Mayer György

Bírja a rendszer

Bár az előző héthez képest az elmúlt három napban szignifikáns növekedést mutatott a hazai áramfelhasználás, ám közel sem beszélhetünk kritikus helyzetről - reagált lapunknak Kapás Mihály, a Mavir diszpécserszolgálatának vezetője azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az összeomlás határán volt a villamosenergia-ellátás. Mint lapunk már beszámolt róla, az elmúlt hétvégén mintegy 300 megawattal fogyott több áram, mint az előző szombaton és vasárnap, ám a Mavir szerint hétfőn ugrott meg lényegesen a fogyasztás, akkor az előző hét első napjához lépest 600 megawattal (Napi, 2008. június 24.), és ezt tényleg alábecsülték a piaci szereplők, mert az előzetes napi menetrendben ennél lényegesen kisebb energiaigényt jeleztek. Másnap, vagyis kedden az előző héthez képest már csak 462 megawattal fogyott több áram a napi csúcsfogyasztás idején, ám az áramkereskedők és -szolgáltatók előzetes igénye mégis jelentősen eltért a ténylegesen felhasznált villamos energiától időnként 700 megawattal - mutatott rá Kapás a rendszerirányító adataira. Szerdára már a piaci szereplők sokkal jobb menetrendet adtak, ekkor 200-210 megawatt volt az eltérés, de ez már elfogadhatónak tekinthető. A Mavir egyébként az 1350 megawatt kötelező tartalékból biztosítani tudta a megnövekedett fogyasztást, a gondot az jelentette, hogy ezt a kapacitást az esetleges üzemzavarok esetére biztosítja a rendszerirányító és nem a menetrendtől való eltéréshez szokta felhasználni. Az úgynevezett kiegyenlítő energia viszont többe kerül, amit majd az elszámoláskor fizettetnek ki azokkal, akik ezt felhasználták. Az egyetemes szolgáltatók a hosszú évek gyakorlata, az évi 1-2 százalékos fogyasztásnövekedés és az időjárás-előrejelzés figyelembevételével adják meg a Mavirnak a menetrendet, ebben nem volt eltérés, vagyis nem az áramszolgáltatók miatt kellett a kötelező tartalékhoz nyúlni - mondta érdeklődésünkre Boross Norbert, az Elmű és Émász kommunikációs igazgatója. Az áramszolgáltatók egyébként is óvatosan bánnak a kiegyenlítő energiával, mert lényegesen drágább, mint a nagykereskedőtől szerződésben lekötött energia.

Csúcsra jár az áramrendszer

A Mavir diszpécserközpontja szerint az előző hétvégéhez képest a mostani kánikulai meleg miatt szombaton és vasárnap közel 300 megawattal nőtt meg az áramfogyasztás, de például tegnap 600 megawattal több áram fogyott, mint a múlt hétfőn. Az adatokból látható egyébként, hogy 26 fok felett minden egyes Celsius-foknyi emelkedés nagyjából száz megawatt többletenergiát igényel. A magyarországi villamos energia csúcsfogyasztást közel húsz éve, 1989-ben regisztrálták, akkor 6550 megawatt volt a napi legnagyobb energiaigény, ami tavaly november végén dőlt meg, amikor a karácsonyi díszkivilágítások bekapcsolásakor 6602 megawatt teljesítményt regisztráltak. Kapás Mihály, a Mavir diszpécserközpontjának vezetője szerint a klímaberendezések fokozatos elterjedése miatt lassan kiegyenlítődött a téli és nyári csúcs, ami az erőművek szokásos nyári karbantartásainak jóval alaposabb ütemezését igényli. Az elmúlt évben júliusban volt a legnagyobb nyári fogyasztás, 6320 megawatt, ami már csak 282 megawattal maradt el a téli csúcstól.

Megéri környezetbarát erőművet építeni

A rendszerirányító Mavirnak a júliusi gázárváltozással, valamint az esetleges egyéb jogszabályi módosulásokkal, illetve karbantartási leállásokkal még nem számoló előrejelzése szerint az idei év második félévére vonatkozó kötelező villamosenergia-átvételi (KÁT) egységárak - amelyek az úgynevezett zöld mérlegkörbe tartozó áram árát jelzik - várhatóan 24,5-25 forint/kilowattóra körül alakulhatnak - derül ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) közleményéből. A júliusi gázáremelést is figyelembe véve, de további idei gázáremeléssel egyelőre nem számolva a rendszerirányító által a KÁT átvevők felé érvényesített egységár várhatóan 26 forint/kilowattóra körül fog alakulni. Az egyes hónapokban ténylegesen érvényesülő ár ettől akár 2-3 százalékkal eltérhet a termelés, a fogyasztás és a KÁT-os erőművek menetrendtartási pontosságának (szabályozási pótdíj) függvényében. Bár az átvételi ár tényleges alakulása függ a valós helyzettől (időjárás, további gázárváltozás stb.), ám a villamosenergia-kereskedők számára a mostani adat iránymutatásul szolgálhat - áll a MEH közleményében. Ezzel együtt elkészült a MEH konzultációs anyaga, amely a jövőbeli engedélyezési eljárásai során tervezett megtérülésszámítás alapelveit és az engedélyekben alkalmazni kívánt kötelező átvételi időtartamokat határozza meg. Az anyaghoz június 20-áig várták az észrevételeket, a végleges változatot hamarosan közzéteszik a MEH honlapján. Az elkészült elemzés szerint a leghosszabb, 15 éves megtérülésre a geotermikus erőművek beruházói számíthatnak, de a biomasszát és biogázt használó erőművek építői is legalább 10-14 év megtérülési idővel számolhatnak. A leggyorsabb, hároméves megtérülést a gumihulladékot hasznosító erőműegységek és a legalább 7000 óra/év teljesítményű gázmotoros erőművek esetében feltételez a szakanyag - ez utóbbi esetében 4-5 évnyi megtérülési idővel számolnak.

Elfogyott a pályázati pénz

Felfüggeszti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Programok Irányító Hatósága a KMOP-2008-1.2.1 (Közép-magyarországi Operatív Program) mikro- és kisvállalkozá­sok technológiai fejlesztése című pályázatát a rendelkezésre álló források kimerülése miatt. A hatóság közlése szerint a június 20-án éjfélig beérkező pályázatokat még kiértékelik. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló idei keretösszeg 1,3 milliárd forint volt, a pályázatokat április 4-től lehetett benyújtani. A pályázati pénz forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosította. Az elnyerhető támogatás mértéke minimum egy-, maximum tízmillió forint lehetett - Budapesten legfeljebb az elszámolható összes költség 25 százalékát, Pest megyében pedig 30 százalékát fedezheti a támogatási pénz.

Új fizetési lehetőségek a Főtávnál

A számlázás területén több újdonságot is bevezet a Főtáv Zrt. Májustól egyszerűbb, átláthatóbb számlát kapnak kézhez a fogyasztók, a második félévtől lehetőség lesz a számlák atm-nél történő kifizetésére, sőt a harmadik negyedévtől már sms-ben is kiegyenlíthetik a távfűtés díját az ügyfelek. Ezzel együtt választhatják azt a lehetőséget is, hogy számláikat ne papíralapon, hanem elektronikus formában kapják meg és egyenlítsék ki. A Főtáv mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztók minél áttekinthetőbb számlát kapjanak kézhez. A májusi számlakibocsátástól kezdve már az új számlaformátummal találkozhatnak, melynek előlapján csak a díjtételek vannak feltüntetve, amelyekhez a fizetendő vagy a jóváírásra kerülő összegek tartoznak, s a hátoldalon jelennek meg a hőfogyasztással kapcsolatos adatok. A hagyományos sárga csekk kiváltása mind a fogyasztó, mind a társaság számára előnyös. Az ügyfél elkerülheti a postai sorban állást, a Főtáv pedig hamarabb jut a szolgáltatás ellenértékéhez.

A tulajdonosi szétválasztást szorgalmazza az EP

A villamosenergia-termelés és a kapcsolódó hálózatüzemeltetés teljes tulajdonosi szétválasztását és az energiaszabályozó ügynökség szerepének az erősítését támogató szövegváltozatokat fogadott el tegnap Strasbourgban az Európai Parlament. Az EU energiaügyekkel foglalkozó miniszterei a tagállami kormányokat képviselő tanács közel két héttel ezelőtti ülésén olyan megállapodásra jutottak, amely szerint a teljes tulajdonosi szétválasztás helyett elegendő lenne a szétválasztott szállítási tevékenység független rendszerirányítása (ISO) és a független hálózatirányító modell alkalmazása (ITO). E két esetben az energiacégek megtarthatnák hálózatukat, ha biztosítják tevékenységeik gyakorlati szétválasztását. Az EP ezt most elutasította, és - követve az ipari szakbizottság korábbi szavazását - a plénum egésze is a teljes tulajdonosi szétválasztás mellett tette le a voksot.

Illúzió gyors áramárcsökkenést várni

Hibás megközelítés az áramvásárlási szerződések újratárgyalásától árcsökkenést várni.

Akadozó KEOP-pályázatok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a Környezet és Energia Operatív Programra (KEOP) 2007 és 2013 között 1210 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, ebből a környezetbarát energetikai fejlesztésekre 101 milliárd forint használható fel. Ez utóbbira az idén beérkezett 95 pályázatból azonban különböző okok miatt csak 16 kapott támogatást - mondta Szántó Szilvia, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője az ENKON 2008 konferencián. A KEOP pályázatainál a hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatására, az energiahatékonyság fokozására és az úgynevezett harmadik feles finanszírozásra (a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványi és egyházi intézmények elektromos, világítási és fűtési rendszereinek korszerűsítése) lehet pályázni. A pályázatok mintegy 80 százaléka formai hiánypótlásra szorul, és gyakran hiányoznak a megvalósításhoz szükséges engedélyek. Ugyancsak visszatérő probléma, hogy a megvalósíthatósági tanulmány nem felel meg a pályázati követelményeknek, az adatok megalapozottsága nincs megfelelően dokumentálva, s a pályázók nem veszik figyelembe a finanszírozásihiány-számítási módszert a támogatási összeg meghatározásánál.

Illúzió gyors áramárcsökkenést várni

Nem helytálló az a vélemény, hogy az újratárgyalt megállapodások nem jelentenek komoly elmozdulást a tényleges piaci viszonyok felé - mondta lapunknak Tringer Ágoston, az MVM tájékoztatási vezetője. Tringer arra reagált, hogy egyesek szerint semmi hatása nem lesz a magyarországi árampiacra az új szerződéseknek és csak egyfajta látszatintézkedések történnek. Tringer szerint az újratárgyalt megállapodások szerkezetük, szemléletük és tartalmuk alapján is teljesen mások, mint a korábbi szerződések, alapvetően más helyzetet teremtenek. A mostani megállapodások termékalapú kereskedelmi kontraktusok, amelyek az Európai Áramkereskedők Szövetsége által alkalmazott típusszerződések alapján készültek, ha pedig ezek nem felelnek meg az elvárásoknak, akkor a teljes európai árampiac szerkezete megkérdőjelezhetővé válhat, hiszen uniószerte ezeket alkalmazzák. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a megállapodások a korábbinál jóval kevesebb olyan garanciavállalást tartalmaznak, amit az EU kifogásolt. Tehát a szerződéseket semmiképpen sem érheti az a vád, hogy burkolt állami támogatásokat tartalmaznak. Ugyancsak jelentős változás, hogy ezeknek a megállapodásoknak a futamideje a korábbi 15-20 évről 5 évre rövidült. Az árak tekintetében pedig nem szabad elfeledkezni arról, hogy a régióban alapvetően egy forráshiányos, keresleti piac alakult ki. Ez nem teszi lehetővé az energiaárak csökkenését. Kedvezőbb árhelyzet csak akkor alakulhat ki, ha valóra válnak azok az erőmű-építési elképzelések, amelyekről egyre többet hallani. Mint azonban minden nagy tőkeigényű beruházás, úgy ezek is elképzelhetetlenek stabil értékesítési szerződések nélkül, ellenkező esetben nem finanszírozhatóak. Tehát jelenleg illúzió azt várni, hogy a meglévő áramvásárlási szerződések bármilyen átalakításától az árak érdemben csökkenni fognak, ugyanis a régiós versenypiac hatásai alól Magyarország sem vonhatja ki magát. A szóvivő hozzátette: a már újratárgyalt és versenyképes szerződések a jelenlegi piaci árnál kedvezőbb beszerzést biztosítanak az MVM-nek és ezen keresztül a hazai fogyasztóknak is.