Legutóbb július elsejével drágult 9,9 százalékkal a lakossági földgáz, a Főtáv igazgatósága ennek hatására döntött úgy, hogy augusztus 1-jétől 5,5 százalékkal emeli a budapesti távfűtés és melegvíz-szolgáltatás árát. Az egyetemes áramszolgáltatók pedig már három hónapja a nagykereskedelmi áremelkedést szerették volna érvényesíteni a fogyasztói árakban, de ezt akkor a Magyar Energia Hivatal nem engedélyezte, miközben az üzemanyagok árai is fokozatosan az egekbe szöktek.
A hazai árszabályozás szerint a lakossági szektorban háromhavonta kérhetik a földgáz és a villamos energia árának felülvizsgálatát a piaci szereplők, amit minden esetben a Magyar Energia Hivatallal kell egyeztetniük. Ebben a kategóriában a földgáz árváltozása a döntő - hiszen a villamosenergia-termelésben és a távhőszolgáltatásban is meghatározó a földgáz részaránya -, aminek ára kilenc hónapos késéssel követi a világpiaci kőolajár-változásokat. A jelenlegi ár, amely a lakossági földgáz esetében a nem támogatott kategóriában 123 forint/köbméter, a 100 dolláros világpiaci olajárhoz kötődik, miközben már 140-145 dollár az árfolyam, amit ugyan átmenetileg némileg ellensúlyozhat a forint erősödése.
Vagyis semmi jóra nem számíthatnak a fogyasztók, kilenc hónap múlva a jelenleginél 40-45 százalékkal magasabb lakossági gázárral kalkulálhatunk. A távfűtés és villamos energia fogyasztói árában a termelés árszerkezete az állandó és a változó költségek - ez utóbbiba tartozik a tüzelőanyag, vagyis a földgáz - aránya miatt valamivel kisebb mértékű drágulást fognak okozni, de illúzióink nem lehetnek. És ha mindehhez hozzávesszük, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben alapvető a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése - amit leginkább az energiatakarékossággal és a megújuló energiaforrások részarányának növelésével lehet elérni -, az energiahordozók árának további emelése valószínűsíthető, ugyanis mind a hatékonyságnövelés, mind a hagyományos fosszilis energiahordozók kiváltása rendkívül drága és hosszú idő alatt megtérülő technológiát igényel.
Mayer György