsanai gáztárolóját. A társaság megkezdett egy további, 600 millió köbméteres bővítést is, amely 2009 őszére készül el. A bővítések után a cég 4,3 milliárd köbméter tárolókapacitással rendelkezik majd, ez jelentős növekedés a tulajdonosváltáskori 3,4 milliárdhoz képest. A társaság ügyfélkörét külföldi partnerekkel kívánja bővíteni, hogy ezáltal regionális szereplővé váljon a piacon.